Felhatalmazási törvény - Varga Juditot egyáltalán nem érdekelte, az ellenzék pedig elmondta, miért kínos a kormány öndicsérete

kijárási korlátozás
A nyíregyházi Kossuth tér a kijárási korlátozás idején, 2021. január 31-én este.
MTI/Balázs Attila
Mi szükség van arra, hogy az Országgyűlés egésze politikailag elismerje a kormány eddigi, a járvány megakadályozására tett lépéseit?

Kedden kora délutánig gyakorlatilag csak erre a kérdésre nem sikerült választ találnia a Tisztelt Háznak

De legalább hosszú órákon át, olykor egymást sértegetve, de mindenképpen elbeszélve a másik mellett folyt a diskurzus a felhatalmazási törvény sürgősségi tárgyalásán. 

Felhatalmazás 2021: sürgős eljárásban tárgyalják azt a szöveget, amelyben el kell ismerni a kormány munkáját

Bár a négyötödös többséget nem sikerült összehozni, és így nem szavazhatnak az új felhatalmazási törvényről már jövő hétfőn, azért a sürgősségi tárgyaláshoz szükséges kétharmada megvolt a Fidesz-KDNP-nek, így kedden már a plenáris ülés elé kerülhet "a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről" szóló törvényjavaslat. A Varga Judit igazságügy miniszter nevével fémjelzett szöveg 70 rendeletet erősítene meg 2021.

Ahogy az ismert, a kormány nemcsak a következő 90 napra kér rendkívüli felhatalmazást, de egyszerre szavaztatná meg a törvényhozással az elmúlt hetekben meghozott 70 (hetven!) darab rendeletét, valamint egy támogató politikai nyilatkozatot is elvár a képviselőktől. A rendeletek között szerepel az egyetemek modellváltása, illetve az SZFE hallgatóinak első félévi tanulmányainak törlése is, de például a 3600 milliárd forintos Gazdaságvédelmi Alapból való költések is.

A kormány álláspontja azonban némileg ellentmondásos. Talán ezt jelzi az is, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter nem jelent meg a Parlamentben, az előterjesztő tárcát Völner Pál képviselte. Az államtitkár szinte egyszuszra mondta el, hogy bár a november 11-e óta változatlanul érvényben lévő szabályokkal keretek közé szorították a koronavírus-járványt, azonban a csökkenés most megtorpant, és a védelmi korlátozások feloldásának nem jött el az ideje, de reméljük, hogy minél hamarabb jön a kínai oltás, így

a magyar lehet a legátoltottabb nemzet. És hamarabb is nyithatunk

- mondta. 

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án.
MTI/Bruzák Noémi

Völner Pál szerint viszont teljesen egyértelmű, hogy el kell ismerni a kormány eddigi munkáját. 

A fideszes Hende Csaba szintén a vakcinák érkezésében bízik. Vezérszónoki felszólalásában a kormánypárti képviselő is arról beszélt, hogy felszálló ágban van a járvány. Szerinte a következő 90 napos felhatalmazás konszolidált, de szükséges.

Lukács László György megismételte, a Jobbik a törvényjavaslatra nemmel fog szavazni. Szégyennek nevezte, ahogy az Orbán-kormány túlkapásokkal kezelte a válságot, a most beterjesztett felhatalmazásról pedig politikai nyilatkozatként beszélt. 

Az országgyűlési képviselő szerint a halálozások jelenlegi száma azt mutatja, hogy a kormányzat nyáron, amikor rendezett volt még a helyzet, elmulasztott felkészülni.

Orbán Viktor hagyta, hogy a vírus diktálja a tempót, aminek az lett az eredménye, hogy az életünket nagyban befolyásolják a korlátozások.

Arra a kérdésre is választ várt, hogy az elmaradt kórházi kezelésekkel mi lesz, és azt is hangsúlyozta, hogy a kormány mindenkinek azt javasolja, adósodjanak el, de ki garantálja azt, hogy az emberek tömegeinek évek múlva lesz munkája lesz? 

Felhívta a figyelmet arra is, a kormányzat titkolózása, a kormányba vetett bizalomcsökkenés miatt csökkent a vakcinákba vetett bizalom. 

A Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint 10 ezrek váltak munkanélkülivé, az állami támogatások csak a barátoknak jutott. 

Lukács László György, a Jobbik képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án.
MTI/Bruzák Noémi

Lukács László György arra is emlékeztetett, hogy a felhatalmazással leplezve, miközben az emberek a védekezésre figyeltek, változtattak például a választójogon, és mindössze 11,3 százalékot fordítottak a Gazdaságvédelmi Alapból a vállalkozásoknak. 

A Jobbik elítéli, hogy különbséget lehessen tenni oltott és nem oltott állampolgárok között, és hogy tovább bírságolják az embereket a korlátozások miatt.

A KDNP-s Hollik István szerint minden rendben van, és a halálozási arányszám azért kiugró Magyarországon, mert nálunk mindenkit beleszámolnak a koronavírus áldozatai közé, akikben kimutatják a fertőzést. 

A szocialista Harangozó Tamás szintén az értékes idő elpocsékolására hívta fel a figyelmet. Majd arról beszélt, hogy Orbán Viktor, bár korábban vállalta, most igyekszik azt elkenni a felelősséget. A politikus az oltási tervvel kapcsolatban megjegyezte, az ezer sebből vérzik, és továbbra sincs megmagyarázva, hogy a pedagógusok és a kiskerereskedelmi dolgozók miért nincsenek benne külön kiemelve. Arról is beszélt, hogy a kormányfő orosz és kínai vakcinákkal kapcsolatos kijelentéseinek nincsen alapja. 

Arató Gergely is leszögezte, a DK nem fogja támogatni a felhatalmazási törvényt. Mert nem értenek egyet a káros, hibás és hatástalan intézkedésekre utólagos megszavaztatásával. Példaként felhozta a kórházparancsnokok kinevezését, hogy a külügyminiszter döntsön az oltások engedélyéről, illetve az ingyenes parkolást, valamint az önkormányzatok megbüntetését. A DK szerint biankócsekket kér az Orbán-kormány az ellenzéktől, hogy bármit megtehessenek a következő hónapokban. 

Arra is figyelmeztetett, hogy hiába mondja azt a kormányzat, hogy ugyanannyian dolgoznak most, mint a válság előtt, sokszorosa a részmunkaidőben, vagy nullaórában foglalkoztatottak száma a korábbiakhoz képest. Arató Gergely szerint a Gazdaságvédelmi Alapból elköltött 3600 milliárdnak a tizedéből meg lehette volna menteni az összes bajba jutott vállalkozást és munkavállalót.

Arató Gergely, a DK képviselője beszél a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. február 16-án.
MTI/Bruzák Noémi
Hideg polgárháborút szítottak, az ellenzéket támadták, átírták a választójogi törvényt, és az alaptörvényt

- fogalmazott a DK-s politikus a kormánnyal kapcsolatban, felidézve, a kormánypárti politikusok nem jöttek a február eleji rendkívüli vitanapra sem. 

Az LMP-s Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy egyetlen önkritikus felszólalás sem hangzott el a kormányoldal részéről, ezek szerint - vélekedett - nem gondolták úgy, hogy bocsánatot kell kérni bárkitől is. Felidézte, hogy bár teljes volt a konszenzus november az ellenzék és a Fidesz-KDNP között, azonban a kormánypártok a felhatalmazással hozzányúltak az önkormányzatokhoz, illetve megnehezítették a közérdekű adatszolgáltatást. 

Hol vannak az oligarcháik, miért nem támogatják a nemzetinek tartott oligarchák a magyar embereket, miért kell őket milliárdokkal támogatni adófizetők pénzéből?

- tette fel a kérdést Keresztes László Lóránt. 

A Párbeszéd nem képviseltette magát.

Jakab Péter nem nyom igent a felhatalmazási törvényre, mert Orbán ismét visszaélt a bizalommal

Január 29-én Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes a Kormány nevében benyújtott "a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről" címmel egy törvényjavaslatot, melyben a kormány arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy újabb 90 napra rendkívüli felhatalmazást adjanak számukra. A dokumentumban a rendeleti kormányzás kitolását azzal indokolják, hogy "a koronavírus-világjárvány idején a Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, valamint mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket.

A régi sérelmek felelevenítésén túl ezután a politikusok például arról próbálták meggyőzni egymást, hogy a kormány kinyírja-e az önkormányzatokat (a KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint az önkormányzat van az emberekért, és nem fordítva), illetve jó-e a kínai vakcina (a szocialista Mesterházy Attila várja a Facebook-posztot, amiben a Nacsa-család kínai vakcinával oltakozik), de többször felmerült az úgynevezett egyetemi modellváltás kérdése is. 

Varga László (MSZP) úgy ítélte meg, hogy például a Mathias Corvinus Collegiumnak kicsatornázott 100 milliárddal, a következő 7 éves EU-s költségvetési ciklus forrásainak gyors lekötésével a Fidesz a 2022-es választások elvesztésére készül.