Lesz politikai ereje az oltáselleneseknek? A kormány, vagy az ellenzék veszíthet ezzel többet?

Lesz politikai ereje az oltáselleneseknek? A kormány, vagy az ellenzék veszíthet ezzel többet?

"Az oltásellenesség létezik Magyarországon, de nem, mint politikai erő, hanem, mint bizalmatlanság és félelem." Beszélgetés Horn Gáborral, Deák Dániellel és Ember Zoltánnal. 

Habár egymás után válnak elérhetővé az újabb vakcinák Magyarországon is, egyre nehezebben telnek a korlátozások alatti percek. Február végén a hazai vírusszkepticizmus arca, Doktor Gődény megmozdulást is hirdetett a Hősök terére.

De vajon lesz a mozgalmából, vagy bármilyen hasonló mozgalomból szervezett politikai erő, és átalakíthatja-e a belpolitikai térképet 2022-re?

Erről is kérdeztük Deák Dánielt, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjét, Ember Zoltánt, az Iránytű Intézet ügyvezetőjét, valamint Horn Gábort, a Republikon Alapítvány elnökét.

Horn Gábor nem lát esélyt arra, hogy önálló politikai erővé váljon az oltásellenesség, a vírusszkepticizmus hazánkban. Bár vannak oltásellenes csoportok szép számmal, de szerinte ezek teljesen különböző alapokon állnak, nincs lehetőségük egységes, számottevő politikai erőként megjelenni.

"Az álláspontot hangosan képviselők közül néhány arcot már láttunk az úgynevezett kamupártok körül feltűnni, én inkább azt látom az egész mögött, hogy az érintettek erre szervezkednek 2022-re"

- utalt a Republikon vezetője Doktor Gődényre.


Az utóbbival Deák Dániel is egyetértett, Doktor Gödény táborát  meglehetősen behatároltnak tartja, és szerinte nem várható, hogy az ilyen típusú szerveződések komoly tényezők legyenek a hazai belpolitikában. Az elemző hangsúlyozta, Európában a komolyan vehető pártok mindegyike elutasítja az oltásellenes álláspontot, azok a politikai csoportosulások pedig, amelyek a vírusszkepticizmusból akarnak hasznot húzni, általában a politikai erőtér szélén találják magukat, eljelentéktelenednek.

"Egyebek mellett ezért is érzékelhető a magyarországi baloldali pártok részéről is egy folyamatos korrekció a témában: míg pár hete még élesen támadták a keleti oltóanyagokat, ma már Gyurcsány Ferenc is arról beszél, hogy várhatóan engedélyezni fogják az orosz és kínai vakcinákat az EU-ban, hiszen azok is hatékonyak lehetnek a vírus ellen"

- idézte fel a DK elnökének kissé talán meglepő parlamenti felszólalását.

A XXI. Század Intézet munkatársa arról is beszélt, hogy a magyarok többsége egyetért a korlátozásokkal, amíg nincs megfelelő védettség.

"Ebből fakadóan azok a pártok vagy politikai csoportosulások, amelyek egyes oltóanyagokkal szemben politizálnak – ilyen például a Jobbik is – nem számíthatnak komoly sikerre, hiszen ezzel az állásfoglalással nem a többséghez szólnak, hanem egy egyre szűkülő kisebbséghez. A Mi Hazánk is támadja a korlátozásokat, ugyanakkor mivel nekik csupán az 5 százalékos bejutási küszöb elérése a céljuk, tehát nem akarnak jelenleg közép vagy nagypárttá válni, így számukra kedvező lehet a téma felkarolása"

- fogalmazott Deák Dániel.


Ember Zoltán is optimistának tűnik - legalábbis abból szempontból, hogy szerinte sem válnak szervezett, százalékokban mérhető társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai erővé 2022-ig az oltásellenesek.

"Egy extrém esetet azonban el tudok képzelni. Ha a politikába, tudományba vetett bizalom tovább erodálódik, mély gazdasági-szociális válság alakul ki, illetve ezzel párhuzamosan még évekig folytatódik az emberek mindennapjait befolyásoló lockdown, csiki-csuki, bizonytalanság, ám egy ilyen helyzet bármilyen populista új erőnek kapukat nyithat, nem csak vírusszkeptikusoknak, oltáselleneseknek"

- figyelmeztetett az Iránytű Intézet elemzője.

Ugyanakkor az is egy jó kérdés, hogy ha nem is lesz szervezett politikai erő belőlük, de ha a jelenleg a közgondolkodásban tapasztalható bizonytalanság megmarad, annak vajon milyen politikai hatása lehet az ellenzékre, a kormánypártokra, és mennyivel növelheti a bizonytalanok, pártnélküliek arányát.

Horn Gábor felvetésünkre rögzítette:

"az oltásellenesség létezik Magyarországon, de nem, mint politikai erő, hanem, mint bizalmatlanság és félelem".

Hangsúlyozta azt is, hogy ez a bizalmatlanság az egész politikai elitet érintheti, nehezítheti a mozgósítást. Több lehet az otthon maradó, ha az elmaradt oltások miatt tovább marad a járvánnyal terhelt élet - magyarázta, hozzátéve: ez inkább a kormánynak jelenthet problémát, hiszen a bizonytalanok elsősorban tőlük várhatják a járvány leküzdését.

"Mozgósítási nehézséget tehát okozhat az oltásellenes csoportok hangos jelenléte és ez elsősorban a Fidesz számára okozhat problémát"

- mondta a Republikon Alapítvány elnöke.

Talán nem meglepő, hogy ebben viszont nem ért egyet Deák Dániel. Ő úgy látja, hogy a mostani magyar politikai erőtérre sokkal inkább a felelős kormány vs. felelőtlen ellenzék megosztottság jellemző, hiszen

"míg a baloldali pártok sokszor a válság elmélyüléséből, az oltásellenes hangulatkeltésből vagy például a korlátozó intézkedések kritizálásából akarnak hasznot húzni, a kormányzat az ilyen típusú politikai nyomásgyakorlások ellenére is következetes módon kitart a novemberben bevezetett intézkedések mellett, amíg nem áll rendelkezésre megfelelő számú oltóanyag"

- állapította meg. Úgy látja, hogy baloldali pártok folyamatosan korrigálják az álláspontjukat, ez alól kivétel Jakab Péter, a Jobbik elnöke, aki kuruzslónak nevezte Orbán Viktort a kínai vakcinák miatt. Deák Dániel szerint a választópolgárok büntetni fogják azokat a politikai pártokat, akik - úgymond - a járvány elleni védekezést hátráltatták.

Kissé elrugaszkodva a vírusszkepticizmus kérdésétől, biztató jelnek nevezte a kormány számára 2022-re nézve azt is, hogy a magyar gazdaság válságállónak bizonyult és "az idei évben már ismét grandiózus gazdasági növekedésre számíthatunk".

Ember Zoltán 2022 kapcsán viszont a már említett kamupártok szerepéhez tért vissza. Emlékeztetett, hogy a vírusszkeptikusok élén már most vannak olyan személyek, akik korábban kamupártokban vettek részt, és/vagy emberek átverésével gazdasági károkozáson érték tetten őket. Az eddigi tapasztalatok alapján arról beszélt, hogy ha a kormánypártok úgy érzik, a kamupártok megjelenéséből a a kormánynak előnye származik, akkor segíthetik több ilyen erő indulását is abban reménykedve, hogy azokban a választókerületekben, ahol pár tucat, vagy néhány száz szavazaton múlik majd a parlamenti képviselői hely sorsa, inkább az ellenzéktől visznek.

"Ez azonban korántsem biztos számítás, szerintem ezt a Fidesz sem 'matekozta' még ki maga számára"

- hangsúlyozta az Iránytű Intézet vezetője.

Az elemző szerint a teljes politikai szférával szembeni bizonytalanságot és szkepticizmust növeli a jelenlegi helyzet, illetve a világos kommunikáció hiánya – legyen szó oltásokról, adatokról, engedélyekről, a korlátozásokról, támogatásokról, adózásról. Természetesen ez ilyen esetben alapvetően a kormány felelőssége - mondta.

Horn Gáborhoz hasonlóan Ember Zoltán is úgy látja, hogy leginkább a szavazótáborok elkötelezettségét, mozgósítási képességének romlását érinti a mostani szituáció, és mivel ebben a Fidesz lényegesen jobb az ellenzéknél, így számára jobban káros.

"Ami viszont érdekes, hogy az ésszerű nyitást, a jelenlegi faék egyszerűségű – ugyanakkor mégis következetlen – záró intézkedések ésszerűsítését csak az elmúlt hetekben merte felvállalni az ellenzék"

- zárta az elemző. 

Mi áll a vírustagadás és a maszkellenesség hátterében? - Interjú Faragó Laura szociálpszichológussal

Újra lehet élesztőt kapni a boltban, pedig itt van a koronavírus-járvány második hulláma, ami az elsőn is túlmutathat. A kezdeti pánikot azonban nem csak higgadt mértéktartás, hanem lázadás és gúnyolódás is felváltotta. Mi történt az emberekkel? Kik, és miért lettek vírustagadók vagy maszkellenesek? Lehet-e egyáltalán más véleményünk egy járványról?