A vendéglátás a jelenlegi helyzetet csak rendkívül nagy alázattal és odaadással élheti túl

étterem
Pexels.com

A szerda késő este elindított Nemzeti Konzultációval, mely az ország újraindítására fókuszál, a kormány tulajdonképpen a magyar állampolgárokra hárította a felelősséget néhány irányított kérdésen keresztül, hogy mi legyen többek között a vendéglátásban dolgozó közel 400 ezer ember és családjuk megélhetésével. A „békeidőkben” a hazai GDP (bruttó hazai termék) 10 százalékát adó ágazat, mely a többmilliós résztvevőjével a korlátozások következtében tetszhalál állapotba került, valós állami segítség hiányában már a végsőket rúgja, most pedig a „nép” akaratán múlhat, hogy mikor nyithatnak ki újra.

Pedig a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László szerint az Orbán-kormány jól felfogott anyagi érdeke lenne, hogy annak a szektornak, amely a GDP nagy részét adja, minél előbb visszatérjen a teljesítőképessége, ehhez persze az kell, hogy a kormány mellett minden állampolgár áldozatot vállaljon, máskülönben a GDP hiánya mindenki számára érezhetővé válik.

A világtörténelem során soha nem volt ekkora bajban a vendéglátás

Az elmúlt egy év alatt a világtörténelemben soha nem látott, példátlan módon közel hat hónapja zárva vannak a vendéglátóhelyek - emlékeztette lapunkat az elnök, aki a jelenlegi helyzet súlyát azzal szemléltette, hogy

a világ jó részében ez még a második világháború alatt sem volt ilyen hosszú idő. Ezt túlélni csak rendkívül nagy alázattal és odaadással lehet.

A szakma ameddig volt tartaléka nem méltatlankodott, tudomásul vette, hogy ő van a frontvonalban, ezért rengeteget áldozott a megtakarításaiból, de közben akadtak olyanok, akik már kénytelenek voltak a családi ezüstöt is eladni. Annyira nincs tartaléka a többségnek, hogy már hitelekből élnek, erre nem megoldás a munkahelymegtartó bértámogatás vagy a 10 milliós „ingyenhitel” bevezetése - tette hozzá Kovács. Úgy látja a környező országok példáját kellene követnünk, ahol jóval komolyabb támogatásokat biztosítanak. Elég csak Romániát alapul venni, ahol a kieső forgalomnak a 20 százalékát adták vissza a vendéglátósoknak, Magyarországon is ez jelenthetné az egyik megoldást, ami némi remény lenne az újrakezdő rétegnek, azoknak akik merik vállalni a kockázatot és éreznek magukban anyagi és mentális erőt ennek sikeréhez.

Megmutatjuk: így néz ki a 2021-es nemzeti konzultáció őszinte változata

Elindult az újranyitásról szóló nemzeti konzultáció, és ennek apropóján megnéztük, mi lenne, ha a kormányt valóban érdekelné az emberek álláspontja, és szabad teret adna a véleményüknek.

A külföldiek hiánya kivéreztette a szektort, de ha túl korán térnek vissza, az akár az utolsó döfés is lehet számukra

A szakember hangsúlyozza, hogy az oltási igazolvány - feltételezve, hogy lesz elég oltóanyag - mindenkinek a biztonságát szolgálja. Az, hogy védjük a saját dolgozóinkat, vendégeink egészségét, teljesen evidens dolog, hiszen senki sem akar arra nyitni, hogy nagyobb lesz a baj. Márpedig a körülöttünk lévők példájából kiindulva, óvatosnak kell lennünk az újranyitást illetően: elég megnézni mi történt Szlovákiában, vagy korábban Portugáliában, ahol nem bírták türelemmel kivárni azt, amíg járványügyi szakemberek is rábólintanak a nyitásra.

Nagyon sokat szenvedtünk, az egész vendéglátás, turizmus, az ágazatunk kivérzett. Mi, vendéglátósok ezt nem kifogásoljuk, nem vonjuk kétségbe a jelenlegi intézkedések jogosságát. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy mennyien tudnak majd kitartani és túlélni.

Konzultáció ide vagy oda a külföldiek Magyarországra való beengedéséről, Kovács biztosra veszi, hogy nem fognak tömegek elindulni hazánkba, hiszen minden ország célja, hogy otthon tartsa a saját turistáit, így csak abban bíznak, ha a külföldieket nem is, de legalább a hazai lakosokat hamarosan vendégül láthatják valamilyen formában.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára, Dávid Ferenc az Alfahírnek adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a nemzeti konzultáció egyik kérdése arra vonatkozik, hogy a külföldiek csak oltási igazolvánnyal érkezhetnek az országba, ez a kérdés még uniós és tagállami szinten sincs kidolgozva.

Nemcsak a vendéglátósok, de a vendégek is károsultak

A vendéglősök anyagilag és mentálisan is nagyon lestrapáltak, egy mély gödörben vannak, ugyanakkor a vendégeken  -vagyis minden állampolgáron, akik ha nem is közvetlen kárvallottjai, de elszenvedői a bezártságnak - is látszik, hogy tovább nem fogják bírni a korlátozásokat. Ha jön a jó idő, óhatatlanul is elkezdenek kirajzani, az pedig méltatlan lenne, ha legalább szabadtéren, mondjuk teraszon, szerény vendéglátással ne tudnák őket fogadni, természetesen járványügyi szakemberekkel egyeztetett módon -  bizakodott az MVI elnöke.

Gerendai: "A vendéglátósok 25 százaléka nem fog újra nyitni, de ha tovább tartanak a korlátozások, akkor a másik 25 százalék is bedobhatja a törülközőt!"

Nagyon sokan azt gondolják, itt az a megoldás, ha kinyitnak a vendéglősök. Csakhogy, ha kinyitnak, de nincsenek vendégek, nincsenek itt a turisták, azok az emberek akik elvesztették a munkájukat, kevesebb bérért dolgoznak, akkor nem remélhetjük, hogy hasonló bevételeik lesznek, mint a járvány előtt - mondta Gerendai Károly az N1TV-ben hozzátéve, hogy még a működés is veszteséggel járhat ilyenkor.

A DK szakpolitikusa messzebbről kezdené vizsgálni a felvetést: először is azt a kérdést, hogy milyen feltételek mentén utazhatnak külföldiek az országba, illetve bármelyik országba nem itthon, hanem európai szinten dől majd el. Az,  hogy lesz-e olyan egységes védettségi mechanizmus, amely alapján az mozoghat, vehet igénybe szolgáltatásokat akinek ilyen igazolványa van központi döntést igényel.

A már megjelent hazai jogszabály alapján meg kell jelölni azt is, hogy milyen vakcinával lett valaki beoltva. De az miként fog majd működni, ha én az Európai Gyógyszerügynökség által bejegyzett és elfogadott Pfizer oltást kaptam, vagy a nem elfogadott kínait

- vette fel a problémát Dávid, aki szerint Müller Cecília mai bejelentése amely a járvány várható harmadik hullámát feltételezi, egyfajta pánikot kelthet a lehetséges újranyitás kapcsán. Ezek után felmerül a kérdés, beszélhetünk-e érdemben arról, hogy milyen feltételekkel lehessen kinyitni az üzleteket vendéglátóhelyeket.

Tudjuk, hogy Szlovákiában, Ausztriában, Lengyelországban is súlyosabbra fordult a járványügyi helyzet. Emlékezzünk vissza, tavaly nyáron úgy nyitottak ki a kocsmák és éttermek, mintha nem is lett volna előtte járvány és ez ősszel a második hullám idején ütött vissza amikor egyre riasztóbb adatok jelentek meg

A KSH által közölt bevételkiesés sem tükrözheti a valóságot

Úgy tűnik a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) által nemrégiben közölt adatai, mely szerint az elmúlt évben a 2019-es 1400 milliárd forintos forgalomhoz képest 400 milliárd bevételkiesés jelentkezett a vendéglátásban koránt sem tükrözi az ágazat valódi helyzetét.

Mi vendéglátósok ennél sokkal többet érzünk, hiszen a novemberi, decemberi adatokat alapul véve a KSH szerint mindössze csak 45-50 százalék körüli volt a visszaesés, mi ezt sok esetben 70-80 százaléknak érezzük.

- furcsállta Kovács László. 

Padlóra küldte a járvány a turizmust, több mint 300 milliárd forintnyi bevétel esett ki tavaly

A vendégéjszakák száma tavaly decemberben 93 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtöki jelentéséből. A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 89 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.