Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a rabszolgatörvény több pontban is alkotmánysértő
- mondta Szabó Tímea az ellenzék közös sajtótájékoztatóján. A Párbeszéd országgyűlési képviselője jelezte, nem azt tartja Alkotmánybíróság sértőnek ami a 2018 végén elfogadott rabszolgatörvényben van hanem, hogy a jogszabályban nincsenek benne a megfelelő garanciák, amit a munkavállalók alapvető jogait biztosítja.
Jakab az alkotmányellenes rabszolgatörvényről: aki a magyar dolgozóval szórakozik, az a tűzzel játszik
így értékelte Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnökelnök-jelöltje, hogy az Alkotmánybíróság a rabszolgatörvény bizonyos elemeit alkotmányellenesnek találta. A legnépszerűbb ellenzéki párt elnöke a Facebook-oldalán idézet fel, a kormánypárt 2018. december 12-én minden jogszabályt áthágva verte át a rabszolgatörvényt a parlamenten, miközben az ellenzék minden létező eszközt bevetve próbálta azt megakadályozni.
Az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy július végéig, az országgyűlésnek ki kell javítani ezt az alkotmánysértést, és új munka törvénykönyvét kell elfogadni
- jelentette ki Szabó Tímea.
Az Alkotmánybíróság három ponton találta alkotmánysértőnek a rabszolgatörvényt. Mint ismert, a jogszabály az évi addig maximálisan megengedett 250 óra túlmunkát felemelte 400 órára, amit Szabó Tímea szerint csak három év múlva fizette volna ki a munkaadó, vagy kompenzálta volna plusz szabadidő formájában.
Az Alkotmánybíróság azonban kimondta, senkit nem lehet kirúgni, amennyiben nem vállalja ezt a túlmunkát. A testület most adott egy hatalmas sallert Orbán Viktornak
- tette hozzá a Párbeszéd politikusa, aki szerint a testület állásfoglalása azt is jelenti, hogy a munkavállaló nem rabszolga.
Az Alkotmánybíróság több mint két év után állapította meg, hogy senkit nem lehet elbocsátani azért, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát. A testület szintén azt is kimondta, hogy hiába hároméves a munkaidőkeret, a korábbi, maximum egyéves idő alatt kell a pihenőidő átlagának kijönnie, és a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni.
Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja azt mondta: 2018 decemberében Orbán Viktor „hatalmi gőgjében” azt gondolta, hogy bármit le tud nyomni az emberek torkán, és el tud fogadtatni egy olyan – a multinacionális vállalatok tollából származó – módosítást, amely teljesen kiszolgáltatja a munkavállalókat a munkaadóiknak.
Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese felidézte, hogy a magyar munkavállalók a minőségükhöz képest meglepően olcsók és emlékeztetett amikor ezzel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a Munka törvénykönyve (Mt) elég rugalmas.
Én azt gondolom, ha a miniszterelnök a saját munkavállalóiról, a saját polgárairól így veszél, akkor nem méltó arra, hogy a legfelsőbb szinteken képviselje a magyar munkavállalókat. A sors pikantériája, hogy amikor a miniszterelnök úr ezeket a kijelentéseket tette, én gyári melós voltam egy német multinál. És amikor meghallottam ezeket a kijelentéseket, hát nem a büszkeség töltött el, de azt gondolom, most talán eljöhet az igazság pillanata!
Nunkovics Tibor szerint az Alkotmánybíróság döntése kis lépés, de egy lépés afelé, amit az ellenzéki pártok kitűztek maguk elé. A jobbikos képviselő közölte, amennyiben 2022-ben feláll az új nemzeti egységkormány, akkor a Munka törvénykönyve nemcsak a Fidesz által kinevezett multiknak lesz kedvező, hanem minden egyes magyar munkavállalónak is.
Én most esküszöm ön9knek, hogy 2022 után, ha sikerül leváltanunk a Fideszt, minden erőmmel a magyar munkavállaók jogaiért fogok küzdeni ahogyan eddig, úgy ezután is
- jelentette ki Nunkovics Tibor a Jobbik országgyűlési képviselője.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke is arról beszélt, hogy győztek a munkavállalók, miközben Orbán Viktor vereséget szenvedett.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szintén a munkavállalók kicsi, de fontos, jelképes győzelméről beszélt
Azt mutatja, hogy a fékevesztett és erőből politizáló Fidesz hatalmának is vannak korlátai
– fogalmazott a DK-s politikus.
Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese szerint megérte, hogy az ellenzéki pártok politikusai együtt szívták a könnygázt a rabszolgatörvény elleni tüntetéseken, a Parlamenten belül és kívül teszik a dolgukat, és „aki el akar venni a dolgozók idejéből, az fizesse meg”, mert a szabadidő arra van, hogy a dolgozó pihenjen.
Az Alkotmánybíróság július 31-ig adott időt a parlamentnek a szükséges törvénymódosítás elfogadására.