2022-es költségvetés - Több csatornán jön pénz Brüsszeltől

Június közepén fog szavazni az Országgyűlés a 2022-es költségvetésről, amely a tavalyi évhez hasonlóan ismét a fantáziadús, „az újraindítás költségvetése" címet viseli.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábban azt ígérte, hogy 

„mindenki, aki elvesztette a munkahelyét, az visszakapja vagy újat kaphasson, és minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia üzletét, az újra tudja azt indítani, lehetőség szerint tudja fejleszteni."

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik gazdasági szakpolitikusa szerint azonban a kormányzat kettős játékot űz ezzel a költségvetéssel. Véleménye szerint a kormánypártok az NER-oligarchák érdekeit szolgálta ki a válság alatt. Tételesen sorolva elmondta, hogy

• Európában példátlan módon a magyar kormány a kieső munkabéreket lényegében nem pótolja,
• a családokat magukra hagyta egy válsághelyzet kellős közepén,
• továbbá a kis- és közepes méretű vállalkozásokat sem támogatja mérhető módon,
• jó esetben kedvezményes hitelt kínál számukra, ha a közvetítő bank úgy dönt.

A kieső munkabérek pótlását azért is szorgalmazta a Jobbik politikusa, mert a magyar munkavállalók több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy csökkent a bevételük.

A jövő évi költségvetésből kiderült az is, hogy az idei nagyságrendileg 1100 milliárd helyett jövőre már 1400 milliárd forintot fogunk kifizetni az államadósság költségeire. A Jobbik képviselője szerint ez a kormány alkalmatlanságát mutatja, hiszen a Fidesz 2010 óta nagyjából az egészségügy rendbetételére elegendő összeget költött el csak az államadósság kamataira. 2010 óta az ezermilliárdos szint alá csak elvétve került az adósságszolgálat. 

Z. Kárpát Dániel, hozzátette, hogy olyan módosító javaslatokat szeretne az Országgyűlés elé vinni, amelyekkel kedvezményeket nyújtanának a céges világ egészének is.

Elmondta ugyanakkor, elvárják, hogy az adó és járulékkedvezmények kétharmadából bérfejlesztés valósuljon meg, mert „elképesztően rossz érzés azokat az adatokat olvasni, hogy Magyarország mellett még a román minimálbér is elhúz, és már csak az unióban utolsó, bolgár szinttel tudunk versenyezni."

Gazdaság-újraindítási akcióterv

A sarokszámokat ismertetve Varga azt mondta, a tervezéskor 5,9 százalékos hiánnyal, 3 százalékos inflációval és 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. Hozzátette, az adósságráta a tavalyi 80,4 százalék után idén már 80 százalék alatt, jövőre pedig 79,3 százalék lesz, ami gyakorlatilag ugyanannyi, mint a Gyurcsány-kormány idején, a 2008-as válság alatt. Emellett 233 milliárd forint biztonsági tartalékot képeztek.

Varga a költségvetés két legfontosabb pillérének a 3600 milliárd forintos egészség- és járványkasszát, illetve a GDP 13 százalékát kitevő gazdaság-újraindítási akciótervet nevezte. Utóbbinak három sarokpontja a 3883 milliárdos nemzeti forrás, a több mint 3000 milliárdos uniós forrás és az adó-, valamint járulékkedvezmények 420 milliárdja – mondta.

Több szinten jön a pénz Brüsszelből

A kormányközeli Magyar Nemzet arról írt, hogy a korábbi évekkel szemben több változás is érinti az európai uniós támogatások felhasználását. Több programban is megnyílik az út a pénzek lehívása előtt, ami a gazdaság újraindítását is támogatja.

• Magyarországnak a 2021-2027 közötti programozási időszakban rendelkezésre álló kohéziós politikai uniós források 7900 milliárd forintot jelentenek.
• Szintén pluszpénzt jelent, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) részeként 2021-2027 között is lesz lehetőség közlekedési célú uniós pénzek felhasználására. A Magyarországnak járó pénzügyi keret nagysága várhatóan 290 milliárd forint (802 millió euró) lesz. 
• Magyarország a 2021-2027-es időszakban a határon átnyúló, valamint a transznacionális európai területi együttműködési programok keretében 93 milliárd forint (258,8 millió euró) felosztásáról dönthet.
• A koronavírus-világjárvány gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítésére jött létre az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszköze. A Magyarországnak biztosított vissza nem térítendő támogatás összege 2512 milliárd forint.
• A brexitkiigazítási alapból pedig Magyarországnak 14 milliárd forint jut, amelyet a 2020. február 1. és 2022. december 31. közötti kiadásokra lehet felhasználni.