A Fidesz agyondicsérte, az ellenzék szapulta a jövő évi büdzsét

pénz
Pixabay

Szerdán kezdődött a 2022-es központi költségvetés vitája a parlamentben. Az előterjesztést Varga Mihály pénzügyminiszter május 4-én nyújtotta be, első gyorselemzésünket pedig itt olvashatták:

Harmadával többet költünk az államadósságra, de kevesebbet kap Rogán tárcája

Mint arról korábban beszámoltunk, Varga Mihály pénzügyminiszter kedden délelőtt átadta a költségvetési törvény tervezét Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének. A büdzsé a tavalyihoz hasonlóan az újraindítás költségvetése nevet viseli. Ez a költségvetés Magyarország újraindításának költségvetése - ismételte meg tavalyi szavait keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály pénzügyminiszter, amikor bemutatta a büdzsé 2022-re készített tervezetét.

Varga: valós segítséget nyújtottunk

Magyarország ezt a válságot is le fogja győzni, megvédjük az elmúlt években elért eredményeket – kezdte miniszteri expozéját Varga Mihály, aki azt is megjegyezte, az idei év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság. (Ahogy arról kedden beszámoltunk, a megelőző negyedévhez viszonyítva valóban jó a GDP-adat, de éves összevetésben nem teljesítünk jobban, mint az uniós átlag. – A szerk.) A tárcavezető közölte, a válság alatt a költségvetésből nyújtott támogatások, adókedvezmények valós segítséget nyújtottak a vállalkozások számára. Úgy véli, három tényező szükséges a válságból történő kilábaláshoz:

  • korábbi években kiegyensúlyozottan fejlődő gazdaság,
  • gyors és határozott intézkedések a járvány kitörésekor,
  • megőrizzenek minél több biztos kapaszkodót.

A miniszter azt is kijelentette, a válság idején nem kellett megszorító intézkedéseket alkalmazni vagy külső segítséget kérni. (Azt viszont nagyvonalúan elhallgatta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben 1 milliárd helyett 4 milliárd eurónyi (kb. 1400 milliárd forintnyi) devizakötvény kibocsátása történt meg. – A szerk.)

Varga azt is közölte, a válság idején anticiklikus gazdaságpolitikát kezdtek alkalmazni: a visszaesés időszakában élénkítő lépéseket tettek.

A 2022-es költségvetést Varga Mihály – a tavalyival megegyezően – az újraindítás költségvetésének nevezte, melynek középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll. Kijelentette, céljuk az, hogy

mindenki, aki elvesztette a munkahelyét, az visszakapja vagy újat kaphasson, és minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia üzletét, az újra tudja azt indítani, lehetőség szerint tudja fejleszteni.

Az akciótervnek véleménye szerint négy fő eleme van:

  • a 13. havi nyugdíj visszaépítése,
  • a 25 év alatti fiatalok adómentessége,
  • a munkáltatói adóterhek csökkentése a 2016. novemberi megállapodásnak megfelelően,
  • a munkahelyteremtés, beruházásösztönzés.

A sarokszámokat ismertetve Varga azt mondta, a tervezéskor 5,9 százalékos hiánnyal, 3 százalékos inflációval és 5,2 százalékos növekedéssel számoltak. Hozzátette, az adósságráta a tavalyi 80,4 százalék után idén már 80 százalék alatt, jövőre pedig 79,3 százalék lesz. (Ez gyakorlatilag ugyanannyi, mint a Gyurcsány-kormány idején, a 2008-as válság alatt. – A szerk.) Emellett 233 milliárd forint biztonsági tartalékot képeztek.

Varga a költségvetés két legfontosabb pillérének a 3600 milliárd forintos egészség- és járványkasszát, illetve a GDP 13 százalékát kitevő gazdaság-újraindítási akciótervet nevezte. Utóbbinak három sarokpontja a 3883 milliárdos nemzeti forrás, a több mint 3000 milliárdos uniós forrás és az adó-, valamint járulékkedvezmények 420 milliárdja – mondta.

A konkrét számokra áttérve Varga ismertette: az egészségügyre 2884 milliárdot szánnak, ami 1700 milliárddal több, mint 2010-ben. Ennek zöme a gyógyító-megelőző ellátás 2123 milliárdos költségvetése, ami tartalmazza az egészségügyi bérfejlesztést is – fűzte hozzá.

Az oktatásra szánt 2100 milliárd 735 milliárddal több, mint 2010-ben – mondta a miniszter. Kijelentette: a modellváltásban részt vevő egyetemek az új formában hatékonyabban működhetnek, gyorsabban reagálnak a kihívásokra, így versenyképesebb tudást adhatnak.

A családtámogatások 2778 milliárdja háromszorosa, mint 2010-ben – ismertette Varga, majd kiemelte az otthonteremtésre elkülönített 380 milliárd forintot, ami a 2010-es összeg 2,5-szerese.

A nyugdíjkassza összege Vargák szándéka szerint 4163 milliárd forint. Aláhúzta, az inflációt 3 százalékra tervezik, ennek megfelelő mértékben fognak emelkedni az ellátások is. Emellett a kassza 68 milliárd forintot tartalmaz a 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés esetén kifizetendő nyugdíjprémiumra, valamint 160 milliárdot a 13. havi nyugdíj második ütemére.

Honvédelemre 912 milliárdot, rendvédelemre pedig 991 milliárdot adnának, előbbi négyszerese, utóbbi kétszerese a 2010-es összegnek.

A közszolgálatban dolgozók bérére jövőre 4800 milliárdot, az ideinél 325 milliárddal többet, míg az egészségügyi bérekre több mint 1000 milliárdot szánnak, ami négyszerese a 2010-es összegnek. Az oktatásban dolgozók bére 1045 milliárdos, míg a honvédelemben és rendvédelemben dolgozók illetménye 1041 milliárdos tétel – sorolta Varga.

Az uniós források esetében a célzott és hatékony felhasználást nevezte meg célként a pénzügyér. Közölte, a helyreállítási alapból hitelt nem kívánnak lehívni, a célokat saját forrásból,

vagy ha kell, saját kötvény kibocsátásából kívánják fedezni.

Közölte azt is, a vidékfejlesztési pályázatok társfinanszírozását 80 százalékra fogják emelni.

Ismertette azt is, az önkormányzatok összesen 873 milliárd forint támogatásra számíthatnak, az ő esetükben pedig a megnövelt bérek kifizetéséhet biztosítják a fedezetet. A szolidaritási hozzájárulás mértéke változatlan lesz.

A családok és vállalkozások támogatása, munkahelyteremtő beruházások támogatás, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjunk a gazdaságnak

– összegezte Varga Mihály.

Domokos: a költségvetés rugalmasságot biztosít

Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke azt mondta, a szervezet szerint a büdzsé megalapozott, a tervezett bevételek teljesíthetőek, a kiadási előirányzatok pedig elegendőek a közfeladatok ellátására. Domokos László korábbi fideszes képviselő, az ÁSZ elnöke azt közölte, a a vírushelyzet miatt

a gazdasági növekedés üteme visszaesett.

(Valójában nemhogy a növekedés mértéke csökkent, de egyenesen visszaesésről, recesszióról, sőt a globális hatás miatt depresszióról beszélhetünk. – A szerk.)

Domokos úgy vélte, 2020-21-ben a háztartások meg tudtak takarítani, azaz elég vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztást pótolják.

Rámutatott, a járvány miatt az otthoni, digitális munkavégzés felértékelődött.

Az ÁSZ-elnök szerint a beruházások tovább fognak nőni, ám felhívta a figyelmet:

a magánszektor beruházásainak élénkülése esetén a kormányzati beruházások felfutása a beruházási piac túlfűtöttségét eredményezheti,

az így bekövetkező túlkereslet pedig áremeléshez és az import iránti igény növekedéséhez vezethet.

A korábbi fideszes politikus is úgy látja, a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetés számai között.

Felhívta a figyelmet a költségvetés rezilienciájára, azaz rugalmasságára, így a rendkívüli eseményekre történt felkészülést, ami növeli a kiszámíthatóságot.

A 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország, annak lakói és vállalkozói számára

– összegezte Domokos.

A Költségvetési Tanács anticiklikus gazdaságpolitikát, a hiány és az adósság gyorsabb csökkentését szorgalmazza

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke arra mutatott rá, a gazdaság teljesítménye csökkent, különösen 2020. II. negyedévében. A hiányadatról azt mondta, bár régiós és uniós összevetésben jó, mégiscsak 8 százalék lett, ami a IV. negyedévben volt kiugró.

Emlékeztetett, a maastrichti hiánycél túllépését a mentesítő záradékok lehetővé tették, illetve az Alaptörvény mentesítési záradéka sem zárta ki az államadóssági mutató emelkedését.

A gazdaságról általánosságban elmondta, a versenyszféra beruházásai emelkednek, több nagy nemzetközi, külföldi finanszírozású ipari projekt folytatódik.

Kovács úgy vélte, jövőre a GDP-arányos államadósság jövőre újra mérséklődhet.

A KT elnöke is úgy látja, a büdzsé középpontjában az újraindítás, a kiemelt ágazatok fejlesztése, a munkahelyek, családok és nyugdíjasok védelme, az otthonteremtés erősítése és az életminőség javítása áll. Rámutatott, a magas beruházási ráta 2022-ben 28,5 százalékra emelkedhet, a foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal nőhet.

Kovács szerint folytatódhat a bérnövekedés, a bruttó és nettó kereset egyaránt 7,7 százalékkal emelkedhet, míg a munka termelékenységének emelkedése 4,1 százalék lehet. A KT véleménye szerint az export 10,5, az import 10 százalékkal bővülhet.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a háztartások fogyasztásának és a beruházások aktivizálásának dinamikus növekedése az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét eredményezhetik, ami

növelheti az inflációs nyomást és veszélyezteti a külgazdasági egyensúlyt.

Elismerte, hogy a visszaeséskor a kiadások bővülése javította a gazdaság „ütésálló képességét”, 2022-be viszont már a rezilienciának megfelelően szükség lehet a kiadások növelésére vagy akár visszafogására is.

Megszűnik a prociklikus gazdaságpolitika szükségessége, azaz kedvezőtlen gazdasági folyamatok esetén nem kell a kiadásokat csökkenteni, hanem növelni lehet azokat, míg a magángazdaság felfutása esetén a kiadások visszafogásával lehet a túlfűtöttséget mérsékelni, majd akkor elkölteni, amikor ahhoz a gazdaság dinamizálása érdekében feltétlenül szükség van

– hangsúlyozta Kovács Árpád, hozzáfűzve így helyre lehet állítani az egyensúlyt, csökkenteni lehet az államadósságot vagy fedezetet teremteni az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül.

Azt is kiemelte, az államadósság-arány 0,6 százalékpontos csökkentése bár megfelel a stabilitási törvény előírásainak, de

a lehetőségekhez képest kevés.

Elismerte a devizaadósság arányának alacsony szintjét és a lakosság részarányának növekedését a finanszírozásban és az adósság futamidejének növekedését. Kritizálta viszont, hogy a tartalékok szintje mindössze a GDP 0,4 százaléka, ami elmarad még az idei szinttől is. A KT úgy vélte, középtávon a 3 százalékos hiány és az államadósság-mutató gyorsabb mérséklése kell, hogy cél legyen.

Bánki Erik csak papagájkodott

A járvány kihívásai lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország az új világgazdasági korszak nyertes országai közé tartozzon – mondta a Fidesz vezérszónoka, Bánki Erik. Szó szerint megismételte párttársa, Varga Mihály miniszter szavait:

mindenki, aki elvesztette a munkahelyét…

(stb., lásd fentebb…)

Bánki Erik a későbbiekben sem mondott semmi újat, amit akár Varga, akár Domokos el ne mondott volna, leszámítva a 2010 előtti kormányok szapulását. Azt sajnos nem tudtuk meg, a törökök vagy a tatárok mekkora károkat okoztak, pedig igazán visszamehetett volna akár odáig is…

A sikernek ára van, nem titka

– zárta vezérszónoki felszólalását a fideszes képviselő. Hogy mi ez az ár, azt szintén nem tudtuk meg…

Nem vicc: a teniszszövetséget csődbe juttató fideszes is felszólalt a büdzséről

A teniszszövetséget korábban súlyos pénzügyi válságba juttató Szűcs Lajos fideszes képviselő, a kormánypárti frakció másik vezérszónoka a munkaerőpiac helyreállításáról beszélt, úgy vélte, jövőre már újra a foglalkoztatás bővítése válik hangsúlyossá.

Már többször elhangzott, de nem elég ismételni

– kezdte a 13. havi nyugdíj második ütemére vonatkozó szöveg sulykolását a fideszes politikus.

Újat igazából ő sem mondott, sőt inkább csak az előző évekről szónokolt.

Potocskáné: a büdzsé a kirakatnak készült

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik vezérszónoka arra emlékeztetett, a 2021-es költségvetés vitáját a bosszú költségvetésének nevezte, ami most beigazolódott, az önkormányzatokat, különösen az ellenzéki vezetésűeket ellehetetlenítik.

Ugyancsak tavalyi jóslatának beteljesüléseként értékelte az ingatlan- és élelmiszerárak elszabadulását, illetve sokak munkahelyének elvesztését.

A papír mindent elbír

– mondta a költségvetés sarokszámairól, és emlékeztetett, már az idei költségvetést is módosítani kellett a makroadatok változásai miatt, azokat már nem lehetett átcsoportosítással áthidalni.

Kritizálta, hogy a kormányzat még a 2020-as költségvetés zárszámadását sem nyújtotta be, így nincs lehetőség összehasonlításra, vagyis

a sötétben tapogatózunk,

és úgy vélte, ez a büdzsé

a kirakatnak készült.

Úgy véli, a közbeszerzések és pályázatok győztesei most is azok a Fidesz-közeli égek lesznek, akik az elmúlt években közpénzek százmilliárdjait vették ki a közösből.

Élesen kritizálta, hogy a kormány nem vizsgálta felül az együttműködési megállapodásokat, akik továbbra is összeszerelő üzemként tekintenek ránk.

Kifogásolta azt is, hogy a Fidesz saját alternatív valóságát sugárzó közmédia továbbra is 100 milliárd forintból működhet, míg „álnemzeti konzultációra és kék óriásplakátokra” 18 milliárdot szánnak.

Az önkormányzatoktól beszedni tervezett 130 milliárdos szolidaritási hozzájárulás mellett kiemelte a gépjárműadó korábban a településeket illető 90 milliárdját, illetve a kieső iparűzésiadó-bevételt is. Úgy vélte,

a Modern Városok Program és a Magyar Falu program is alkalmas az önkormányzatok közötti politikai alapú megkülönböztetésre.

Rámutatott, a kormány

a válság előtti konjunktúra időszakában nem képzett megfelelő tartalékot, a rendelkezésre álló forrásokat sajt érdekei szerint költötte el,

és ez folytatódik a jövő évi költségvetésben is.

Potocskáné azt ígérte, idén is több száz módosító indítványt fognak benyújtani, amit magyar emberek igényei szerint állítanak össze, magyar emberek érdekeit szolgálják.

Z. Kárpát: biankó csekkeket kívánnak tömegesen aláíratni

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka szerint

a kormányzat egy termelési jelentést szeretne a saját két, két és fél milliós véleménybuborékjához eljuttatni,

míg az ellenzék az általuk ismert valóságot szeretné demonstrálni.

Ugyancsak kritizálta, hogy a 2020-as zárszámadás ismerete nélkül kell vitázni a költségvetésről, míg szó szerint sajnálta az államtitkárt, akinek a 2021-es költségvetés módosítását kellett elszenvednie.

Z. Kárpát több olyan, tíz-, illetve százmilliárdos költségvetési sort említett, mely homályos, nem tudni, milyen célokat szolgál, mint fogalmazott

biankó csekkeket kívánnak tömegesen aláíratni.

A jobbikos politikus úgy vélte, ez nem költségvetési tervezés, és szakemberekhez méltatlan, ami előttük fekszik.

Rámutatott, bár ellenzéki nyomásra most leállították a kilakoltatásokat, de annak újraindulása egy szociális katasztrófahelyzetet teremtene, ez ellen egy hármas pajzs módosító indítvánnyal lépnének fel.

A hitelmoratóriummal kapcsolatban is a kormányzati intézkedésben rejlő „aknákra és bombákra”, valamint „apróbetűs részekre” hívta fel a figyelmet az ellenzéki honatya. Az kérte, a bankok ne kereshessenek a hitelmoratóriumon.

Megismételte pártja korábbi indítványát, mely a gyermeknevelési cikkek 27 százalékos áfájának csökkentésére irányult, illetve az egyszülős családok melletti kiállást is hiányolta a büdzséből.

Összességében úgy vélte, ez

a jövő felzabálásának költségvetése a jelen kedvezményei érdekében, de mindennek meglesz a böjtje.

Csárdi: ez a le- és bebetonozás költségvetése

Az LMP-s Csárdi Antal a párt vezérszónokaként zöld- és szociális fordulatot sürgetett, és úgy fogalmazott, hogy tartalmilag a 2022-es költségvetés nem az újraindítás, hanem a

lebetonozás, a bebetonozás költségvetése,

hiszen az oktatás, a szociális és a humán szféra, valamint a létalapot jelentő élő környezet fejlesztése helyett,

megint csak a beton ömlik mindenhova, mindenhol, agyontámogatott multik gyáraiba, stadionokba, kínai egyetembe, kínai vasútba, orosz atomerőműbe.

Csárdi hozzátette, állami támogatásból "betonozzák körbe a kisebb és nagyobb csókos vállalkozókat" is, emellett kijelentette: az LMP szeretné, ha a költségvetés nem a betonról, hanem az emberekről és az életről szólna.

Varju: a kormány irracionális vágyakat kerget

A DK vezérszónoka, Varju László magasnak ítélte a kabinet által várt növekedést, de kifogásolta azt is, hogy a hiányt ennek ellenére nem tudják csökkenteni. Mint fogalmazott:

tisztán politikai, hatalmi, PR-költségvetés készült, egyértelműen a jövő évi választásra készülve, a lojális érdekekre koncentrálva.

Gazdaságilag irracionálisnak ítélte a törvény korai, tavaszi elkészítését és elfogadását, és óriási kockázatnak nevezte, hogy a kabinet előfinanszírozással kívánja megvalósítani

a vágyait megtestesítő fejlesztéseket.

Tóth Bertalan: ez a bosszúállás költségvetése

A 2022-es költségvetés nem a magyar gazdaság, hanem "a fideszes gazdagság beindításának", a bosszúállásnak a költségvetése, az adóforintokat nem arra költik, amire kellene - vélekedett Tóth Bertalan, az MSZP egyik vezérszónoka a jövő évi büdzsé vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott:

Magyarországot építeni kell, nem kifosztani, az embereket segíteni kell, nem pedig bosszút állni rajtuk. Nem haszontalanságokra kellene fordítani az emberek adóját, hogy ne csak a kiváltságos egy százalék gazdagodjon

- mondta, hozzátéve: ehhez meg kell szabadulni a Fidesz-kormánytól.

Frakciótársa, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány azoknak ad, akiknek már amúgy is van, akik nem szorulnak rá az állami segítségre, pedig azoknak kellene a legtöbbet adni, akiknek a legkevesebb van, akiknek a legkisebb az érdekérvényesítő képességük. A költségvetés egyben értékválasztás is - fűzte hozzá.