Ismeretes, Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szerdán avattak fel a Kínai Kommunista Párt számára vélhetően zavaró elnevezésű utcanévtáblákat a Fudan Egyetem gigaberuházása elleni tiltakozásként.
A táblák azoknak a személyeknek, népcsoportoknak a neveit viselik, akiket üldözött vagy üldöz a Kínai Kommunista Párt
– fogalmazott Karácsony az óriásberuházás tervezett helyszínét érintő közterületek átnevezése kapcsán, aki szerint
felfoghatatlan, hogy miért érne meg a magyar adófizetőknek 500 milliárd forintot egy kínai magánegyetem megépítése, ahol a magyar hallgatók ugyanúgy sokmilliós tandíjjal tanulhatnának majd.
– ez a négy új budapesti út- és utcanév azonban egy nap leforgása alatt a vártnál jóval nagyobb mértékű nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki ismert angol nyelvű orgánumok részéről, mint azt bárki gondolta volna. Többek között a The Guardian, a BBC, a Bloomberg, a Hong Kong Free Press, sőt, most már a Reuters is cikkezett a kínai kommunista elitet triggerelni szándékozó lépésről.
A britektől az amerikaiakon át az ausztrálokig
A The Guardian brit híroldal ezzel foglalkozó cikke azt írja, hogy Budapest az új utcanevekkel igyekszik meghiúsítani a "kínai befolyásvásárlásként" emlegetett kampusz projektjét, kitérve egyúttal a Baranyi és Karácsony által tartott sajtótájékoztatóra is. Szó esik benne a Fudan projektjéről és kínai hitelből fedezendő költségeiről, az Orbán-féle keleti nyitás politikájáról, valamint arról, hogy az ellenzéki előválasztás fő esélyeseként eddig magát a főpolgármestert tartják a felmérések.
A Bloomberg azt emeli ki, hogy
mivel szerinte bizonyos magyarországi politikusok ezzel a figyelemfelkeltéssel akadályozzák a két ország közti együttműködést. A kínai intézmény alapító nyilatkozatából eltörölt gondolatszabadságot és a kommunista párt önkényét pedig a cikkben szembeállították a CEU pár évvel ezelőtti elüldözésével. Karácsonyt itt is a magyar ellenzék egyik befutó jelöltjeként jellemzik.
A Reuters ugyancsak időt szentelt az új budapesti utcanevek felavatásának akciójára, illetve az e célból megtartott sajtótájékoztatóra. A Fudan Egyetem eddig ismert terve és bekerülési költsége mellett a Budapest-Belgrád vasút projektje és a kínai vakcinák kormányzati beszerzése is szerepelt benne. A CEU-val való "párhuzamra", és a kínai külügyminiszter reakciójára is utaltak a cikkben.
Az amerikai BBC is hasonlóképpen beszámolt az eseményről: megemlítve a Fudan Egyetemet övező körülményeket, költségeket, és a projekt megvalósításának elutasítottságát a magyarok közel kétharmada részéről. Ebben is céloztak a CEU ellentétes előjelű sorsára.
Talán kevésbé meglepő, hogy a Hong Kong Free Press szintén beszámolt az említett sajtótájékoztatóról, valamint a kínai egyetem megépülésének tervéről, illetve arról, hogy milyen módokon tiltakoznak még ellene. Felidézik azt is, hogy Magyarország volt az egyetlen ország, amely blokkolta május elején az EU azon nyilatkozatát, melyben elítélték volna Pekinget a hongkongi szabadságjogok csorbításáért.
Az ausztrál Sydney News Today is átfogóan igyekezett bemutatni a Fudan gigaprojektjét, magyarországi megítélését, s azt is leírták, hogy a közvélemény-kutatások alapján Karácsony potenciális kihívója lehet Orbán Viktornak, akit egyébként az EU-ban és a NATO-ban Kína és Oroszország "trójai falovaként" is emlegetnek.
A szemlézett médiumok többsége ráadásul a hazai egyetemisták részére tervezett Diákvárost is felemlegeti, mely a tervek szerint területének jelentős részét elveszíti a Fudannak köszönhetően. Ahogy például azt is kiemelik, hogy Magyarországon lesz az első európai kampusza az intézménynek.
Belerúgni a világ egyik legnagyobb hatalmába?
Egy magyar Kína-kutató, Salát Gergely szerint bár az utcák átnevezése nyilvánvalóan a belpolitikai csatározások része, de a dolognak külpolitikai hatása is lehet. A Blikk által megkérdezett sinológus úgy látja,
első látásra szellemes fricskának tűnik, de tudni kell, hogy a kínaiak nem így fogják felfogni, mert számukra a dalai láma, az ujgur szeparatisták vagy a hongkongi tüntetők nem a kommunista párt vagy rendszer, hanem a kínai nemzet ellenségei, vagyis a gesztus nem a pekingi kormányt sérti, hanem 1,4 milliárd kínai embert.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kínai tanszékének vezetője szerint
az, hogy mindezt magyarul, illetve magyaros átírásban írták a táblákra, jelzi, hogy itt a célpont igazából nem Kína, ettől függetlenül persze az üzenet a kínai illetékesek felé át fog menni.
Azonban Salát szerint nem biztos, hogy jót jelent egy miniszterelnök-jelölt számára, hogy "belerúg a világ egyik legnagyobb hatalmába".
Ezzel szemben Apatóczky Ákos Bertalan, a Károli Gáspár Református Egyetem Kínai tanszékének vezetője szerint amennyiben a budapesti utcaneveket valóban a tervek szerint nevezik át, az minden bizonnyal a kínai külügy rosszallását eredményezi. Viszont Apatóczky nem tartja valószínűnek, hogy önmagában ez jelentősen befolyásolná a két ország kapcsolatát,
mint ahogy akkor sem befolyásolta, amikor a jelenlegi kormánypártok képviselői még ellenzékben szintén nyilvános kritikájuknak adtak hangot Kína politikája kapcsán.