Tolna megyében, Szekszárdon és Tolna városában tartott utcafórumot Jakab Péter, a Jobbik elnöke, miniszterelnök-jelöltje kedden délután. A térségben, Tolna megye 1. választókerületében a konzervatív ellenzéki párt támogatottja egy civil jelölt, Bozsolik Róbert, aki 2014 ősze óta Bátaszék polgármesteri posztját tölti be függetlenként – úgy tűnik, a bátaszékiek egyre nagyobb megelégedésére, hiszen míg 2014-ben épphogy (pár tucat szavazattal) győzte le fideszes ellenfelét, addig két évvel ezelőtt már nagyon is meggyőző fölénnyel, a voksok csaknem kétharmadának begyűjtésével vált a városka első emberévé.
Most azonban nagyobb fába vágta a fejszéjét, az előválasztáson civil jelöltként indul. Bozsolik Róbert lapunknak úgy nyilatkozott, városvezetőként is látni, az önkormányzati működésben milyen hanyatlást élnek meg. Úgy tapasztalja, ha nem kormánypárti egy településvezetés, akkor hátrányok érik azt a közösséget. Hozzáfűzte, huszonöt éves közigazgatási gyakorlata alapján látja, hogy – különösen az elmúlt tizenegy évben –
Bozsolik Róbert Tolna megye – és általában az ország – egyik legnagyobb problémájának az elvándorlást tartja. Rámutatott, nincsenek olyan munkahelyek, melyek hazavonzanák azokat, akik immár hosszú évek, évtizedek óta külföldön dolgoznak, de olyan munkahelyek sincsenek, melyekkel itthon tudnák tartani a fiatalokat. A civil politikus szerint megoldandó kihívás, hogy a fiatalok főiskola, egyetem után biztos megélhetést biztosító munkahelyet találjanak.
A civil jelölt ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a megye infrastruktúrája erősen hiányos, az utak felújítására nagyon nagy szükség lenne,
az M9-es megépítésével pedig egy újabb ütőeret kellene biztosítani Tolna megye számára.
Bozsolik szerint az úthálózat fejlesztése mellett fontos lenne a vasúti közlekedés feltételrendszerének javítása is, hiszen a Szekszárd–Budapest-vasútvonal műszaki állapota „elavult és rossz”.
A független politikus elismeri, hogy a kormányzatnak vannak törekvései az úthálózat javítása érdekében, a most induló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) rendszerben látnak olyan lehetőséget, mely forrást biztosíthatna az alacsonyabb rendű, kettő-, három- és négyjegyű utak felújítására. Bozsolik Róbert azonban úgy véli, ennek nagysága csak a probléma kozmetikázására ad lehetőséget, ő maga úgy véli „erőteljesebb forráskihelyezésre van szükség”. Hozzáfűzte, a régión beül olyan átgondolt fejlesztési stratégiára van szükség, melyhez kormányzati támogatás is szükséges. Hangsúlyozta,
az elkövetkező időszak fontos célállomása kell, hogy legyen a dél-dunántúli régió.
A minőségi munkahelyek megteremtésével kapcsolatban Bozsolik Róbert azt mondta, az csak közvetve kormányzati hatáskör. Kiemelte, itt a feltételrendszerek biztosításával, javításával lehet a tőke számára is vonzóvá tenni a térséget. „Ebbe beletartozik az infrastruktúra, a képzett munkaerő is” – közölte lapunkkal a civil jelölt.
Az utcafórumon Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje elsőként arról számolt be, hétfőn már 67 ezer polgár élt az előválasztáson a részvétel lehetőségével. „A magyar embert, főleg ha kormányváltó is, nem lehet elhallgattatni! – emelte ki az ellenzéki vezető, egyben ismét buzdított az előválasztási részvételre. Felidézte, ő maga keresztül-kasul járta az országot, és mindenhol azt kérték tőle, „Péter, a Jóisten szerelmére, fogjatok már végre össze, mert különben ez a banda örökre a nyakunkon marad”. Jakab aláhúzta, az összefogás megszületett, azonban most az embereknek kell eldöntenie, ki legyen a győztes jelölt helyeben, és ki legyen az az egy, akik „csatába küldenek Orbán Viktor ellen”.
A történelemtanár végzettségű ellenzéki politikus megjegyezte, a magyarok csak akkor tudtak egyről a kettőre jutni, ha a vezetők képesek voltak áldozatot hozni a népért. A mostani kormány viszont csak az emberektől kért áldozatot. Ennek alátámasztására felidézte, a nyugdíjak 3 százalékkal emelkedtek, de a pénzromlás üteme 5 százalék, illetve ahogy a magyar férfiak jelentős része meghal, mielőtt nyugdíjba vonulhatna.
Jakab élesen kritizálta a kormánypárti politikusok korrumpálhatóságát és pénzéhségét, ugyanakkor felidézte, a 28 500 forintos minimálnyugdíjat és a 12 200 forintos családi pótlékot tizenhárom éve egy forinttal sem emelték. Hangsúlyozta az elszámoltatás fontosságát, melyről azt mondta,
ez lesz az új kormány hitelességpróbája,
ehhez ugyanis nem szükséges költségvetési forrás, csak politikai akarat.
Az ellenzéki vezető Bozsolik Róbertről azt mondta, teljes mellszélességgel támogatják, mert vele készen állnak arra, hogy „legyőzzék a Fidesz helyi kiskirályát”, és hogy a választókkal közösen felépítsenek egy olyan országot, ahol az állam nem akadályozni fogja az embereket céljaik elérésében, hanem segíteni. „Új kormányra van szükség, mely érted van, és nem ellened, amely nem lehallgat, hanem meghallgat” – utalt a nagy vihart kavart Pegasus-botrányra Jakab.
A Jobbik miniszterelnök-jelöltje szerint az országnak olyan vezetőre van szüksége, aki fegyelmezett, és nem fél bilincsbe verni a bűnösöket; aki úgy képes megteremteni a nemzet egységét, hogy megőrzi annak sokszínűségét; aki képes „kőkeményen érvényesíteni, a melósok, a nyugdíjasok, a fiatalok érdekeit”. Úgy véli, akkor majd egyre közelebb kerülhetünk „a nyugati bérekhez, a tisztességes nyugdíjakhoz, a minőségi betegellátáshoz, a modern oktatáshoz, az emberhez méltó lakhatáshoz és az európai élethez”.
Bozsolik Róbert a fórumon felhívta a figyelmet, a Fidesz-kormány 1200 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket 30 évre, szerinte ezeket a pénzeket – mint fogalmazott – „kampányajándékokra” fogják költeni. A civil jelölt Jakabhoz hasonlóan az összefogás szükségességét hangsúlyozta, egyúttal utalt rá, az ellenfelek meg fogják próbálni ezt megbontani, az embereket megvásárolni.
A civil jelölt hangsúlyozta,
ezzel szemben – húzta alá – a Parlament előtt fekszik egy salátatörvény-csomag, melyben szerepel egy olyan passzus is, hogy a Magyar Falu Programban megpályázott pénzt a helyi közszereplő (polgármester) érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság használhatja fel.
Mi ez, ha nem intézményesített és jogilag legalizált korrupció?
– tette fel a kérdést Bozsolik, hozzátéve, ő nem ilyen országot szeretne. Mint fogalmazott, ő korrupciómentes Magyarországot szeretne, azt a vágya, hogy harmincegy év után elszámolnának mindennel (történelmi szempontból is), ami ’89 előtti, illetve elszámolnának mindennel gazdasági szempontból, ami 2010 óta történt. A civil politikus szerint az elszámoltatással visszaszerzett vagyont olyan szférákra lehetne fordítani (oktatás, egészségügy), amit a magyar emberek megérdemelnek.
Bozsolik Róbert szerint az új magyar kormány feladata az lesz, hogy a családok minden tagjának jólétet teremtsen megfelelő szintű családi pótlékkal, európai szintű bérekkel, a mindennapi megélhetést biztosító nyugdíjjal.