„Magyarországnak nincs külpolitikája, csak az, amit Orbán Viktor gondol"

„Magyarországnak nincs külpolitikája, csak az, amit Orbán Viktor gondol"

Bár a nemzetközi sajtó kiemelten foglalkozik azzal, hogy Orbán Viktor kedd délután Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal, addig az ottani orosz sajtót nem igazán hozta lázba a találkozó ténye. A magyar külügyminisztérium szerint azért van szükség a jelenlegi helyzetben a találkozóra, mert „krízis idején több párbeszéd mindig jobb, mint kevesebb."

A magyar miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott a moszkvai látogatásáról, hogy elsősorban gazdasági célú lesz majd. 

„Azt szeretném elérni a tárgyalásokon, hogy ebben a nehéz, energiaár-emelkedéssel terhelt időszakban a kialkudott gázmennyiség, amely a rendelkezésünkre áll hosszútávon, ezt növeljük meg"

- fogalmazta meg állítólagos célját Orbán.

Az orosz-ukrán konfliktus miatt rendkívül rossz irányba fordult Európa és Oroszország viszonya. Nem véletlen, hogy az uniós külügyminiszterek a múlt héten közös nyilatkozatban fejezték ki, hogy amennyiben Oroszország az agresszió útjára lépne, akkor komoly gazdasági szankciókra számíthat. Az EP védelmi bizottságának elnöke, Nathalie Loiseau figyelmeztette is Orbán Viktort.

„Nincs kétségünk arról, hogy Vlagyimir Putyin meg akarja osztani Európát. Nagyon bízom abban, hogy Orbán Viktor felismeri, mi forog kockán és ragaszkodik majd az unió egységének üzenetéhez." 

Az utóbbi időben megszaporodtak a tárgyalások az európai államok vezetői és Vlagyimir Putyin között. Pénteken Emmanuel Macron is a párbeszédet szorgalmazta az ukrán kérdés megoldására. Igaz a francia elnök nem is takarózott azzal, hogy gazdasági kérdésekkel foglalkozna. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy arra kérte Putyint, hogy tartsa tiszteletben szomszédjai szuverenitását. Az egyórás telefonbeszélgetés során többször hangsúlyozta Macron, hogy enyhíteni kell a feszültséget a két ország között. 

Szijjártó szerint a gazdasági kérdések lesznek terítéken

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatalosan azzal magyarázta moszkvai látogatását, hogy a magyar érdekek szempontjából fontos, alapvetően energetikai és gazdasági kérdések lesznek napirenden kedden Moszkvában.

Egyebek mellett tárgyalni fognak a magyar-orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás esetleges kibővítéséről, ugyanis a jelenlegi helyzetben minél szélesebb körű egy ilyen szerződés, annál jobban jár egy ország. Téma lesz továbbá a paksi bővítés, minthogy öt-hat rendkívül fontos engedélykérelem már az Országos Atomenergia Hivatal előtt van, és pozitív elbírálás esetén a beruházást tavasszal át lehet léptetni a létesítési fázisba - közölte Szijjártó Péter oroszországi élő bejelentkezésében.

Hozzátette: szó lesz még élelmiszeripari és űripari kérdésekről, valamint a légiközlekedési és vasúti szállítási együttműködésről is.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor magyar idő szerint délben kezdődő tárgyalásával párhuzamosan Szijjártó Péter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyal nagyjából egy hónappal az utolsó ilyen alkalmat követően.

"Túl sok minden történt ez alatt az egy hónap alatt is. Komoly biztonsági kihívásokkal néz szembe Európa, ha a Kelet és Nyugat közötti vitát nem tudjuk kulturáltan, a kölcsönös tiszteletre alapítva, párbeszéd alapján elrendezni"

- jelentette ki Szijjártó Péter a tárca közleménye szerint.

Volt idő, amikor a Fidesz szerint az oroszokkal való üzletelés a demokrácia feladását jelentette

Anna Applebaum újságíró foglalta össze talán a legjobban, hogy mit is jelent Oroszországnak hazánk. Történt mindez azután, hogy 2014-ben Magyarország szerződést kötött az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítéséről. „Az oroszok mostanában úgy terjesztik ki befolyásukat, hogy nagy energetikai befektetéseket használnak arra, hogy korrupciós hálózatot építsenek és függőséget alakítsanak ki."

Elkötelezettek vagyunk a NATO iránt

Benkő Tibor honvédelmi miniszter hétfőn Budapesten fogadta Ben Wallace brit védelmi minisztert, ahol többek között az orosz-ukrán konfliktus helyzete is szóba került. Mint ismert, korábban felmerült, hogy a NATO a biztonság érdekében 1000 fő katonát küldene az országba, de ettől egyelőre mindkét fél eltekintett.

A brit védelmi miniszter arról beszélt, hogy Közép-Európa nem csupán az Egyesült Királyságnak fontos, de a NATO-nak is. Ha az orosz agresszió invázióba fordulna át Ukrajnában, akkor Magyarország is nagy károkat szenvedne: növekednének az energia- és az élelmiszerárak, a gazdasági nehézségeken túl pedig migrációs nyomás is fenyegetne - jelentette ki a brit miniszter.

„Orbán Viktor moszkvai látogatásával kapcsolatban elmondta, hogy nem gondolja, hogy bármikor hiba lenne egyeztetni Vlagyimir Putyinnal. Senki sem akarja, hogy égbe szökjenek az árak, valamint migrációs hullámok induljanak meg. Orbán Viktor oroszországi látogatása jó alkalom ezen üzenetek közvetítésére"

- vélekedett a brit miniszter.

Guardian: Európa aggódva figyeli Orbán moszkvai szereplését

A brit Guardian vezércikke szerint több ország is aggódva figyeli Orbán és Putyin találkozóját, mivel a magyar miniszterelnököt többen is az orosz elnök első számú híveként tekintik. 

A lap emlékeztet, hogy Orbán először 1989-ben került a nyilvánosság elé, amikor fiatal demokrataként felszólította a szovjet csapatokat, hogy hagyják el az országot. De az elmúlt 12 év miniszterelnöksége alatt megváltozott és immáron „meleg kapcsolatokat ápol" Putyinnal, miközben Brüsszelhez fűződő kapcsolatai egyre rosszabb lett.

Az USA és Nagy-Britannia kifejezetten elítélő volt az orosz csapatok mozgása láttán, Orbán viszont feltűnően csendes maradt, leszámítva, hogy a hétvégi madridi szélsőjobbos fórumon a békét szorgalmazta az általa is aláírt közlemény az ukrán konfliktus tekintetében.

A lap szerint a „rendkívül barátságos" magyar-orosz kapcsolatokat jól mutatja az az eset, hogy miközben a legtöbb európai állam viszonya aggasztóan alacsony szintre jutott Moszkvával, Szijjártó Péter orosz kollégája kitüntette a magyar külügyminisztert. 

Simonyi András volt amerikai magyar nagykövet elmondta a Guardian-nek, hogy korábban a magyar külügyminisztériumban sokan voltak, akik nem támogatták, hogy Orbán Oroszországgal szembeni mély baráti magatartást tanúsítson, de az évek során ez megváltozott, mivel a kritikusokat fokozatosan felváltották az Orbánhoz hű személyek.

„Magyarországnak nincs külpolitikája, csak az, amit Orbán Viktor gondol. Orbán kormányában mindenki csak statiszta, és ez különösen igaz a külpolitikára”

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}