Anna Applebaum újságíró foglalta össze talán a legjobban, hogy mit is jelent Oroszországnak hazánk. Történt mindez azután, hogy 2014-ben Magyarország szerződést kötött az oroszokkal a Paksi Atomerőmű bővítéséről.
„Az oroszok mostanában úgy terjesztik ki befolyásukat, hogy nagy energetikai befektetéseket használnak arra, hogy korrupciós hálózatot építsenek és függőséget alakítsanak ki."
- mondta a beruházással kapcsolatban az újságíró.
A paksi „befektetés" nagy port kavart, hiszen a szerződés megkötése után 10 évre titkosították a beruházásról szóló közérdekű dokumentumokat, amelyekre az új paksi bővítésről megkötött megállapodást alapozták, így annak szükségszerűsége 2024-ig nem derülhet ki. A finanszírozást tekintve a fejlesztés 80 százaléka Oroszország által biztosított államközi hitel. A 12,5 milliárd eurós beruházásból 10 milliárd eurót devizahitel (4-5 százalékos) formájában vesz fel az állam. A legújabb módosítás szerint változatlan feltételekkel 2031-ig, a projekt megvalósításának végéig rendelkezésre áll az államközi hitel. A döntés azért is lepte meg a hazai nyilvánosságot, mert előtte semmilyen vita és egyeztetés nem történt. No, de ez mintha egyszer már megtörtént volna. Igaz, akkor a Fidesz mintha másképpen viselkedett volna.
Érdekes képzavar, hogy amikor 2008-ban a Nabucco gázvezeték helyett az oroszok által felkínált Déli Áramlatot támogatta Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, akkor a Fidesz tiltakozott a leghevesebben. Az MSZP politikusa miniszterelnöksége alatt nagyon jó kapcsolatot ápolt az orosz államfővel, még saját otthonába is meghívta őt vacsorázni.
2006 őszén újra találkoztak Szocsiban, majd 2007-ben Moszkvában is. Ekkoriban már szóba került az is, hogy szocialista kormányzat az orosz Déli Áramlat nevű olajvezetéket részesíti előnyben az Európai Unió által preferált Nabucco vezetékkel szemben. Ezután az Európai Unióban tulajdonképpen árulónak tekintették Magyarországot, de persze hazai körökben is kaptak bőven kritikát Gyurcsányék az orosz barátság miatt.
Az ellenzéki (Fidesz-KDNP) sorokból paktumot kiáltottak, például 2007 márciusában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának akkori fideszes elnöke „páratlanul botrányosnak” nevezte, hogy Gyurcsányék az orosz "Déli Áramlat" mellett foglaltak állást. Sőt, Németh Zsolt még azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc a nyilatkozatával „Magyarországot orosz ügynökként állítja be a tagországok előtt”. Továbbá arra szólította fel a szocialista kormányfőt, hogy hozza nyilvánosságra a megállapodás részleteit. (Hat évvel később a Fidesz ugyanígy nem hozza nyilvánosságra a Paks2 esetén kötött szerződést.)
2008 februárjában aztán Gyurcsány a Kremlben aláírta Putyinnal a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást. A Fidesz elnöke azonban akkoriban még másképpen vélekedett Vlagyimir Putyinról és az orosz kapcsolatokról.
„Történik valami, ami Magyarországon mindannyiunk számára figyelmeztető lecke. Anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen. A magyar kormány puccsot hajt végre a saját népe ellen. Tíz évre titkosított, hosszú távra szóló szerződést köt Oroszországgal a XXI. századot és a magyar nép, a teljes Kárpát-medencei életét döntően meghatározó kérdésben: az energia kérdésében. Úgyhogy arról mi semmit nem tudunk. Ez figyelmeztet bennünket arra, hogy miközben itt a gyakorlati együttműködés kérdéseinek feszegetésével töltjük majd az időnket, van még teendő; a rendszerváltás korából, az előző rendszerből itt maradt romok eltakarítása, kártékony, rossz politikai reflexek és mentalitások eltakarítása...”
Persze később kiderült, hogy ez csupán politikai hangulatkeltés volt Orbán Viktor részéről, hiszen a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentumokból derült ki, hogy egy 2009-es Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet által küldött diplomáciai táviratából arról olvashattunk, hogy Orbán Viktor jelenlegi kormányfő „bevallotta a nagykövetségnek, hogy hasonló politikát folytatna a Déli Áramlattal (mint az akkori kormány) és a Fidesz megfontolt hallgatása a legutóbbi (Déli Áramlatról szóló) bejelentéskor éles ellentétben áll a korábbi harcias kijelentéseivel".
Sőt, 2009 novemberében Richard Morningstarnak, az amerikai külügyminiszter energiaügyi különmegbízottjának arról beszélt Orbán Viktor, hogy
egyetért azzal, hogy az EU által támogatott Nabucco gázvezetékterv vitathatatlan prioritás, de kijelentette, Magyarország nem kockáztathatja meg, hogy kimaradjon az orosz projektből, a Déli Áramlatból, még akkor sem, ha ezen vezeték megépülésének végül áldozatul esik a Nabucco.
Ha az MTI archívumát fésüljük át, akkor azt láthatjuk, hogy 2009 nyarán több alkalommal is arra szólította fel a Fidesz az akkori kormányt, hogy álljon el a Déli Áramlat építésétől. Ugyanakkor 2009 őszétől ezek a hangok szinte eltűntek.
A pálfordulás Orbán Viktornál is érzékelhető vált, hiszen később már úgy nyilatkozott a Déli Áramlattal kapcsolatban, hogy
„senki sem veheti el tőlünk azt a jogot, hogy gondoskodjunk az energiaellátásunk biztonságáról”
Orbán Viktor már odáig ment, hogy azt mondta: azok, akik ellenzik a Déli Áramlatot, csak “el akarják venni az ellátásbiztonsághoz való jogunkat, de nem kínálnak helyette semmit”.
„Nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, hogy Magyarország gázellátása azon múljon, hogy mi történik Ukrajnában. Az ukránokkal való szolidaritást nem úgy kell kifejezni, hogy közben megfosztjuk a saját népünket az energiaellátás biztonságától."
A Déli Áramlat sorsa végül az lett, hogy 2014. december 1-én Oroszország lemondta a Déli Áramlat gázvezeték-beruházás további építését az „erős Európai Uniós ellenállás miatt."
Szentpétervári találkozó
De miért fordult meg a Fidesz oroszkérdésben? 2009. november 21-én Orbán Viktor némi meglepetésre Szentpétervárra ment Vlagyimir Putyin orosz kormányfőhöz. Orbán szerint ez azért történt, hogy rendezze az orosz-magyar kapcsolatokat.
Arra az újságírói kérdésre, hogy megállapodott-e valamiben Vlagyimir Putyinnal, Orbán Viktor azt mondta: mivel a magyar választók nem hatalmazták fel semmire, ezért nem tudott megállapodni - írta ekkoriban az MTI. A Fidesz ezután nem sűrűn bírálta az orosz energetikai politikát. November 25-én a Magyar Televízióban Orbán Viktor már arról beszélt, hogy az oroszok segíteni fognak hazánk energiapolitika terén függetlenné váljon.
Hozzátette, hogy az akkori,
„egy lábon álló, csak a gáztól függő magyar energiafelhasználást sokszínűsíteni kell, amelynek számos eleme van, az egyik a nukleáris energia. Pakson van egy blokk, amelyet fel kell újítani, a parlament pedig arról is döntött, hogy új blokkot kell építeni. A paksi pedig egy orosz típusú erőmű, és a felújítást, illetve az építkezést sem lehet megcsinálni az oroszok nélkül."
A Szabó András és Pethő András által hosszan taglalt cikkükben több aspektust is átvilágítanak arról, hogy miért változott meg a Fidesz kapcsolata az oroszokkal. Mint írták, a Direkt 36 több embert is kikérdezett. Akik közül többen is azt állították, hogy Orbán a saját környezetének azzal magyarázta az oroszokhoz való közeledést, hogy így akar erősebb pozíciót szerezni Magyarországnak a nemzetközi porondon. Azt állította, hogy gazdasági előnyök származnak az orosz kapcsolatból, és a velük kialakított szoros viszony javíthatja az ország alkuhelyzetét a nagyobb nyugat-európai országokkal és az amerikaiakkal szemben is.
2010-ben végül már miniszterelnökként találkozott újra Putyinnal. A látogatásról szinte semmilyen információ nem szivárgott ki akkoriban. A találkozó orosz kormány egyik vendégházában zajlott.
„Az eleje a szokásos forgatókönyv szerint történt: a váróteremben üdvözölte egymást a két miniszterelnök, majd néhány perces fotózás után az újságírókat kiküldték, Orbán és Putyin pedig elindult egy munkaebéddel egybekötött tárgyalásra. Itt aztán egy, a látogatás részleteit ismerő forrás szerint némi meglepetés fogadta a magyar miniszterelnököt és kísérőit. A néhány főből álló magyar küldöttség szembe találta magát több mint egy tucat emberrel. Ott volt lényegében mindenki az orosz kormányból, aki a magyar vonatkozású ügyekben érintett volt, ráadásul nemcsak kormányzati tisztviselők, hanem állami cégek vezetői is."
„Az ilyen találkozókon általában csak a delegációk vezetői szoktak beszélni, Putyin azonban gyakran át szokta adni a szót az embereinek, méghozzá néha kifejezetten durva stílusban. Egy másik magyar-orosz kormányzati találkozó résztvevője mesélte, hogy Putyin a tárgyalás közben odahívta magához a minisztereit, és pattogtatta őket. Egy másik hasonló találkozóról olyan információk szivárogtak ki, hogy a magyar delegáció döbbenten nézte, amikor Putyin odacsettintette magához egy nagy olajvállalat vezetőjét, és mindenki szeme láttára nagyon durván leszidta" - foglalta össze Pethő András és Szabó András.
Ezután komoly gesztusokat tett a kormányzat annak érdekében, hogy jó színben tűntesse fel magát az orosz vezetés előtt. Nagyjából 2012 végére sikerült is normalizálni a kapcsolatokat. Sőt, a paksi beruházással a gazdasági kapcsolatok szorosabbá tétele is megtörtént. 2010-ben Magyarország felkerült nagy atomipari cégek térképére annak köszönhetően, hogy egyre inkább égetővé vált a Paksi Atomerőmű jövőbeni bővítése. Érdeklődött az amerikai Westinghouse, a francia Areva, de voltak megkeresések Dél-Koreából és Japánból is. Ugyanakkor 2013-ban Orbán Viktor már a Roszatom vezetőjével tárgyalt. Itt tulajdonképpen eldőlt az, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza a paksi atomerőmű bővítését.
A magyar és az orosz fél a következő hónapokban titokban tárgyalta le a részleteket, és ebből a magyar oldalon kizártak több olyan vezető kormányzati tisztviselőt is, akiknek a szakterületét érintette a bővítés. De a kormány több tagja számára is meglepetés volt a szerződés megkötése. Amellett persze nyilván nem mehetünk el, hogy az oroszokkal való üzlet abban a tekintetben várható volt, hogy a most működő Paksi Atomerőmű is orosz technológiával épült. Ráadásul, a hazai szakembergárda is ebben nőtt fel. Szintén az orosz megállapodás mellett szólt, hogy az általuk ajánlott csomagnak része volt az, hogy ők hitelt is ajánlottak a finanszírozás megoldása érdekében.
Az oroszokkal való kapcsolat értékválasztás
Az internet nem felejt: éppen erről tanúskodik az a videó is, amelyen 2010-ben Lázár János, a Fidesz akkori frakcióvezetője egy könyvbemutatón még arról diskurált, hogy
Magyarországnak az sosem hozott jót, ha az elveinket és az érdekeinket az oroszokkal üzletelve megpróbáltuk aprópénzre váltani.
Lázár János szerint
„az oroszokkal való üzletelés mindig értékválasztást is tükröz. Értékválasztás volt 1849-ben, 1919-ben, 1945-ben, és 1958-ban, Nagy Imre kivégzésekor is. Mert, akik az oroszokkal üzletel, az nem lehet a szabadság pártján"
- mondta a fideszes politikus, hozzátéve: rossz dolog, hogy az ország energiaszükségleteinek 80-90%-a egyetlen forrásból, Oroszországból jön, és a következő két évtized egyik legfontosabb feladata az orosz energiafüggés oldása lesz.
„A keleti szelek, Európának ezen részébe, demokráciát és szabadságjogot sohasem fújtak. (...) Egy orosz–magyar üzlet gazdasági értelemben akár még hasznosnak is tűnhet, de történelmi tapasztalat az, hogy ez mindig a demokrácia feladásával jár."
Mint látható, a Fidesz óriási utat tett meg az Oroszországgal való kapcsolatát tekintve.