Egységben Magyarországért: hivatali visszaélés volt lezárni az Elios-ügyet

Tiborcz István, Orbán Viktor,
Tiborcz István és Orbán Viktor
Orbán Viktor / Facebook

„Úgy-ahogy” nyilvánosságra hozta az Elios-botrány iratait az OLAF – ismertette az Egységben Magyarországért ellenzéki tömörülés keddi sajtótájékoztatóján Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki hozzátette,

meglepetés nem ért minket, hiszen ezeket a részleteket már tudtuk.

Hadházy szerint ennek a folyamatnak a vége az volt, amikor Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István kiszállt az Eliosból, és „3 milliárd forintot keresett vele”.

Lapunk 2018 februárjában a nyilvános cégadatokat felhasználva számította ki a fenti, 3 milliárdos üzletrész-adásvétel ellenértékét.

Nem osztalékként, de Orbán veje csaknem 3 milliárdhoz jutott hozzá az Elios révén

Mint ismert, Tiborcz István 2014. április 30. és 2015. április 28. között volt tulajdonosa az Eliost 50 százalékban tulajdonló Green Investments & Solustions Kft.-nek. 2014 tavaszán vette meg a céget iskolatársától, barátjától és más cégekben üzlettársától, Hamar Endrétől, aki személyi összefonódások révén a Elios-botrány egyik főszereplője. Tiborcz még aznap, tehát 2014.

Hadházy szerint a TASZ perének jelentősége, hogy

érdemes a többi OLAF-jelentést is megszerezni

még akár kitakart formában is. Úgy véli, érdekes lehet például a Farkas Flórián nevével fémjelzett Híd a munka világába program vagy egy másik korrupciógyanús ügy, az Öveges-program iratait megszerezni.

A politikus szerint az Elios-botrányban nem a miniszterelnök veje a leglényegesebb, hanem az, hogy bemutatja „azt a hatalmas, kiépített bűnszervezetet”, melynek célja az uniós források megszerzése. Emlékeztetett, ő maga korábban a szekszárdi Fidesz-frakció tagjaként hallotta, amikor a fideszes polgármester arról beszélt, „hogyan fognak visszaosztani pénzeket”, ráadásul ez még a pályázat kiírása előtt tette, amikor még nem is tudhattak volna a lehetőségről.

Felidézte azt is, több városban is hasonlóképp jártak el,

ez mindennél jobban mutatja ezt a bűnszervezetet, amit legfelsőbb szinten, a kormányban szerveztek, és aztán a fideszes önkormányzatok voltak ennek a szervezetnek a csápjai

– mondta Hadházy.

A politikus rámutatott, az Elios-botrányban először az ő feljelentésük után rendelték el és zárták le a nyomozást bűncselekmény hiányában, majd később az OLAF jelzése nyomán újra megnyitották az ügyet, és anélkül, hogy bárkit is meghallgattak volna, ismét lezárták.

Nyilvánvaló, akik aláírták ezt a dokumentumot, hivatali visszaélést követtek el

– mutatott rá a képviselő, aki szerint ezeknek az ügyeknek az elévülési „újra elkezdenek ketyegni”.

Harangozó Tamás, az Egységben Magyarországért szekszárdi képviselőjelöltje azt mondta, Szekszárdból az Elios-botránnyal „szégyenfoltot csinált” a Fidesz. Az ellenzéki jelölt felhívta a figyelmet, hogy először az uniós adófizetők pénzét lopták el, majd amikor Orbán Viktor azzal szembesült, hogy a saját veje neve fémjelzi a botrányt, akkor „egyetlen tollvonással a magyar adófizetők pénzéből, a magyar költségvetésből kifizették újra”.

Az ellenzéki jelölt szerint „úgy lopták el ezt a pénzt”, hogy közben az egyszerű, hétköznapi magyar polgárok életét és testi épségét is veszélyeztették. Ismertette, nemcsak Szekszárdon, hanem Kalocsán, Kecskeméten is

olyan silány közvilágítást építettek az eliososok, hogy gyakorlatilag az emberek összevissza törik magukat.

Példaként említette, hogy Szekszárdon az egyik képviselő szeme láttára történt a gyalogátkelőhelyen egy gázolás, mert „ezek a világítások semmire nem alkalmasak”. Arra is rámutatott, hogy ezek a világítások meglehetősen drágák voltak, és nem nagyon van pénzük az önkormányzatoknak saját forrásuk arra, hogy ezt rendbe tegyék.

Harangozó azt mondta, kormányváltás után azt akarja kiharcolni, hogy ennek a huszonnyolc önkormányzatnak központi forrást biztosítsanak a biztonságos közvilágítás helyreállításához. (Dunaújvárosban már elkezdték a munkát – a szerk.)

Tompos Márton, a Momentum szóvivője és korrupcióellenes munkacsoportjának vezetője szerint miközben a külügyminisztérium darabonként 28-29 millió forintért szerzett be „túlárazott, sokszor életveszélyes” lélegeztetőgépeket Malajziából, aközben Erzsébetváros lakásonként 9-10 millió forintért újít fel önkormányzati bérlakásokat.

Azaz egy lélegeztetőgép árából három önkormányzati bérlakást lehetett volna felújítani, három családot lehetett volna elhelyezni, három embernek lehetett volna egy új kezdetet adni

– hangsúlyozta Tompos, hozzátéve, 6258 ilyen gépet vásárolt a minisztérium. Úgy véli, ennek emberi szinten is vannak következményei: „tönkrement életek, elvesztett munkahelyek, szétvert családok”.

A szóvivő azt mondta, a hazai bürokráciát, közbeszerzési rendszert új alapokra kell helyezni, aminek része a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, illetve a Korrupcióellenes Hivatal felállítása is. Szerinte ez lehet az a kiindulópont ahonnan a hazai korrupciós helyzet radikálisan javítható lesz.