Meghalt Ion Iliescu volt román államfő, az ország első szabadon választott elnöke – jelentette be kedden honlapján a bukaresti kormány. A tüdőrákban szenvedő 95 éves politikust a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által működtetett Agrippa Ionescu kórházban érte a halál, ahol az utóbbi két hónapban intenzív ellátásban részesült.

Ilie Bolojan, a négypárti bukaresti koalíciós kormány liberális miniszterelnöke a kormány sajtóirodája által közzétett nyilatkozatában az 1989 utáni Románia politikai vezetőjeként, volt elnökeként, a legfontosabb baloldali párt vezetőjeként jellemezte Iliescut, akinek az elnöki mandátuma idején olyan fontos döntések születtek az ország jövőjét illetően, mint az (ország európai és euroatlanti integrációját célkitűzésként megfogalmazó) 1995-ös Snagovi Nyilatkozat, illetve a (Románia új szövetségesi rendszerét szentesítő) 2003-as alkotmánymódosítás.

„Távozásával véget ért az ország jelenkori történetének egy jelentős, a »decemberi fordulat utáni« korszaka, amelyben alapvetően átalakult a közélet. Ion Iliescu mától a történelem részévé és igazságos elemzésének tárgyává válik. Részvétem a gyászoló családnak, Ion Iliescu barátainak és minden hozzátartozójának”

– zárta üzenetét a román miniszterelnök.

A kommunista párt vezetésében korábban részt vevő, de Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár által félreállított Iliescu a Temesvárról indult népfelkelést és a diktátor menekülési kísérletét kihasználva 1989. december 22-én, a hadsereg több tábornokával együtt megalakított Nemzeti Megmentési Front (FSN) nevében ragadta magához a hatalmat, az FSN ugyanis a román forradalmat „élőben” közvetítő televízió adásán keresztül gyakorlatilag átvette az ország operatív irányítását.

1990-ben, az első szabad választásokon az érvényes voksok 85 százalékával választották az ország elnökévé, 1992-ben 61-39 százalékos szavazataránnyal nyert Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció (CDR) jelöltjével szemben. 1996-ban már 54-46 százalékos arányban elvesztette a választást Constantinescuval szemben, de 2000-ben újabb négy évre visszatért az elnöki hivatalba, miután a választás második fordulójában Corneliu Vadim Tudorral, a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) elnökével került szembe, akit 67-33 százalékos arányban győzött le.

Ion Iliescu 1996-tól 2000-ig, illetve 2004-2008-között az általa alapított, a Román Kommunista Párt (PCR) örökébe lépett párt szenátoraként vett részt a román törvényhozás munkájában. Pártja, amely több névváltoztatás után 2001 óta a Szociáldemokrata Párt (PSD) nevet viseli, 35 éven keresztül a román parlament egyik meghatározó politikai ereje maradt.

A román legfőbb ügyészség több ízben is megpróbálta bíróság elé állítani Ion Iliescut az 1989-es forradalom, illetve az 1990. júniusi úgynevezett „bányászjárás” – a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullám – ügyében, de ezek a perek sosem jutottak el az érdemi tárgyalás szakaszába, mert a legfelsőbb bíróság rendre visszaküldte a vádhatóságnak a periratokat, és elrendelte, hogy kezdje elölről a bűnvádi eljárást, arra hivatkozva, hogy a bizonyítékok összegyűjtésénél nem járt el jogszerűen.

A katonai ügyészség azt állította: Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor félreállítása után, az ország vezetését 1989 decemberében magához ragadó Nemzeti Megmentési Front rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket, hogy egy nem létező ellenség elleni győztes harccal legitimálja hatalmát. Az úgynevezett „terroristákkal” kapcsolatos, mesterségesen előidézett tömegpszichózisban, 1989. december 22-e után 862-en meghaltak és 2150-en megsebesültek – szerepelt a vádiratban.

Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia elnöke. Románia Iliescu utolsó elnöki mandátuma idején, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, és zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval.

Visszafogott gyászszertartás lesz

Állami temetéssel, csütörtökön helyezik örök nyugalomra a 95 éves korában, kedden elhunyt Ion Iliescu volt államfőt, Románia első szabadon választott elnökét.

Erről a bukaresti kormány döntött kedd esti rendkívüli ülésén. A volt államfő emléke előtt tisztelegve a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította augusztus 7-ét. Ezen a napon a közintézményeken, a román külképviseleteken, határátkelőkön és a román hajókon félárbócra eresztik a nemzeti lobogót, a rádió- és televíziócsatornák és kulturális intézmények műsorát a nemzeti gyásznaphoz igazítják.

Az állami temetés megszervezéséért felelős bizottság a gyászoló családdal konzultálva úgy döntött, hogy a volt államfő holttestét szerda délelőtt az elnöki hivatal dísztermében ravatalozzák fel, ahol előbb a közéleti szereplők, majd a délután folyamán bárki leróhatja kegyeletét. Az Elnöki Hivatalban tartandó szerda esti gyászszertartáson már csak Ion Iliescu egykori munkatársai és családtagjai vehetnek részt.

Ion Iliescut csütörtökön katonai tiszteletadással helyezik örök nyugalomra a Ghencea-sírkertben, ezen is csak a közeli hozzátartozók vehetnek részt.

Ion Iliescu az első román államfő, akinek egy tavaly elfogadott jogszabály értelmében állami temetést rendeznek, de ellentmondásos megítélése – az 1989-es forradalomban és az úgynevezett „bányászjárásokban” (a politikai ellenfelek megfélemlítését célzó erőszakhullámokban) játszott szerepének büntetőjogi tisztázatlansága – miatt Iliescu gyászszertartása visszafogottabb lesz, mint a 2017-ben elhunyt I. Mihály volt román király temetése, amikor háromnapos nemzeti gyászt rendelt el a bukaresti kormány, a volt uralkodó ágyútalpra helyezett koporsóját pedig tízezrek kísérték utolsó útjára Bukarest utcáin.

(MTI)