Putyin szövetségében: Orbánéknak nagyon sok kérdésre kell még választ adniuk

menekültek
Az Ukrajnát ért orosz támadás menekülő család a határ magyar oldalán
Béli Balázs / Alfahír

Nem kell túlságosan nagy jósnak lenni ahhoz, hogy ma már világosan lássuk, ha Oroszország le is győzi az ukrán hadsereget, és be is vonul Kijevbe, Vlagyimir Putyin elbukott.

A kérdés már csak az, hogy mi lesz az orosz elnök európai szövetségeseinek a sorsa. 

Így van ezzel Orbán Viktor és kormánya is: a fideszes politikusoknak az elmúlt napokban nagyon sok mindent kellett átgondolnia, és még minden bizonnyal a következő hetekben is át kell értékelniük az eddigi Kreml-barát politikájukat. 

A helyzetet csak fokozza, hogy hazánk "semlegességét" pont akkor kell bizonygatni, amikor a választási kampány során azzal szembesülnek a kormánypárti szavazók, hogy az Orbán-kormány Oroszország és az Európai Unió közti hintapolitikája egy véres háborúba torkollott, és menekültek ezrei érték el hazánkat. 

Mivel Orbán Viktor úgy tervezte, hogy még a választások előtt köztársasági elnököt kreál párttársából, Novák Katalinból,

így mód nyílik arra is, hogy az ellenzéki képviselők a nyilvánosság előtt szembesítsék a Fideszt a Putyinnal kötött szövetség nyomasztó hagyatékával. 

Egyébként már több írásbeli kérdés is ott hever az Orbán-kormány minisztereinek asztalán, most mutatjuk be.

Március 11-ig kell megválaszolni:

  • Visszavonták-e a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek letelepedési engedélyét? (K/18288 - Belügyminisztérium)

Demeter Márta a "a Rogán Antal által kiötlött és rohamtempóban végigvitt, súlyos nemzetbiztonsági kockázatot és a magyar költségvetésnek komoly pénzügyi terhet jelentő" letelepedésikötvény-biznisz kapcsán kérdezte Pintér Sándort:

"Figyelemmel az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott válaszként az EU, az USA és egyes államok által hozott szankciós intézkedésekre, kérdezem Miniszter Urat, hogy az illetékes szervek felülvizsgálták- és visszavonták-e azoknak az orosz állampolgároknak a letelepedési engedélyét, akik – vagy miután szerepelnek a szankciós listákon vagy az Ukrajna elleni orosz agresszió megtervezésében és végrehajtásában felelősek, illetve az érintett személyek családtagjai – nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az EU- és NATO-tag Magyarországnak?" - olvasható Demeter Márta írásbeli kérdésében.

  • Folytatni kívánják-e az ukrán-orosz konfliktus tükrében az orosz-magyar vasúti társaság létrehozását? (K/18291 - Külgazdasági és Külügyminisztérium)

Mesterházy Attila szerint "Putyin elnök nemcsak Ukrajnát támadja, hanem a szabályok elismerésén alapuló nemzetközi rendet is, illetve az euro-atlanti térség biztonságát is veszélyezteti". Ez alapján kérdezi Szijjártó Pétert, hogy az Orbán-kormány folytatni kívánja-e az ukrán-orosz konfliktus tükrében az orosz-magyar vasúti társaság létrehozását.

  • Tervezi-e Miniszter Úr az orosz Barátságért Érdemrend kitüntetésének visszaadását? (K/18292 - Külgazdasági és Külügyminisztérium)

Szintén Szijjártó Péternek lesz egy kellemetlen tükörbenézése, amennyiben őszintén akarja megválaszolni Mesterházy Attila írásbeli kérdését: "Tervezi-e Miniszter Úr az orosz Barátságért Érdemrend kitüntetésének visszaadását?"

  • Felmondásra kerül-e a paksi hitelszerződés?  (K/18286 - Pénzügyminisztérium)

Orbán Viktor Putyin-barátságának legjellemzőbb szimbóluma a még el sem kezdett, de így is baromi drága és titkosított Paks 2.

"Az Ukrajnával szembeni orosz agresszióra válaszul az EU orosz bankokat érintő szankciókat is életbe léptetett. Így szankciós listára került a Vnyesekonombank, a Rosszija Bank és a Promszvjazbank, valamint a két orosz állami bank, a VTB és a VEB elnöke is. A Vnyesekonombank a paksi atomerőmű-beruházás finanszírozója, ezért alappal merül fel a kérdés, hogy felmondásra kerül-e az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás?" - kérdezte Demeter Márta a pénzügyminisztert, Varga Mihályt.

  • Tervezi-e a Kormány az ukrán-orosz konfliktus tükrében felülvizsgálni és felfüggeszteni a Paks II. projektet? (K/18290 - Süli János, tárca nélküli miniszter)

Mesterházy Attila Süli Jánost kérdezte Paks 2-vel kapcsolatban. "Tervezi-e a Kormány az ukrán-orosz konfliktus tükrében felülvizsgálni és felfüggeszteni a Paks II. projektet? Kapott ennek előkészítésére feladatot a Miniszterelnöktől?" - tudakolta a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős minisztertől. 

  • Mikor mondja fel a magyar kormány a székhelyegyezményt a Nemzetközi Beruházási Bankkal? (K/18287 - Pénzügyminisztérium)

Ahogy az ismert, az Egységben Magyarországért tegnap már tüntetett is az "orosz kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) budapesti központja előtt. 

Demeter Márta írásbeli kérdésében arra emlékeztetett, hogy a kormány által megkötött székhelyegyezmény szerint a Nemzetközi Beruházási Bank teljes mentességet kapott a magyar hatóságok joghatósága alól. A bank minden tulajdona mentesül bármiféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórium alól, a rendőrök pedig csak akkor mehetnének be az NBB-be, ha a bank hívja őket. Mindezeken túl az NBB-nek nem kell a hazai számviteli szabályokat sem alkalmaznia. Ha pedig az ügyleteihez szüksége volna valamely speciális jogosítványra, engedélyre vagy jogszabályi jogállásra, akkor úgy kellene tekinteni, mintha már rendelkezne azzal. Emellett minden magyarországi jövedelme és tulajdona adómentes. Végül nemcsak a bank dolgozói kaptak diplomáciai mentességet, hanem szakértői, tanácsadói és más vendégei is korlátozás nélkül jöhetnek Magyarországra és mozoghatnak szabadon hazánkban és így az EU-ban is.

Varga Mihálynak március 11-ig arra a kérdésre kell választ találnia, hogy mikor mondja fel a kormány a Nemzetközi Beruházási Bankkal kötött székhelyegyezményt.

Március 17-ig kell megválaszolni:

  • Magyarország továbbra is blokkolni kívánja Ukrajna euro-atlanti integrációs törekvéseit? (K/18307 - Miniszterelnök)

Mesterházy Attila személyesen Orbán Viktornak címezte levelét, feszegetve azt a kérdést, hogy vajon a háború, a kárpátaljai menekültek és áldozatok szempontjából is megérte-e a kormánynak blokkolni Ukrajna NATO-tagságát. 

"Elemi érdekünk az a béke és biztonság területi kiterjesztése, amely leggyorsabban a szövetségesi rendszer bővítésével érhető el, legyen szó a Nyugat-Balkánról vagy éppen Ukrajnáról. Mindezekből kiindulva kérdezem Miniszterelnök urat, hogy:

A Magyar Kormány, jelen megváltozott körülmények közepette, továbbra is blokkolni kívánja-e a NATO-Ukrajna bizottsági ülések miniszteri szintű összehívását?

A Magyar Kormány, jelen megváltozott körülmények közepette, továbbra is blokkolni kívánja-e Ukrajna csatlakozását a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjához?" - olvashatja majd ezt Orbán Viktor is. 

Március 18-ig kell megválaszolni:

  • Egyetért-e Miniszterelnök úr a korábbi kijelentéseivel? (K/18313 - Miniszterelnök)

Orbán Viktor nem volt mindig az agresszor Vlagyimir Putyin szövetségese. Erre emlékeztette a kormányfőt Ungár Péter. 

"2008-ban, amikor Oroszország a Grúziához tartozó szakadár területek miatt indított támadást az ország ellen még teljesen máshogy viszonyult Oroszország cselekedeteihez, mint most, amikor Ukrajna van hasonló helyzetben. Anno élesen kritizálta a hintapolitikát és azt képviselte, hogy egyértelműen el kell ítélni a katonai agressziót egy független ország irányába" - idézet fel, hozzátéve még egy korabeli Orbán Viktor idézetet is:

"Magyarország egy felértékelődő, közép-európai régióban találhatja meg a gazdasági és politikai számításait. Nem egy közép-európai külön utas, oroszbarát, magát az orosz érdekek alá rendelő vonalvezetés szolgálja az érdekét."

Ungár Péter arra kíváncsi, hogy Orbán Viktor egyért-e még akkori szavaival, amikor pontosan az történik, amiről 14 évvel ezelőtt ő beszélt.

Az akkori eseményeket EBBEN A CIKKÜNKBEN elevenítettük föl.

Lesz min gondolkodni a fideszes agytrösztnek, az biztos.