Novák Katalin vagy Róna Péter? Köztársasági elnököt választ magának a kétharmad

Novák Katalin, Róna Péter
Róna Péter és Novák Katalin, a két államfőjelölt
Alfahír

Az országgyűlési választások előtti utolsó parlamenti ülésen a kormánypárti kétharmad még választ magának egy köztársasági elnököt is; két jelölt között dönthetnek az országgyűlési képviselők. 

Frissítés:

Novák Katalin lett a köztársasági elnök

195-en vettek részt a szavazáson (ennyien vették fel a szavazólapot), de csak 193 szavazócédulát találtak az urnákban. 

Ezek közül 5 érvénytelen szavazat volt. 

A 188 érvényes szavazat így oszlott meg:

Novák Katalin: 137 szavazat
Róna Péter: 51 szavazat 

Novák Katalin hivatalosan május 10-től tölti be az államfői tisztséget.

Novák Katalint, a Fidesz korábbi alelnökét, az Orbán-kormány ex-családügyi miniszterét a Fidesz-KDNP jelölte államfőnek. 

Novák Katalin személyében olyan államfője lehet Magyarországnak, akinek kiterjedt orosz kapcsolatai vannak

Csütörtökön új köztársasági elnököt választ az Országgyűlés, a kormánypártok által jelölt Novák Katalinnal egy olyan személy kerülhet az államfői székbe az ukrán-orosz háború árnyékában, aki miniszterként egy nemzetközi „családvédelmi hálózat" kialakításán dolgozott, ez azonban elsősorban kétes hátterű orosz szervezetekkel és személyekkel való kapcsolatot jelentett.

Az Oxfordban tanító Róna Péter közgazdászt pedig az Egységben Magyarországért szeretné látni a nemzeti egység őrzőjeként. 

Az orosz-ukrán háború végleg megássa az Orbán-terv sírját? - nagyinterjú Róna Péterrel

Az orosz-ukrán háború végleg megássa az Orbán-terv sírját? - nagyinterjú Róna Péterrel

A jelöltek 15-15 percet beszélhetnek terveikről, céljaikról, magukról.

Novák Katalin rögtön egy Fidesz-propagandával indított

A legtöbb magyar ember számára ez csak egy átlagos csütörtök, legfeljebb az esti híradásokból értesülnek arról, hogy új köztársasági elnöke lesz az országnak – mondta beszédében Novák Katalin, bár ennél azért talán tájékozottabb a magyar választói közeg.

A bajban összefogást látunk, erre békeidőben is nagy szükség lenne – tette hozzá az orosz-ukrán háborúra utalva, elsütve az első kormánypropagandát, miszerint

„a válságkezelésben sokat tapasztalt kormány minden segítséget megad”

azoknak, akiknek erre szükségük van. Mint fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, mert lángba akar borítani mindent ami értékes számunkra, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét.

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én.
MTI/Máthé Zoltán

Novák Katalin beszédében folyamatosan visszatérő elem volt, hogy saját családanyai szerepét emelte ki, hosszasan ecsetelve a család fontosságát megnevezve férjét, gyermekeit.

„Lelki, szellemi megújulásra van szükség” – mondta, majd Teréz anyát idézve hozzátette: a béke egy mosollyal kezdődik.

Novák szerint 200 ezer gyermek megszületéséhez adtak segítséget munkájuk során, majd megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy „részese lehetett a nemzetépítésnek”. Kiszámolta azt is, hogy 2010 óta egymillió gyermek született Magyarországon, noha arra nem tért ki, hogy ennél több ember halt meg, így a népességszám továbbra is drasztikus mértékben csökken.

A szuverenitásról nemzeti vonatkozásban sosem leszek hajlandó lemondani – jelentette ki a leendő köztársasági elnök, hozzátéve, nem engedik, hogy a drágán szerzett szabadsággal bárki orosz rulettet játsszon.

Novák Katalin szerint ő már egy olyan büszke generáció tagja, aminek nem kellett féltenie jövőjét és azzal is tisztában van, hogy nem kell másolni a Nyugatot, de tudni kell, hogy vannak ott is jó dolgok.

Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én.
MTI/Máthé Zoltán

„Felkészültem az előttem álló, embert próbáló feladatra” – mondta a korábbi miniszter, majd köszönetet mondott Kövér László házelnöknek barátságáért és segítségéért.

Úgy fogalmazott: neki minden magyart képviselnie kell a faluvégi cigánytelepektől kezdve New Yorkig, majd újabb, burkolt választási kormánypropagandát adott elő:

a Fidesz-feliratú fülbevalóiról ismert leendő államfő azt mondta, április 3-a sorsdöntő lesz neki és minden magyarnak is, így bízik benne, hogy az emberek nem tévesztik szem elől a nemzeti érdekeket.

Róna Péter: Magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik magyart lásson

„Véres háború közelében vagyunk”

- figyelmeztetett Róna Péter felszólalása kezdetén, aki megköszönte az ellenzéki pártok jelölését, és elismerte, hogy a köztársasági elnöke feladata most még felelősségteljesebb.

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Mögötte Kövér László házelnök.
MTI/Koszticsák Szilárd

Az orosz-ukrán háború kapcsán megjegyezte, hogy a második világháború során is szoros baráti kapcsolatok fűzték hazánkat a német agresszorhoz, és utolsó csatlósokként kitartott hazánk vezetése a véres pusztítás mellett. Amikor az egész világ elítéli Oroszország vérengzését,

„mi szorongunk, mert közünk van a szomszédunkban történtekhez”

- hangsúlyozta.

„Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól?”

- tette fel a kérdést Róna Péter azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti egységünk megteremtését számos történelmi áldozat gátolja.

Miért nem látják sokan, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál?

- folytatta. Szerinte nem ez a magyar út, még akkor is, ha szabadságharcaink, „a jóért és igazért folytatott harcunk” elbuktak '48-ban, ám Deák Ferenc és Göncz Árpád hagyatéka erősebb, mint korunk diktátumai.

Magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik magyart lásson – üzente Róna Péter. Szerinte a társadalmi sokféleség a társadalmi fejlődés ismérve, a sokféleségből, annak megőrzéséből, nem pedig az egyszínűségből, „a magunk fajta uralmából” kovácsoljuk az egységet.

„Persze sokat segítene, ha az Alaptörvény - ami érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartanunk - egyúttal megfelelne a hitelt és hitet érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Magyarország alaptörvénye nem ilyen. Az alkotmány feladata a politikai hatalom korlátainak kijelölése. Egy demokráciában nem a kormány vagy a törvényhozás mondja meg, hogy saját maga mire jogosult, hanem a nemzet dönti el, mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak”

- fogalmazott Róna Péter a demokratikus berendezkedés feletti őrködéssel kapcsolatban.

Hozzátette, jelenleg az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, így „a kecskére bízták a káposztát”, hiszen minden hatalom, még a legjámborabb is, szeretne még többet, a be betonozott hatalom viszont a korrupció melegágya – magyarázta. Ha nem tudunk megbékélni egymással, nincs az a fék, ami menthet minket – mondta az ellenzék jelöltje azzal kapcsolatban, hogy állítható helyre a jogállamiság.

Ne csorbítsuk, ne rongáljuk azt, amiről létrejött a társadalmi megállapodás, például, hogy a nyugathoz akarunk tartozni, nem Oroszország, nem Törökország a világunk, ahol az ellenzéket börtönnel, gyilkossággal fenyegetik, a felvilágosult keresztény Nyugat a mi szövetségünk – reagált az Orbán-kormány külpolitikájára Róna Péter. Hangsúlyozta, az EU gazdasági, a NATO katonai szempontból véd meg,

„miért kellene mindezt félredobni egy orosz diktátor barátságáért?”

- tette fel a kérdést.

Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Mögötte Kövér László házelnök.
MTI/Koszticsák Szilárd
Méltányosság nélkül nem lesz megbékélés, megbékélés nélkül nincs jogállamiság

– szögezte le.

Felhozta azt is, hogy a magyar emberek egy része kevesebb, mint napi 1750 forintból él, és lakosság 74 százaléka szegénynek számít, miközben mások „luxus jachton napoznak örömlányokkal”, valamint egy korrupt karhatalom családokat lakoltat ki a devizahitel konstrukció alapján, és polgári engedetlenségre van szükség a pedagógusoknak, hogy sztrájkolhassanak.

A méltányosság, az igazságosság védelme erkölcsi feladat, ami nélkül az egység látszata csak erőszakkal biztosítható – foglalta össze, hogy mit vár magától köztársasági elnökként Róna Péter.

Jakab: jogállamban Róna Péter a nemzet államfője lenne, Novák Katalin csak a Fideszé lesz

"Ma még velem beszélgetett az ország ügyeiről, holnap a Parlamentben fog szólni Róna Péter, az egységes ellenzék köztársaságielnök-jelöltje" - írja Facebook posztjában a Jobbik elnöke...

 

Szükség van a 133 "bátor" emberre

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.

Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.