Novák Katalin vagy Róna Péter? Köztársasági elnököt választ magának a kétharmad

Az országgyűlési választások előtti utolsó parlamenti ülésen a kormánypárti kétharmad még választ magának egy köztársasági elnököt is; két jelölt között dönthetnek az országgyűlési képviselők. 

Novák Katalint, a Fidesz korábbi alelnökét, az Orbán-kormány ex-családügyi miniszterét a Fidesz-KDNP jelölte államfőnek. 

Az Oxfordban tanító Róna Péter közgazdászt pedig az Egységben Magyarországért szeretné látni a nemzeti egység őrzőjeként. 

A jelöltek 15-15 percet beszélhetnek terveikről, céljaikról, magukról.

Novák Katalin rögtön egy Fidesz-propagandával indított

A legtöbb magyar ember számára ez csak egy átlagos csütörtök, legfeljebb az esti híradásokból értesülnek arról, hogy új köztársasági elnöke lesz az országnak – mondta beszédében Novák Katalin, bár ennél azért talán tájékozottabb a magyar választói közeg.

A bajban összefogást látunk, erre békeidőben is nagy szükség lenne – tette hozzá az orosz-ukrán háborúra utalva, elsütve az első kormánypropagandát, miszerint

„a válságkezelésben sokat tapasztalt kormány minden segítséget megad”

azoknak, akiknek erre szükségük van. Mint fogalmazott, nincs rosszabb egy háborúnál, mert lángba akar borítani mindent ami értékes számunkra, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét.

Novák Katalin beszédében folyamatosan visszatérő elem volt, hogy saját családanyai szerepét emelte ki, hosszasan ecsetelve a család fontosságát megnevezve férjét, gyermekeit.

„Lelki, szellemi megújulásra van szükség” – mondta, majd Teréz anyát idézve hozzátette: a béke egy mosollyal kezdődik.

Novák szerint 200 ezer gyermek megszületéséhez adtak segítséget munkájuk során, majd megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy „részese lehetett a nemzetépítésnek”. Kiszámolta azt is, hogy 2010 óta egymillió gyermek született Magyarországon, noha arra nem tért ki, hogy ennél több ember halt meg, így a népességszám továbbra is drasztikus mértékben csökken.

A szuverenitásról nemzeti vonatkozásban sosem leszek hajlandó lemondani – jelentette ki a leendő köztársasági elnök, hozzátéve, nem engedik, hogy a drágán szerzett szabadsággal bárki orosz rulettet játsszon.

Novák Katalin szerint ő már egy olyan büszke generáció tagja, aminek nem kellett féltenie jövőjét és azzal is tisztában van, hogy nem kell másolni a Nyugatot, de tudni kell, hogy vannak ott is jó dolgok.

„Felkészültem az előttem álló, embert próbáló feladatra” – mondta a korábbi miniszter, majd köszönetet mondott Kövér László házelnöknek barátságáért és segítségéért.

Úgy fogalmazott: neki minden magyart képviselnie kell a faluvégi cigánytelepektől kezdve New Yorkig, majd újabb, burkolt választási kormánypropagandát adott elő:

Róna Péter: Magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik magyart lásson

„Véres háború közelében vagyunk”

- figyelmeztetett Róna Péter felszólalása kezdetén, aki megköszönte az ellenzéki pártok jelölését, és elismerte, hogy a köztársasági elnöke feladata most még felelősségteljesebb.

Az orosz-ukrán háború kapcsán megjegyezte, hogy a második világháború során is szoros baráti kapcsolatok fűzték hazánkat a német agresszorhoz, és utolsó csatlósokként kitartott hazánk vezetése a véres pusztítás mellett. Amikor az egész világ elítéli Oroszország vérengzését,

„mi szorongunk, mert közünk van a szomszédunkban történtekhez”

- hangsúlyozta.

- tette fel a kérdést Róna Péter azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti egységünk megteremtését számos történelmi áldozat gátolja.

- folytatta. Szerinte nem ez a magyar út, még akkor is, ha szabadságharcaink, „a jóért és igazért folytatott harcunk” elbuktak '48-ban, ám Deák Ferenc és Göncz Árpád hagyatéka erősebb, mint korunk diktátumai.

Magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik magyart lásson – üzente Róna Péter. Szerinte a társadalmi sokféleség a társadalmi fejlődés ismérve, a sokféleségből, annak megőrzéséből, nem pedig az egyszínűségből, „a magunk fajta uralmából” kovácsoljuk az egységet.

„Persze sokat segítene, ha az Alaptörvény - ami érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartanunk - egyúttal megfelelne a hitelt és hitet érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Magyarország alaptörvénye nem ilyen. Az alkotmány feladata a politikai hatalom korlátainak kijelölése. Egy demokráciában nem a kormány vagy a törvényhozás mondja meg, hogy saját maga mire jogosult, hanem a nemzet dönti el, mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak”

- fogalmazott Róna Péter a demokratikus berendezkedés feletti őrködéssel kapcsolatban.

Hozzátette, jelenleg az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, így „a kecskére bízták a káposztát”, hiszen minden hatalom, még a legjámborabb is, szeretne még többet, a be betonozott hatalom viszont a korrupció melegágya – magyarázta. Ha nem tudunk megbékélni egymással, nincs az a fék, ami menthet minket – mondta az ellenzék jelöltje azzal kapcsolatban, hogy állítható helyre a jogállamiság.

Ne csorbítsuk, ne rongáljuk azt, amiről létrejött a társadalmi megállapodás, például, hogy a nyugathoz akarunk tartozni, nem Oroszország, nem Törökország a világunk, ahol az ellenzéket börtönnel, gyilkossággal fenyegetik, a felvilágosult keresztény Nyugat a mi szövetségünk – reagált az Orbán-kormány külpolitikájára Róna Péter. Hangsúlyozta, az EU gazdasági, a NATO katonai szempontból véd meg,

„miért kellene mindezt félredobni egy orosz diktátor barátságáért?”

- tette fel a kérdést.

– szögezte le.

Felhozta azt is, hogy a magyar emberek egy része kevesebb, mint napi 1750 forintból él, és lakosság 74 százaléka szegénynek számít, miközben mások „luxus jachton napoznak örömlányokkal”, valamint egy korrupt karhatalom családokat lakoltat ki a devizahitel konstrukció alapján, és polgári engedetlenségre van szükség a pedagógusoknak, hogy sztrájkolhassanak.

A méltányosság, az igazságosság védelme erkölcsi feladat, ami nélkül az egység látszata csak erőszakkal biztosítható – foglalta össze, hogy mit vár magától köztársasági elnökként Róna Péter.