Titokzatos külföldi pénzügyi forrástól kérne 11 ezer milliárd forintnyi hitelt Orbán Viktor

Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Kína
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Li Ko-csiang kínai kormányfővel folytatott plenáris megbeszélésen a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. május 13-án.
MTI/EPA/Thomas Peter/Pool

"A szükséges pénzügyi forrásokat az Európai Unió megígérte. Ha a brüsszeli bürokraták mégsem adják ide azt a pénzt, ami Magyarországnak jár, akkor más pénzügyi forrásokból szerezzük be a szükséges összeget. Az erről szóló tárgyalásokat az Európai Unióval és más nemzetközi partnereinkkel el is indítottuk"

- Orbán Viktor ezekkel a mondatokkal zárta a parlamenti őszi ülésszak nyitó beszédének (talán) legfontosabb részét. 

A félórás miniszterelnöki expozé - amikor épp nem gumicsontokat dobált a(z ellenzéki/nemzetközi) közvélemény számára (vö.: törpézés) - tartalmazott konkrét terveket is. Vagy legalábbis egy kis betekintést a kulisszák mögé. 

A kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy a kabinet frissítette hazánk közép- és hosszútávú energiastratégiáját. Ehhez kapcsolva megtudhattuk, hogy a tervek között szerepel a villamosenergia-rendszerünk teljes átalakítása, ami magában foglalja a hálózatfejlesztést, új erőművek építését, Paks 2 megépítését, valamint Paks 1 üzemidejének meghosszabbítását. 

Orbán Viktor szerint ez 16 milliárd euró értékű beruházást jelent, ami a számításai szerint 6 400 milliárd forintot ér. Ám ebben nincsen benne Paks 2 építési költsége; ha azt is idevesszük, akkor már 28,5 milliárd euróról, azaz jelenlegi árfolyamon 11 400 milliárd forintról beszélünk. 

Csak jelezzük, hogy az Európai Unióval jelenleg 3 000 milliárd forintnyi forrásról megy a jogállamisági vita

Orbán Viktor azt tegnap a Parlamentben is elismerte, a hatalmas számok jól mutatják, hogy

a következő 10 év legnagyobb fejlesztése lesz ez, aminek a keretében összesen 32 nagy beruházást valósítanak meg.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan egy-egy beruházás több mint 350 milliárd forintot emészt(het) majd fel. Amúgy Orbán Viktor megerősítette, ezeket mindenképpen végrehajtják. 

A kérdés, hogy miből.

A már hivatkozott orbáni idézet szerint tehát vannak meg nem nevezett külföldi pénzügyi források is, akik finanszíroznának ilyen horribilis, több tízmilliárdeurós projekteket. 

Mivel egyelőre csak találgatni lehet Orbán Viktor külföldi pénzügyi forrásáról, jegyezzük meg, hogy másfél hónapja, augusztus elején a kínai Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) valóban bejelentett egy 3 000 milliárd forintos beruházást Debrecenben. Az azóta nemzetgazdaságilag kiemeltté tett beruházás is csak azt bizonyítja, ezekben a háborús időkben mozgatható tőke Kínában van. Vagy esetleg az IMF-nél...