Dudás Róbert: A postabezárásokkal "nem előre haladunk a korral, hanem évtizedeket vissza"

Posta
Béli Balázs/Alfahír

November közepétől 366 posta szűnik meg ideiglenesen az országban, ezzel párhuzamosan a Magyar Posta 300 munkavállalót bocsát el létszámleépítés keretében. A posta helyzetével a parlamentben is foglalkozó Dudás Róbert, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint a bejelentettnél jóval nagyobb bezárási hullám is bekövetkezhet, viszont két javaslattal orvosolná a helyzetet. Interjú.

 

Miközben az eddigi hivatalos kommunikáció "ideiglenes" leállásokról szólt, Orbán Viktor miniszterelnök leplezetlen őszinteséggel beszélt a szerinte életveszélyben lévő Posta átszervezéséről. Ezek szerint innentől nyíltan kimondható, a postahelyek bezárása, a leépítések mögött kormányzati szándék húzódik meg?

Orbán Viktor nyilvánvalóvá tette a válaszában, hogy veszteséges cégről van szó, a központi költségvetés deficites, így át kell szervezni a postát. Nem lehet másképp értelmezni a szavait, csakis úgy, hogy kormányzati döntés a jelenlegi bezárás, mint ahogy az is ott volt a viszontválaszomra való bólogatásában, hogy nem ezek a végleges számok a bezárás tekintetében. Jelenleg 2600 posta van nyitva az országban, törvényi garancia viszont csak 1600-ra van, így

akár az is elképzelhető, hogy a most bejelentettnél sokkal nagyobb bezárási hullám is következhet még.

A fővárosban esetleg kisebb kellemetlenséget okozhat egy-egy postahely bezárása, de mit jelent mindez kistelepüléseken élők számára? Milyen társadalmi hatásai lehetnek a szolgáltatás leépítésének?

Némileg külön kell kezelni a fővárost és a kisfalvakat ebben a kérdésben. Budapesten a jelenlegi bezárások bosszantóak és nehézséget okoznak, vidéken viszont konkrétan ellehetetleníti az embereket. Már a takarékszövetkezetek bezárása is komoly gondot okozott a falvakban, de még ott maradtak a posták. Ha most azokat is bezárják, akkor egyrészt megszűnik mindennemű pénzügyi ügyintézés helyben, másrészt hozzájárul a vidék elsorvadásához, hiszen lassan minden megszűnik.

Dudás Róbert
Béli Balázs / Alfahír

Meg kell-e menteni a postát? Illetve meg lehet úgy menteni, hogy a működése ne legyen veszteséges, modernizálva akár a szolgáltatást?

Ha az a kérdés, hogy szükséges-e a modernizáció, akkor egyértelműen igen a válasz, hiszen ezen a területen is haladni kell a korral, a kor vívmányait a posta ügyfeleinek is a rendelkezésére kell bocsátani. A bezárás viszont nem modernizálás, hanem egy ésszerűtlen radikális lépés, amivel

nem előre haladunk a korral, hanem évtizedeket vissza.

Ilyen lépést nem csak nem lehet támogatni, de mindent meg kell tenni, hogy ne valósuljon meg.

A mostani tűzoltásra milyen javaslataik vannak? Lehet ebben a Szerencsejáték Zrt.-nek is szerepe?

Alapvetően két javaslatunk van, ami azonnal orvosolná a helyzetet. Az egyik egy gyakorlati lépés, a másik pedig egy törvényi védelem. A Szerencsejáték Zrt. a tavalyi évben 701 milliárd forint nettó árbevételt ért el és az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is számos céget támogatott komolyabbnál komolyabb összegekkel. Egy, a gazdaság szempontjából felívelő időszakban sem a kormányközeli cégeket kell támogatni, de amikor visszaesést mutat a gazdaság, akkor ez egész egyszerűen bűn. Sokkal inkább a postát kellene támogatni, akivel egyébként komoly árukapcsolásban vannak,  a támogatással pedig nem pusztán a postát, hanem a postán keresztül a magyar embereket támogatná az a cég, ami 100 százalékban állami tulajdonú. Azt gondolom, ennek evidensnek kellene lenni.

Jelenleg a posta 1000 fő állandó lakosú vagy azt meghaladó lélekszám fölött köteles hivatalt nyitvatartani, amennyiben ezt a határt 500-ra csökkentjük és ezt törvénybe iktatjuk, akkor megmentenénk a vidéki posták sokaságát, pontosan azokat, amelyekre most nagy valószínűség szerint a bezárás fog várni. Ezt a javaslatomat már egyszer leszavazta a kormánypárt, de most újra a parlament előtt van, így ha támogatják, akkor sikerül megmentenünk a falusi postákat, ha nem, akkor sajnos a bezárás vár közülük a legtöbbre.

Mostanában nyomásgyakorlásra szokott változni a kormányzat politikája, hogy mást ne mondjunk, a benzinársapkát sem feltétlenül Orbán Viktor találta ki. Számít most is arra, hogy a kormány megfontolja a javaslatokat, és közbelép a posta megmaradása érdekében?

A kormányzati szándék kiszámíthatatlan, de a társadalmi nyomás lehet az, ami a meghátrálásra késztetheti őket a posta ügyében.

Azt kértem Orbán Viktortól, hogy tartsuk meg azt a gyakorlatot, amit például az üzemanyagárak befagyasztásánál is követtünk. Egy évvel ezelőtt kértem ezt tőle a parlamentben, ő pedig a válaszában bár elismerte, hogy elszaladtak az árak, de azokat befagyasztani nem lehet. Eltelt egy hét és nagy csinnadrattával bejelentették nemzetmentő programként, hogy rögzítik az árakat. A posták kapcsán is azt mondta, hogy szükségszerű az az átalakítás, amit most elkezdtek, amennyiben viszont ha egy hét múlva lefújják a bezárási terveiket, megfogadják a javaslatunkat, akkor hasonlóan az üzemanyagokhoz, egy hét késéssel bár, de meglépik azt, amire szüksége van a lakosságnak. Zárásként említettem neki, hogy azt sem bánjuk, ha országos propagandát indítanak arról, hogy megmentették a postákat, csak tegyék meg, mert ez minden magyar ember érdeke, lakjon nagyvárosban vagy kisfaluban.