A kormánypártok megakadályozták, hogy tiltott legyen a politikai tevékenységet folytató szervezetek külföldi támogatása

országgyűlési választások, szavazás, szavazólap
Az április 3-ai országgyűlési választás már kinyomtatott szavazólapjai a budapesti ANY Biztonsági Nyomdában 2022. március 9-én.
MTI/Illyés Tibor

A kormánypártok ma mindenféle vita nélkül nemet mondtak arra a törvénymódosításra, mely megtiltotta volna, hogy külföldről finanszírozzanak olyan civil szervezeteket, amelyek aztán politikai tevékenységet folytatnak hazánkban - befolyásolva ezzel (akár) a magyar választások eredményét. 

Elsőre nehezen magyarázható, hogy a Fidesz-KDNP miért nem állt ki hazánk szuverenitása mellett, főleg annak tükrében, hogy közben zajlik egy erőteljes kormánypropaganda az ellenzéki pártokkal szemben az Egyesült Államokból érkező "guruló dollárok" "ügyében". Ez alapján nem meglepő, hogy

az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának kormánypárti politikusai egy szót sem szóltak a vitában,

mindenfajta indoklás nélkül akadályozták meg, hogy a Parlament tárgysorozatba vegye a törvényjavaslatot. 

Alig egy hónapja jelentette be Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke, hogy törvénymódosítást nyújt be a magyarországi választások külföldi befolyástól mentes feltételeinek biztosítása érdekében. A politikus célja gyakorlatilag az volt, hogy megszüntesse annak lehetőségét, hogy különböző gazdasági/politikai körök magyarországi civilszervezeteken keresztül kampányoljanak, vagy épp olyan zsarolási /függőségi viszonyt alakítsanak ki hazai döntéshozókkal, amelyek sérthetik hazánk függetlenségét. 

A Jobbikot az Igazságügyi bizottságban ezúttal Lukács László György frakcióvezető képviselte, aki azzal érvelt a kormánypárti képviselőknek, hogy a civiltörvény módosításával egy komoly törvényi hiányosságot tudnának kezelni. Most lenne rá még tér és idő is, hogy kezeljék ezt a helyzetet, míg a választásokon megismert precedensek is szabályozási szükségletet teremtettek - tette hozzá. 

A DK-s Sebián-Petrovszky László a pártja támogatását jelezte, hozzátéve, a parlamenti szakaszban olyan módosításokkal élnének, melyek kizárnák azt is, hogy például a CÖF úgy kapjon állami vállalatoktól támogatásokat, hogy aztán abból a kampány során a Fideszt üzeneteit támogassa. 

Végül aztán 2 igen és 8 nem mellett elutasította a bizottság kormánypárti többsége a szigorítást. 

Lukács László György az N1TV kérdésére a bizottsági ülés után arról beszélt, hogy

a kormánypárti képviselők vélhetően vagy nem olvasták el rendesen a törvénymódosítás szövegét, vagy egyszerűen nem tartották szükségszerűnek, hogy kizárják a magyar politikából a külföldi befolyásszerzést.

Azt is felvetette, hogy a Fidesz így akarta elhárítani annak lehetőségét, hogy a plenáris ülésen szóba kerüljön a CÖF szerepe. 

Kérdésünkre a jobbikos politikus kitért arra is, hogy miközben "gurulódollározik" a Fidesz, most mégsem voltak hajlandóak támogatni a tiltott támogatásokról szóló javaslatukat. Politikai hecckampánynak nevezte a kormánypárti kommunikációt, hozzátéve, ha valóban tudnának a kampány alatt elkövetett szabálytalanságokról, akkor most támogatniuk kellett volna a külföldi finanszírozás szabályait - tette hozzá Lukács László György.

"Azért nem támogattuk, mert ez a kérdés rendezve van"

- szögezte le az Alfahír érdeklődésére Vejkey Imre, az Igazságügyi bizottság elnöke a napirendi pontok megtárgyalása után. A KDNP-s politikus nyilatkozata már csak azon apróság miatt is meglepő, mert

nincs szabályozva a civilszervezetek külföldi finanszírozása, erről szólt az általa leszavazott javaslat. 

Erre próbáltunk többször is rávilágítani a beszélgetésünk során, de Vejkey Imre szerint a külföldi finanszírozás nem jogalkotási kérdés. Felhozta, hogy az illetékes szervek már vizsgálják a kérdést, belekeverve a Márki-Zay Péter mozgalmához érkező 1,8 milliárd forintnyi amerikai támogatást - azonban abból a sztoriból csak akkor lesz büntetőügy, ha azok a pénzek tiltott pártfinanszírozás formájában jelentek meg a 2022-es kampány során.

Megkérdeztük azt is, nem tartja-e aggasztónak annak lehetőségét, hogy külföldről be tudnak avatkozni a magyar választásokba ezen a kiskapun. Vejkey Imre aggasztónak nevezte a befolyásolási kísérlet lehetőségét, de szerinte ennek megvalósulása jogsértést eredményezne. 

A gond csak az, hogy jelenleg nem jogsértő külföldről finanszírozni egy olyan magyarországi civilszervezetet, amely aztán politikai tevékenységet fejt ki országos, EP-, illetve önkormányzati választásokon. 

"A befolyásmentes közélet kiemelt közérdek"

A Sas Zoltán által beterjesztett törvénymódosítás indoklásában a beterjesztő arra figyelmeztet, hogy a hazánkba külföldről érkező támogatások vonatkozásában sok esetben nem zárható ki az, hogy cserébe valamilyen ellenszolgáltatást kérnek, vagy egyfajta függőségi viszony alakul ki, esetleg zsarolhatóvá válik az, aki a támogatást elfogadta. Az egyesülési jog alapján létrejött civil szervezeteknek

ismeretlen külföldi forrásból juttatott támogatások alkalmasak lehetnek arra, hogy külföldi érdekcsoportok beleszólhassanak Magyarország belügyeibe,

veszélyeztetve ezzel a magyar választások tisztaságát, valamint az ország politikai és társadalmi érdekeit.

"A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a civil szervezet a külföldről származó támogatás felhasználásával az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán, valamint helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán közvetlenül vagy közvetve jelölő szervezetet és jelöltet ne támogathasson"

- szerepelt a beadványban. 

Az Igazságügyi bizottság kormánypárti többsége erre mondott nemet.