Az ügyész próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta elöljárói intézkedés elmulasztása miatt Bene László volt országos főkapitányra, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra és Dobozi Józsefre, a Rebisz egykori vezetőjére.
Kilenc év után lehet ítélet
Az ügyész a tizennégy vádlott közül kettő esetében kérte pénzbüntetés kiszabását. Minden vádlott esetében indítványozta, hogy a bíróság előzetesen mentesítse őket a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Négy vádlott esetében katonai mellékbüntetésként azt kérte az ügyész, hogy őket rendfokozatukban vessék vissza.
Az ügyész 4 ezer és több mint 2 millió forint közötti összegek bűnügyi költségként való kiszabását indítványozta a vádlottakra. Azt kérte, a bíróság kötelezze Bene Lászlót 982 ezer forint, Gergényi Pétert 77 ezer, míg Dobozi Józsefet több mint 2 millió forint bűnügyi költség megfizetésére. Három vádlott esetében ez az összeg meghaladja az 1 millió forintot.
A védőbeszédek a jövő héten kezdődnek és a nyári ítélkezési szünet után is folytatódnak. Az elsőfokú ítéletet a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezése után, várhatóan októberben hirdethetik ki.
A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
Az őszödi beszéd, és ami utána jött
A Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya a 2006. szeptember 18-án este a Szabadság téri tévészékháznál, valamint a 2006. szeptember 19-21. között, továbbá október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 14 vádlott ellen 15 pontban emelt vádat. A per 2013. szeptember 17-én kezdődött.
A vádirat rögzíti, hogy Gyurcsány Ferenc akkori szocialista kormányfő őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése nyomán 2006. szeptember 18-án este demonstráltak a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió akkori, Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz emberből álló tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot.
A század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, ő azonban – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett, amiért elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolták meg, és ezért felfüggesztett börtönbüntetést kért rá az ügyész.
Gergényi miatt rendőrök sérültek
A vád szerint éjszaka, a székház körüli események nyomán Gergényi Péter másodrendű vádlott M. Gábor rendőr alezredes negyedrendű vádlottat jelölte ki helyszínparancsnoknak. Ő azonban nem volt képes feladatát ellátni, nem irányította, nem koordinálta a székházba vezényelt rendőri egységeket. Emiatt az ügyészség M. Gábort parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenséggel vádolja. Ezért az ügyész rá is felfüggesztett börtönbüntetést kért, valamint azt, hogy katonai mellékbüntetésként rendfokozatában vessék vissza.
Az ügyészség szerint Gergényi Péter tudta, hogy a székháznál irányítás nélkül maradtak a rendőrök, kaotikus helyzet alakult ki, mégis eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a negyedrendű vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltásáról és a rendőri erőket összefogni képes parancsnok kijelöléséről. A vád szerint Gergényi Péter mulasztása következtében a helyszínre vezényelt kötelékek felmorzsolódtak, rendőrök sérültek meg.
Az ügyészség szerint Dobozi József rendőr dandártábornok, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) egykori parancsnoka, harmadrendű vádlott a tévészékház elleni támadáskor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó jelentések elkésettsége ügyében utóbb nem intézkedett felelősségre vonásról. Az ügyészség azt is Dobozi József terhére rója, hogy a Rebisznél nem rendeltek el fegyelmi eljárást azokban az ügyekben, amelyekben történt gyanúsítás, ám a nyomozást később megszüntették.
A vád szerint Bene László elsőrendű vádlott vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések kivizsgálására, de a bizottságok megállapításai ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását. Ezzel a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette, az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat ugyanis katonai bűncselekmények gyanúját is feltárhatta volna az ügyészség szerint.