A fogyasztói árak 7,9 százalékkal nőttek átlagosan novemberben az előző év azonos hónapjához képest - jelentette a KSH. A drágulás mértéke egy hónapja 9,9 százalék, fél éve még 20 százalék feletti volt hazánkban.
A nemrég közölt adatok szerint a háztartási energia 18,1 százalékkal lett olcsóbb, ezen belül a vezetékes gázért 36,2, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,8, a palackos gázért 1,9 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára viszont 25,4 százalékkal nőtt az elmúlt évekhez képest.
A bázishatásra még pár hónapig számíthatunk, nagyjából ez a hatás március környékén fog kifulladni, akkor elméletileg már öt százalék környékén lesz az infláció
– vetítette előre a kilátások kapcsán Nyeste Orsolya, az Erste elemzője az economyx.hu-nak.
Nyeste a bázishatás jelentőségéről szólva rámutatott, hogy 2022 második felében folyamatosan emelkedtek az árak, szinte napról napra, és mivel a 2023 novemberi szorzatban már nem szerepel az 1,9 százalékos hó per hó adat, hanem ehelyett egy stagnáló havi adat került a képletbe, az év per éves adat is automatikusan csökkent.
Úgy látja, hogy jövő tavasztól kezdve már nagyon nehéz lesz ilyen látványos dezinflációs trendet elérni: 2024 hátralevő részében ezután már nem lesz nagy változás az inflációban, 5 százalék környékén, illetve kicsivel afelett ingadozhat majd az áremelkedés mértéke. Az elemző szerint ez az inflációs adat sokáig elkíséri az országot, ám 2024 vége felé, vagy nagyobb eséllyel 2025-ben ismét kezdődhet egy erőteljesebb dezinformációs folyamat, amikor is 3, de inkább 4 százalék körüli infláció várható – emelte ki.
Ezt a várakozást Nyeste Orsolya szerint több tényező is befolyásolhatja, de technikailag az látszik, hogy az inflációs cél elérése közép távon lehetségesnek, valószínűsíthetőnek tűnik. Így a portál megállapítása szerint
az infláció stabilizálása szempontjából Orbán Viktor terve megvalósulhat, és nyertes pozícióban fordulhat rá a 2026-os országgyűlési választásokra.
(Címlapkép: Orbán Viktor - Facebook)