Magyar Péter szeptember 17-én bejelentette, hogy a kormány haladéktalanul az Országgyűlés elé terjeszti a politikusok kötelező vagyonosodási vizsgálatáról szóló törvényjavaslatot. A tervek szerint a NAV akár húsz évre visszamenőleg is összevetheti az érintettek vagyonát és életvitelét az adózott jövedelmükkel, valamint a vagyonnyilatkozataikban szereplő adatokkal.
A vizsgálat a jelenlegi országgyűlési képviselőkre, miniszterelnökre, miniszterekre, államtitkárokra, kormánybiztosokra és miniszterelnöki biztosokra, továbbá azokra a volt tisztségviselőkre is kiterjedne, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk. A hivatalban lévőknél a megbízatás kezdetétől számított két év után indulna ellenőrzés, a tisztség megszűnésekor pedig harminc napon belül automatikusan megkezdődne az eljárás.
A bejelentés szerint a NAV nemcsak az ingatlanokat és a bankszámlákat nézné meg, hanem a céges érdekeltségeket, biztosításokat, befektetéseket és az elrejteni próbált vagyonelemeket is. A sajtóban ismertetett tervek alapján a közös háztartásban élő hozzátartozók vagyona, valamint a más személyre vagy cégre átruházott vagyon is a vizsgálat részévé válhat. Ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a NAV az ügyet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz, az ügyészséghez vagy a rendőrséghez továbbíthatja.
A Jobbik üdvözli a kormány döntését a törvényjavaslat benyújtásáról. Nem az a kérdés, hogy ki mondta ki először, hanem az, hogy végre létrejön-e egy olyan rendszer, amelyben a politikai hatalom közelében senki nem gazdagodhat következmények nélkül.
Fontos közeledés a Jobbik álláspontjához
A Jobbik augusztus 30-i álláspontjában éppen azt sürgette, hogy a politikusi vagyongyarapodás ellenőrzése ne alkalomszerű, politikailag szelektív vagy néhány látványos ügyre korlátozódó eljárás legyen. Kötelező, rendszeres és mindenkire azonos szabályok szerint kiterjedő rendszert kértünk.
A most bejelentett automatikus vizsgálat ebből a szempontból egyértelmű előrelépés. Fontos, hogy ne egy politikai vezető vagy hatósági tisztviselő döntse el, kit vesznek célba, hanem maga a törvény határozza meg objektíven, mikor és kivel szemben kell eljárni.
Ugyancsak helyes irány, hogy a vizsgálat nem állna meg a formális vagyonnyilatkozatnál. A Jobbik régóta azt képviseli, hogy nemcsak azt kell nézni, mi szerepel egy papíron, hanem azt is, hogy a politikus tényleges életvitele, ingatlanjai, céges kapcsolatai és befektetései igazolhatók-e a törvényesen megszerzett, leadózott jövedelméből.
Üdvözlendő az is, hogy a hozzátartozókhoz, más személyekhez vagy cégekhez került vagyon sem maradhat automatikusan látókörön kívül. A vagyonellenőrzés csak akkor ér valamit, ha képes feltárni a tényleges tulajdonosi viszonyokat, a közvetett érdekeltségeket és a strómankonstrukciókat is.
Húsz év jelentős előrelépés – de nem a teljes történet
A húszéves visszatekintés jóval több a korábbi, rövid időszakokra korlátozott elképzeléseknél. Ezt támogatni kell. Ugyanakkor 2026-ban húsz év legfeljebb 2006-ig vezet vissza, miközben a Jobbik korábbi javaslata az 1990 után tisztséget szerzett országgyűlési képviselők és politikai vezetők vizsgálhatóságát mondta ki.
Magyarország közvagyonának átalakulása, a privatizációk, az állami szerződések, a koncessziók és a politikai-gazdasági kapcsolatrendszerek története nem 2006-ban kezdődött. Ha valóban korszakokon átívelő elszámoltatást akarunk, akkor nem lehet olyan időhatárt kijelölni, amely teljes politikai időszakokat hagy érintetlenül.
Tisztázni kell azt is, mi történik azokkal, akiknek több mint öt éve szűnt meg a tisztségük. A bejelentés alapján ugyanis az ő személyükre nem feltétlenül terjed ki automatikusan a rendszer, még akkor sem, ha a vitatott vagyongyarapodásuk a húszéves időablakon belül történt. A Jobbik szerint az 1990 után tisztséget viselt politikai vezetők vizsgálhatóságát kell megteremteni, természetesen a jogállami és eljárási garanciák maradéktalan betartásával.
A megbízatás kezdetén is kell egy hiteles alapállapot
A tisztség megszűnését követő harminc napon belüli automatikus vizsgálat helyes és régóta szükséges lépés. A Jobbik azonban a megbízatás kezdetén és végén is kötelező vagyongyarapodási vizsgálatot javasolt.
Belépéskori, hitelesen ellenőrzött alapállapot nélkül később nehezebb megállapítani, pontosan mekkora vagyonnal kezdte valaki a közéleti pályáját, és mi változott a megbízatása alatt. Ezért a két év után induló ellenőrzés és a távozáskori vizsgálat mellett a tisztség felvételekor is rögzíteni és ellenőrizni kell a vagyoni helyzetet. Hosszabb megbízatás esetén pedig meghatározott időközönként ismételt ellenőrzésre van szükség.
Az ötmilliós NAV-lista nem helyettesítheti a teljes átláthatóságot
Fontos vállalás, hogy a NAV havonta közzétenné az elvégzett vizsgálatok számát, és nyilvános listára kerülnének azok, akiknél jogerősen legalább ötmillió forint adóhiányt állapítottak meg.
Ez azonban önmagában még nem teszi átláthatóvá a rendszer működését. Nyilvánosan követhetővé kell tenni azt is, hány ellenőrzés indult, hány zárult le, hány ügy került az NVVH-hoz, az ügyészséghez vagy a rendőrséghez, mekkora vagyont biztosítottak, és mennyi közpénzt sikerült ténylegesen visszaszerezni. Mindezt úgy kell megoldani, hogy az ártatlanság vélelme, a jogorvoslathoz való jog és az adótitok törvényes védelme se sérüljön.
Az adóhiány ráadásul nem az egyetlen lehetséges következmény. Egy jogellenesen megszerzett vagyon mögött korrupció, hűtlen kezelés, pénzmosás vagy más bűncselekmény is állhat. A NAV-vizsgálat ezért csak a kezdet lehet: ahol bűncselekmény gyanúja merül fel, ott gyors és dokumentált hatósági együttműködésre, szükség esetén vagyonbiztosításra, majd bizonyított jogsértés esetén valódi vagyonvisszaszerzésre van szükség.
Ugyanaz a mérce vonatkozzon mindenkire
A Jobbik támogat minden olyan intézkedést, amely valóban közelebb visz a közélet megtisztításához. Ugyanakkor az elszámoltatás nem válhat politikai bosszúvá, és nem működhet pártpolitikai válogatás alapján.
Ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni a korábbi és a jelenlegi kormányok tagjaira, a kormánypárti és az ellenzéki politikusokra, valamint azokra is, akik csak rövid ideig töltöttek be tisztséget. Ha egy vagyon törvényesen keletkezett, annak legyen igazolható eredete. Ha viszont közpénzből, korrupcióból vagy más jogellenes forrásból származik, akkor legyen adójogi és büntetőjogi következmény, és kerüljön vissza mindaz, ami jogellenesen került ki a közvagyonból.
A Jobbik ezért a mostani bejelentést fontos és támogatandó lépésnek tartja. A végleges törvény akkor lehet valóban történelmi jelentőségű, ha az 1990 utáni teljes időszak vizsgálhatóságát biztosítja, a megbízatás kezdetén és végén kötelező ellenőrzést ír elő, feltárja a hozzátartozókhoz vagy más közvetítőkhöz került vagyont, és világos határidőkhöz, nyilvános eredményekhez, valamint tényleges vagyonvisszaszerzéshez köti az eljárásokat.
A magyar társadalom nem újabb dossziékat vár.
Legyen feltárt vagyon. Legyen visszaszerzett közpénz. És ahol bizonyítható a törvénysértés, legyen valódi jogi következmény.
Nem ígéret kell. Eredmény.