A Budapest–Belgrád-vasútvonal építésén Mészáros Lőrinc cégei végzik a pályaépítést, de most részben levonultak az építkezésről, mert muszáj volt átküldeni a munkagépeket és a munkásokat a Budapest–Győr-fővonal sürgőssé vált felújítására – írta meg a Telex. Mészárosék kínai partnercégei feleltek volna a beruházáshoz kritikus biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítéséért, de egyszerűen képtelenek megcsinálni úgy, hogy megfeleljen az európai szabványoknak. Új alvállalkozót kellene keresni, de az idő közben elszállt anyagárak és az infláció miatt ez tíz- vagy akár százmilliárdokkal többe kerülhet, mint az eredeti, amúgy is vastag ceruzával számolt költségvetés.
10 éve halogatják a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését: Sosem volt előnyös számunkra a projekt, most pedig még több pénzt bukhatunk rajta.
A kínaiak felhagytak a munkával, és leállították a projekt finanszírozását is, miközben a helyzet odáig fajult, hogy Orbán Viktor őszi kínai útján próbálhatja meg személyesen rendezni a kínaiakkal – írta meg a lap a VSquare-re hivatkozva.
A vasútvonal megépítéséről még 2014-ben döntött a Fidesz-kormány, 2015-ben pedig meg is egyeztek a részletekről a kínaiakkal és a szerbekkel. A kivitelezésről szóló szerződést viszont csak jóval később, 2019-ben írták alá. Ebben még 750 milliárd forintos (ez Mészáros Lőrinc teljes vagyonának másfélszerese - a szerk.), de most úgy látszik, ez sem lesz elég.
A vonalat úgy tervezték meg, hogy a személyvonatok 160 kilométer/órás sebességgel tudjanak haladni, de ehhez az EU-s szabályozás úgynevezett ETCS vonatbefolyásoló rendszert és szabványos biztosítóberendezéseket ír elő. Mivel a kínai kivitelező ilyet nem tud kiépíteni, a vonatok csak 100 kilométer/órával tudnak majd menni, és a forgalomszervezést is elavult 20. századi technológiával lehet majd megoldani.
A 160-hoz helyetti 100 km/órás sebesség is sokkal jobb lenne, mint a mostani sokszor csak 60-as tempó, csak nem mindegy, hogy milyen áron.
A másik lehetőség az lenne, hogy egy másik cég vállalja a vonatbefolyásoló és biztosítóberendezések kiépítését, de ez további évekkel csúszást eredményezne a projektben.
Az idő mellett további fontos tényező a pénz: az infláció és az alapanyagárak emelkedése miatt a kivitelezők pénzügyi nehézségekkel szembesülnek. Ha a kínaiak kilépése miatt egy új céget kell bevonni a vonatbefolyásoló rendszerek kiépítésére, az további 10 vagy akár 100 milliárdos költségnövekedéshez vezethet. Ezt pedig mind mi magyar adófizetők fogjuk kifizetni.
A Budapest-Belgrád körüli konfliktus lehet a kommunista Kína és az Orbán-kormány közötti jó viszony vége?
A jelek szerint azt alacsonyabb szinteken nem sikerült rendezni az ügyet, így a VSquare szerint Orbán Viktor októberben többek között azért utazik személyesen Kínába, hogy felsőbb szinteken próbálkozzon. Szurkoljunk neki.
Még mindig nem egyértelmű az sem, hogy mit nyernénk vele (a magyar társadalom, nem a NER), ha megvalósulna a projekt, hiszen többről van szó, mint az amúgy valóban rettenetesen leromlott vasúti pálya korszerűsítéséről.
Kínai tulajdonban lévő, görög kikötőből ömlene a kínai szemét Budapestre – és ezért még mi fizetünk.
Az eredeti terv ugyanis az volt, hogy a kínaiak által megszerzett, görögországi Pireusz kikötője és Nyugat-Európa között építenek egy korszerű vasútvonalat, amin kínai áruk tömege juthatna majd el Európába Magyarországon keresztül. Hogy hol ebben az üzlet a magyar embereknek?
A kormány például olyanokkal érvel, hogy az így a hazánkon áthaladó kínai termékek vámoltatásából tesz majd szert adóbevételekre, de sajnos sehogy sem jön ki a matek, mivel a kínai áruk keresztülengedése nem fog annyi hasznot hozni, hogy végső soron megérje nekünk ez az óriási befektetés.
(Címlapkép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Hszü Sao-si, a kínai Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság (NDRC) elnöke kicseréli a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról aláírt kormányközi szerződés példányait Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Li Ko-csiang kínai és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök jelenlétében Szucsouban 2015. november 24-én. MTI/Hszinhua/Kao Csie)