Immár negyed évszázada február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 1947-ben ezen a napon ugyanis Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, egyben mentelmi jobbal bíró országgyűlési képviselőjét a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták a kommunistákkal szembeni kiállása miatt. Kovács először nyolc évet a Gulágon, majd az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében raboskodott.
A mártír politikusnak az Országgyűlés Széchenyi rakparti irodaháza mellett, a Balaton utca sarkán áll a szobra.
A szovjet hatóságok lépése volt az első, mely később a kommunista diktatúra magyarországi kiteljesedéséhez vezetett.
A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.
A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról szóló előterjesztést 2000-ben Horváth Béla kisgazda képviselő terjesztette az Országgyűlés elé. Az indítványt a tisztet Ház 201 igen, 24 nem és 87 tartózkodás mellett fogadta el. Igennel szavaztak a Fidesz, a kisgazdapárt, az MDF, a MIÉP képviselői mellett a három független is. Az SZDSZ 11 nem és 3 tartózkodó szavazatot adott le. Az MSZP 5 igen és 12 nem szavazat mellett 84 tartózkodást nyomott.