A kormánypáti többség idén júniusban fogadta el a külföldi vendégmunkások magyarországi
alkalmazására vonatkozó törvényt, amely csak november 1-jén lép hatályba. Ám ez a törvény úgy került elfogadásra, hogy számos fontos részletszabály tisztázatlan maradt – írta Lukács László György, a Jobbik-Konzervatívok frakcióvezetője és alelnöke írásbeli kérdésének bevezetőjében.
Az ellenzéki politikus szerint éppen a migránsmunkás-behozatal részletszabályai érdeklik legjobban a magyar embereket, mivel ezek érintik őket leginkább: kiket, honnan, milyen munkakörben és hova telepítenek be?
Tehát még nem tisztázott, hogy mely országok állampolgárai kérelmezhetik majd a törvény által bevezetett "vendégmunkás" tartózkodási engélyt – magyarázta. Az sincs tisztázva, hogy milyen munkakörökben lehet majd külföldi vendégmunkásokat foglalkoztatni. Ezen szabályok megalkotására a felhatalmazó rendelkezések alapján majd az illetékes miniszter lesz jogosult. De a törvény szerint rendelet fogja szabályozni a külföldi vendégmunkások évenkénti összlétszámát is, valamint a maximális létszámukat országonként lebontva – írta az eddig ismerteket Lukács László.
A jobbikos politikus szerint rengeteg még a kérdés, amire a kormánynak meg kell adnia választ:
⚫ Melyek lesznek az érintett országok, amelyek állampolgárai könnyített úton nyerhetnek vendégmunkás státuszt?
⚫ És milyen szempontok alapján választja ki ezeket az országokat a kormány?
Milyen munkakörökben lehet majd külföldi vendégmunkásokat foglalkoztatni?
⚫ És milyen szempontok alapján határozza meg ezeket a munkaköröket a kormány?
⚫ Megtörtént-e már a vendégmunkások összlétszámának meghatározása? Ha igen, akkor mekkora ez a szám, és mi alapján határozta meg a kormány? Ha nem, akkor mi alapján kívánják meghatározni ezt a számot?
⚫ Hogyan tudja a foglalkoztató majd ellenőrizni a meghatározott foglalkoztatási létszám betöltöttségét annak érdekében, hogy tisztában legyen azzal, hogy melyik országból és milyen létszámban vehet fel vendégmunkásokat?
⚫ Ezen adatok pontos nyilvántartása mekkora többlet munkaterhet róhat majd a magyar hatóságokra?
A Fidesz-kormány részéről Fónagy János államtitkár válaszolt: hangsúlyozta, hogy a kormány célja a gazdasági növekedés, de ennek érdekében csak akkor vesznek igénybe migránsmunkásokat, ha itthon emellett fenntartható a teljes foglalkoztatási, illetve már kiaknázták a hazai munkaerő-tartalékot. Szerinte a vendégmunkásokra vonatkozó szabályozás pont a hazai munkahelyek megvédését szolgálja, és ennek megfelelően csak olyan hiányszakmákban foglalkoztatnának vendégmunkásokat, ahol nincs hazai vagy EU-s munkaerő. Vajon mire gondol? Akkumulátorgyári szalagmunkás?
A fideszes államtitkár az ellenzéki kérdésben firtatott részleteket nem közölt:
Mint írta, maga a vonatkozó törvény és annak végrehajtásával kapcsolatos rendeletek is csak november 1-től lesznek hatályosak, és majd tartalmazni fogják a részletszabályozást, de ezek kidolgozása még folyamatban van.
A Napi.hu szerint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) következő, szeptember folyamán esedékes ülésére várhatóan már a kormányzat előállhat konkrétumokkal a vendégmunkástörvény kapcsán.
(Címlapkép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök kétoldalú tárgyalásukon Pekingben 2019. április 25-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)