Elkerülhetetlennek tartja az évközi minimálbér-emelést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert a jelenleg ismert és az év hátralévő részére prognosztizált inflációs mérték olyan reálbércsökkenéshez vezet, ami főként a legkevesebbet keresőket érinti rendkívül hátrányosan - írta pénteki közleményében a szövetség.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi egyeztetésén a szakszervezetek együttesen emlékeztettek, hogy a felek a 2023-as bérmegállapodásban vállalták a reálbérek megőrzését, és ha szükséges, akkor az évközi emelést
- hívta fel a figyelmet a kormányzat vállalására a legnagyobb tagsággal bíró szakszervezeti konföderáció.
Az idei minimálbérről szóló tavaly év végi megegyezésben minden tárgyalópartner elfogadta és aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely szerint "a versenyszférában a lehetőségek figyelembevételével 2023. évben őrizzék meg a bérek reálértékét. A felek minden vállalkozást annak saját üzleti, pénzügyi és bér piaci helyzetének megfelelően a reálbérek megőrzése érdekében további béremelésre ösztönöznek
- idézte fel a tárgyalásokat Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke, aki jelezte,
az akkori megállapodásban rögzítették, a „felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak (különösen, ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke meghaladja a 18 százalékot), úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újra tárgyalják a jelen megállapodásban foglaltakat”.
A közleményben a MASZSZ rámutat arra, hogy a minimálbéres keresők háztartásaira jellemző fogyasztási szerkezetben, amelyben az élelmiszerre és energiafelhasználásra fordított kiadások együttes hányada jóval nagyobb az átlagosnál, az infláció növekedése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatása szerint legalább 1 százalékkal meghaladja az átlagos mértéket. Ezt figyelembe véve az infláció az alacsony bérűek körében az előre jelzett átlagosan 18 százalékkal szemben 19-nél is magasabb lesz.
A szakszervezetek elvárják, hogy a partnerek, a munkáltatói és a kormányoldal aláírói is tartsák be a megállapodást, és ennek megfelelően kezdődjenek meg időben a bérkorrekciós tárgyalások
- fogalmazott a MASZSZ elnöke.
Zlati Róbert a sajtóban megjelent munkáltatói aggodalmakkal kapcsolatban kifejtette: a munkavállalók képviselői is tisztában vannak azzal, hogy az évközi béremelés újabb terhet jelent a cégek számára, de nem kívánnak mást, mint tisztes megélhetéshez szükséges béreket és a megállapodásban foglaltak szellemiségének betartását, megvalósítását.
(MTI)
Címlapkép: MTI/Kovács Attila