A több mint 100 ezer amerikai lakos étkezési szokásainak elemzése azt mutatja, hogy 36 százalékkal magasabb volt a melanóma kockázata azok közt, akik legalább napi 1,6-szor fogyasztottak grapefruitot vagy narancslét, mint akik heti két alkalomnál kevesebbszer ettek ilyet - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of Clinical Oncology szaklapban közzétett tanulmányt.
Semmilyen más, bőrrákon kívüli daganatfajta kockázatának növekedése sem mutatott kapcsolatot a citrusfogyasztással. A szerzők szerint az összefüggés a citrusokban talált furokumarinok számlájára írható. Ezek a vegyületek - korábbi tanulmányok szerint - a bőrt érzékenyebbé teszik a napfény és annak melanómát okozó ultraibolya (UV) sugarai iránt.
"További kutatások nélkül nem ajánlhatjuk, hogy bárki kevesebb citrusfélét egyen, de akik sok grapefruitot és narancslét fogyasztanak, különösen óvakodjanak attól, hogy hosszú időt töltsenek a napon" - mondta Shaowei Wu, a tanulmány vezető szerzője, a Brown Egyetem orvosi karának PhD-hallgatója.
A kutatók 63 810 nő és 41 622 férfi adatait elemezték. A táplálkozásról szóló kérdőívet legalább négyévenként töltették ki a résztvevőkkel, életmódjukról és egészségügyi adataikról kétévente kértek adatokat. Egy adag citrusféle alatt fél grapefruitot, egy narancsot vagy egy kis pohár (1,7 deciliter) grapefruit- vagy narancslét értettek. Nem vehetett részt a kutatásban olyan, akinek korábban rákja volt.
Az akár 26 évig is tartó követési időszakban a résztvevők 1,7 százalékánál (1840 embernél) állapítottak meg melanómát. Mind a nőknél, mind a férfiaknál összefüggött a rosszindulatú melanóma magasabb kockázata és a nagyobb citrusfogyasztás, leginkább a teljes grapefruit esetében, ezután következett a narancslé.
Érdekes módon sem a grapefruit leve, sem a teljes narancs fogyasztása nem mutatott kapcsolatot a melanómával. Az összefüggést nem befolyásolta sem az életkor, sem az életmód olyan tényezői, mint a testmozgás, a dohányzás, az alkohol és a kávé fogyasztása vagy a C-vitamin szedése. Erősebben befolyásolta a melanóma kockázatát, hogy gyerekként és serdülőként érzékenyek voltak-e a résztvevők a napégésre, valamint az, hogy mennyi időt töltöttek közvetlen napsugárzásnak kitéve.