Jóváhagyta a Pentagon az amerikai csapatok részleges kivonását Afganisztánból, két nagyobb és néhány kisebb támaszpontot azonban megtartanak az országban - jelentette be szerdán Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.
Milley a Brooking Institution agytröszt rendezvényén elhangzott bejelentésében nem nevezte meg, mely bázisokról van szó, leszögezte azonban azt, hogy a megmaradt kontingens feladata továbbra is az afgán biztonsági erők támogatása és terrorelhárító műveletek végrehajtása lesz.
Donald Trump amerikai elnök november 17-én rendelt el csapatkivonást Afganisztánból.
Ennek értelmében az Egyesült Államok január 15-ig 2500 fővel mintegy kétezerre csökkenti az országban állomásozó katonái létszámát. A döntés olyan aggodalmakat keltett a régióban, hogy a térségben elszabadulhat az erőszak és a káosz, sőt akár az Iszlám Állam terrorszervezetet is felbátoríthatja.
Milley további információt nem közölt, a Reuters hírügynökség pedig megjegyzi, hogy az elnök ezzel kapcsolatos bejelentése óta eltelt rövid idő alatt vélhetően még nem dolgozták ki a csapatkivonás pontos részleteit.
Eközben szerdán az afgán kormány és a tálibok képviselői bejelentették, hogy előzetes megállapodást értek el a béketárgyalások folytatásáról. Az afgánközi béketárgyalásokat az Egyesült Államok és a tálibok közt februárban megkötött békemegállapodás írta elő, a megállapodás végső célja pedig a külföldi katonák kivonása Afganisztánból.
Milley hangsúlyozta, hogy 19 éve ez az első írásos megállapodást Kabul és a radikálisok között egy olyan konfliktus során, amelyben egyik fél sem tudott hosszútávon a másik fölé kerekedni. Bár elismerte, hogy sokak számára visszatetsző lehet tárgyalóasztalhoz ülni a szélsőséges tálibokkal, úgy vélte, a hatalommegosztást célzó tárgyalás a konfliktusok lezárásának legáltalánosabb módja.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően az Egyesült Államok és szövetségesei katonailag beavatkoztak Afganisztánban. Az országot akkor a tálibok irányították, akik Washington szerint menedéket adtak az al-Kaida terrorszervezet akkori vezetőjének, Oszama bin Ladennek. Az afganisztáni háború az Egyesült Államok történetének leghosszabb fegyveres konfliktusa.
(MTI és Reuters)