Magyarország mandátumot adott euróban denominált, benchmark méretű és futamidejű tranzakció főszervezői feladataira a Citigroup, az ING Bank és a J.P. Morgan pénzintézeteknek, egyúttal felkérte őket egy globális befektetői konferencia-hívás megszervezésére – jelentette be szerdán az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK)
A módosított 2020. évi kibocsátási tervben szereplő deviza forrásbevonási műveletről, annak egyéb paramétereiről és időzítéséről, a korábbi gyakorlatnak megfelelően az ÁKK Zrt. további információt előzetesen nem kíván adni.
Az ÁKK röviddel előtte jelentette be, hogy módosított finanszírozási tervében az eredeti tervekben szereplő
miután a kormány a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját a GDP 1 százalékáról 2,7 százalékára emelte. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya ennek megfelelően 367 milliárd forintról 1234 milliárd forinttal 1601 milliárd forintra emelkedett.
Bár az MTI nem írja, de az ÁKK honlapján elérhető Befektetői Prezentációból kiderül,
A devizaadósság 3 milliárd eurós növekménye több mint 1000 milliárd forintot jelent, ami azért meglepő, mert Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke két héttel ezelőtt bejelentett jegybanki élénkítő csomagjában még szó sem volt arról, hogy az államadósság finanszírozására devizakötvények formájában kerül sor. A jegybankelnök akkor az akcióterv ötödik lépéseként azt közölte: 1500 milliárd forinttal javítják a bankrendszer pénzellátottságát, hogy a bankrendszer a magánbefektetőkkel együtt lefedje az állampapír-kibocsátást. Matolcsy György akkor azt tette hozzá, hogy
ez az összeg elsősorban az állampapír-kibocsátások mögé áll, így teszi zökkenőmentessé az államadósság finanszírozását.
Matolcsy devizakötvényekről nem tett említést.
(MTI nyomán)