Hétfőn a Fidesz és a KDNP képviselőinek obstrukciója miatt várhatóan határozatképtelen lesz az Országgyűlés rendkívüli ülése. A plénum összehívását Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő kezdeményezte abból a célból, hogy a törvényhozás szintjén oldják meg a devizakárosultak helyzetét, mely az Európai Unió Bíróságának (EUB) az úgynevezett Marczingós-ítélete után állt elő. A luxembourgi székhelyű intézmény még április végén hozta meg döntését, mely szerint ha egy szerződés érvénytelen, mert bármilyen tisztességtelen kitételt tartalmaz, akkor a fogyasztó még jogalkotási úton, azaz a devizahiteles törvényekkel sem kötelezhető arra, hogy érvényesnek ismerje el a szerződést.
Ez nyilván új helyzetet teremtett, ugyanis az ítélet nyomán nemcsak az árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya, hanem a devizavételi és -eladási árfolyam alkalmazása vagy az egyoldalú szerződésmódosítás miatt is érvénytelen a szerződés.
Ez pedig több százezer megállapodás érvénytelenségét jelenti.
Annak érdekében, hogy az érintett fogyasztóknak ne egyesével kelljen bírósághoz fordulniuk, és a bíróságok se legyenek még jobban leterhelve, Marczingós László ügyvéd kidolgozta azt a mechanizmust, mely automatikusan kötelezné a pénzintézeteket az EUB ítélete szerinti elszámolásra, ezt a javaslatcsomagot vitte be a Ház elé a Jobbik.
A kormánypártok azonban közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen. Indoklást nem adtak, de utasítójuk, Orbán Viktor miniszterelnök egy péntek reggeli rádiós beszélgetése során közölte, egymillió embert mentettek ki a devizahitel-csapdából. Tehát nincs tennivalójuk, folytatódhat a nyaralás.
Ez azonban nem így van. Előtörlesztésre, végtörlesztésre lehetőségük nyílt az érintetteknek, feltéve, hogy volt annyi tartalék a családi kasszában, de meg kell jegyezni, ez is az eredeti, hitelfelvételkor érvényes árfolyamnál jóval kedvezőtlenebb átváltással történt, amivel megint csak a pénzintézetek jártak jól. Akinek pedig nem volt annyi tartaléka, hogy kifizesse a tartozását, az a mai napig törleszt vagy egyenesen fél a kilakoltatástól. Mert felvett 20 millió forintnyi hitelt, kifizetett 30 milliót és még mindig tartozik 25 millióval.
Ez lett volna az a fenenagy megmentés, amire hivatkozik az ország vezetője? A felemás megoldási intézkedésféléket biztosan jóindulattal hozta meg a kétharmados többség, de az a tény, hogy még mindig tízezrek vannak devizahitel-csapdában, az azt bizonyítja, hogy ez nem volt megoldás.
Annak az alkalmazottnak, aki hibásan hajtja végre a rá bízott feladatot, kutya kötelessége kijavítania a bakit. Ha pedig az alkalmazott közli, hogy amit csinált, az jó, bármi mást is mond a főnöke, azt rövid úton rúgják ki a munkahelyéről.
Az országgyűlési képviselő főnöke a választók közössége. A választási rendszerek sajátossága, hogy a „beosztott” csak a választások során értékelhető, nincs lehetőség arra, hogy ciklus közben a „főnök” azt mondja neki, pocsékul végzed a munkádat, ki vagy rúgva!
A devizakárosultak is ugyanúgy főnökeik az országgyűlési képviselőknek, mint bármely más választó,
köztük azok is, akik már-már vallásos imádattal viszonyulnak a regnáló kormányzathoz.
Ha a devizások szeretnék, hogy igazságot szolgáltassanak nekik, akkor következő számonkéréskor, a jövő évi választásokkor le kell váltani azt, aki még a munkahelyére sem hajlandó bemenni a hiba kiküszöböléséért, és olyan képviselőt kell a helyére ültetni, aki a bankok helyett a devizakárosultak érdekeit képviseli az Országgyűlésben.