Temérdek ötletes pályamunka ragadhatta meg figyelmünket az idei ARC óriásplakát-kiállításon. A magyar politika aktuális témáit olykor elegáns egyszerűséggel, másutt nyers, provokatív üzenettel tálalva tárták az alkotók a szélesebb közönség elé.
A jobbára művészeti igényességű plakátképek láttán egyvalami első pillantásra is egyértelművé válik: más-más mértékben ugyan, de
érzékelhető rendszer- és kormánykritikus íz hatja át a pályaművek zömét.
Főként a hazai gazdasági-megélhetési nehézségek, a fiatalok reményvesztettsége és kivándorlása, a korrupció, az akkumulátoripar, az oktatás problémái, a demográfiai gondok és a családpolitika kudarcai dominálták a felhozatalt.
Ezenfelül a propagandaszövegek sajátos átértelmezései is eredményesen ihlették meg a pályázókat – akár egy történelmi párhuzam görbe tükrét felmutatva az aradi vértanúk által, vagy az első (és utolsó?) felelős magyar kormány felelevenítésével.
Többen a NER egyik emblematikus vívmányára, a lombkorona nélküli lombkoronasétány méltán hírhedt koncepciójára reflektáltak.
De a Balaton permanens privatizálása, illetve az orosz-ukrán háború sem maradt grafikai megoldás nélkül.
A mindennapossá vált háborús retorika nyomán így születhetett meg az orosz elnök hadszíntéri játszótere, vagy épp a békeharc paradox lózungjának metamorfózisa.
A leginkább zavarba ejtő munkák egyike a honvédségi toborzás és a gyermekvédelem közt húzódó ellentmondást kapcsolta össze, zsigeri borzongást kiváltva az emberből. ARC-ra fel?!
A kultúrharcos padfestési mizéria ugyancsak több alkotóra gyakorolt komoly hatást, akárcsak a közterületek lázas átnevezési versengése.
Egyesek a nők mai általános helyzetére, vagy épp az LMBT-ügyek megtévesztő tematizálására és a könyvfóliázások visszásságaira világítottak rá, megidézve egyfajta alternatív jövőt is.
Egy tál ínycsiklandozó húslevesben még maga a leggazdagabb honfitársunk is feltűnik – netán ott is a maga pecsenyéjét sütögeti?
A felcsúti oligarcha halandó ésszel felfoghatatlan vagyonának gondolata szintén elmés alkotásokat szült.
Az államszocializmusnak a politikában is velünk élő kádári nosztalgiája ugyancsak egyedi módon fejeződik ki, akár a közismert zsemle vagy a dráguló kenyér, akár a lyukas trikolór önkényes befoltozása révén.
Ez utóbbi kapta a legkedélyborzolóbb alkotásnak járó díjat.
S ha mindez nem volna elég, az egyik, a parlamenti pulpitust ábrázoló plakáton pedig még a kormány mesebeli leváltása is formát ölt előttünk.
Mindenesetre nem szükségeltetik szakavatott szem ahhoz, hogy belássuk:
az ötletgazdák nem pusztán a magyarság húsbavágó és érzékeny problémáit idézték meg, hanem a nagypolitika, kiváltképp az Orbán-rezsim kíméletlen és gúnyos bírálatát csomagolták művészi köntösbe az idei évben is.
Összesen egyébként mintegy 700 pályamű érkezett be, melyek közül a szakmai zsűri a legjobb alkotásnak járó díjat Nagy Borbála Oktatáspártiak című alkotásának ítélte.
A hazai közhangulatra a vélemény és alkotás szabadságának különféle megnyilvánulásaival reagáló tárlat, az ARC budapesti közérzeti kiállítása még e hétvégén megtekinthető a Bikás parkban.
(Címlapkép és fotók: Sándor Zoltán/Alfahír - ARC kiállítás)