Jelentős átalakulások történhetnek az európai kupasorozatok lebonyolításánál. A hírek szerint jelentős mértékben átalakulhat az első számú kupasorozat a Bajnokok-Ligája is, amelyből nehezebb lesz kiesni, mint bennmaradni.
Az UEFA célja egyértelművé vált: minél több nemzetközi kupamérkőzést szeretnének, így ezáltal jóval több bevételhez is jutna az Európai Labdarúgó Szövetség. Aleksander Ceferin még márciusban úgy nyilatkozott, hogy amíg ő az UEFA elnöke az ún. Európai Szuperliga nem fog megalakulni, azonban már korábban több alkalommal is előfordult az UEFA első vezetője meghajolt az európai "nagyklubok" akarata előtt.
Aleksander Ceferin még 2016-os megválasztása előtt, azzal kampányolt, hogy véget kell vetni azzal a gyakorlattal, hogy a mamutklubok élvezzenek előnyt. Ezzel szemben azóta a BL 32-es főtábláján 26 hely már előre ki van adva, ebből a 26 férőhelyből 19-et az angol-francia-német-olasz-spanyol ötös kap meg. Így kijelenthető, hogy Ceferin "egyenlőségterve" csupán szemfényvesztés, ami a választásakor éppenséggel kapóra jött, amit mi sem bizonyít jobban, hogy első megválasztásakor éppen azon tagországok tették le voksukat mellette, akiket azóta cserbenhagyott.
A Szuperliga
A legújabb átalakítása terv szerint a 2024-től is maradna a 32 csapatos Bajnokok Ligája-csoportkör, csak éppen nyolc négycsapatos csoport helyett négy nyolccsapatost alakítanának ki, így az alapszakasz hat helyett 14 fordulóból állna, több csúcsmérkőzéssel és a résztvevők számára magasabb bevétellel. A sorozat legjobb 24 csapatának ezentúl garantált helye lenne a következő kiírásban is, a 25–28. helyezett a mostani Európa-ligának megfelelő második számú európai sorozat csoportkörében folytatná, míg négy a következő El-idény selejtezőjébe kerülne. Az El négy elődöntőse feljutna a BL-be, a maradék négy helyet a nemzeti bajnokságokból jogosultságot szerzők selejtezőiből lehetne helyet szerezni.
Az Európa Liga versenykiírása a tervezett reform szerint két divíziót, ha úgy tetszik első- és másodosztályt foglalna magában: az „EL 2”-ben – melynek bevezetését legkorábban 2021-re tervezi az UEFA - összesen 64 csapat küzdhetne Európa-szerte 4 regionális ligába sorolva, mindegyikben 4 db négyes csoporttal. Az EL 2 regionális első helyezettjei automatikusan feljutnának a következő idény Európa Liga csoportkörébe, kiegészülve a Bajnokok Ligája 8 kieső csapatával, valamint a nemzeti bajnokságokból egyelőre nem ismert szempontok alapján kiválasztott 20 további csapattal.
A szakma nem támogatja
Az Európai Ligák nevű szervezetet 2005-ben hozták létre, 29 európai ország 35 bajnokságát tömöríti – tagja többek között az angol Premier League, a spanyol La Liga, az olasz Serie A –, ezeken keresztül több mint 950 klub képviseletét vállalja fel. A szervezet bírálta az új reformtervet, mondván: túlságosan is a nagy európai kluboknak kedvezne.
"„Az Európai Ligák továbbra is kitart ama meggyőződése mellett, hogy az európai kupaküzdelmek megreformálásra kidolgozott előterjesztés csak néhány gazdag és nagy befolyással bíró klubnak kedvez, miközben árt a hazai bajnokságoknak, illetve az azokban részt vevő csapatok túlnyomó többségének."
A labdarúgók nemzetközi érdekvédelmi szervezete, a FIFPro sem támogatta a javaslatot, mivel szerintük már így is túlságosan le vannak terhelve a játékosok. Az átalakítás pedig további mérkőzésszám növekedést eredményezne.
Harmadrészt az európai ligák (köztük a négy topliga, azaz az angol, spanyol, olasz és német bajnokság szervezői) túlnyomó többsége ellenzi a jelzett reformok bevezetését, ugyanis a BL "szuperligásítása" miatt csökkenne a nemzeti bajnokságuk presztízse és gazdasági potenciálja.
Utóbbi félelem már csak azért is megalapozottnak tűnik, mert a gazdasági statisztikai mutatók azt bizonyítják, hogy a négy topligát tekintve sokkal gyorsabb ütemben emelkedtek a televíziós jogdíjak a klubjaik nemzetközi szereplése kapcsán, mint a hazai mérkőzésekhez kapcsolódóan, erős tendencia figyelhető meg tehát a médiaérdeklődés nemzetközi versenyrendszerek felé való eltolódása irányába.