A Welt am Sonntagban kivonatosan ismertetett elemzés szerint 2017-ben legkevesebb 485 ezerre emelkedik az elutasított menedékkérők száma - annak hatására, hogy a BAMF-ban egyre inkább előrehaladnak a tavaly és az idén érkezett több mint egymillió bevándorló ügyeinek feldolgozásával - , de a jelenlegi eszköztár alkalmazásával az idén és jövőre is csupán 85 ezren hagyják el az országot önként vagy kitoloncolás révén.
Nincs kedvük hazamenni
A BAMF határozatával távozásra kötelezett, de mégis az országban maradó emberek ellátása csak jövőre mintegy 3 milliárd eurót emészt fel - áll az elemzésben, amely szerint egy sor intézkedést kell tenni a tartományok hatáskörébe tartozó "hazatérés-menedzsment" hatékonyságának javítására. Egyebek mellett ki kell terjeszteni a kitoloncolási őrizet intézményét, a betegség miatt vagy úti okmányok hiánya miatt nem távozó elutasított bevándorlóknál pedig a természetbeni juttatásokra kell korlátozni az ellátást.
Meg kell vonni a készpénzjuttatást azoktól a még a BAMF eljárása alatt álló kérelmezőktől is, akik nem működnek közre személyazonosságuk megállapításában vagy a személyazonosságot igazoló irataik pótlásában.
A hazatelepülés is jó üzlet a bevándorlóknak
A McKinsey a többi között azt is javasolja, hogy a hatóságok próbálják meg az eddiginél több pénz felajánlásával önkéntes távozásra bírni az elutasítottakat. A hazatelepülés pénzügyi támogatásába azért is érdemes befektetni, mert csökken a németországi tartózkodás ideje. Azoknak az esetében, akiket kitoloncolnak, jelenleg átlagosan 12 hónap telik el a távozásra kötelező BAMF-határozat kiadása és a hatósági döntés végrehajtása - vagyis a kitoloncolás - között, de előfordul olyan eset is, amikor 4,5 év telik el a két időpont között.
Az elutasított bevándorlók hazajuttatása a következő hónapok egyik fő belpolitikai témája lehet Németországban. Várhatóan a CDU is a hatóságok határozottabb fellépése és a kitoloncolási szabályok szigorítása mellett foglal állást a kedden kezdő kongresszusán.