A választásokat követő napon nyújtott be a kormány salátatörvény-tervezetet, amelyben fontos, az egészségügyet is érintő szabályozás is szerepel – írta meg korábban a 24.hu. A portál ismerteti a tervezet főbb pontjait, ezek között szerepel az egységes beléptető rendszer. Nagyjából ez annyit tesz, hogy

bekameráznák a kórházakat, hogy megfigyelhessék az orvosokat.

Az egységes beléptető rendszer videó arcképazonosításon alapuló technológia alkalmazásával működik. Az arcfelismerő rendszer és a kamerák telepítésére a „betegellátás folyamatosságának biztosítása érdekében” van szükség, legalábbis így szólt az indoklás.

A tervekről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének, Álmos Péternek is megvan a véleménye. Szerinte érthető, hogy a munkáltató számon akarja tartani, hogy a munkavállaló jelen van-e a munkahelyén, az ehhez használt eszközök viszont megkérdőjelezhetők. Az MOK elnöke az Economx.hu-nak elmondta:

A külföldön munkát vállaló magyar orvosok célországai a nyugat-európai és a skandináv országok, nem pedig Kína. Az arcfelismerő rendszerek használata átlép egy határt, egy olyan beavatkozás a privát szférába, ami nem szerencsés. Szerintem a rendszer teljesítményét nem a megfigyelés fokozása, hanem a munkafeltételek javítása emelné.

Állami egészségügy: nincs elég orvos, ápoló, gyakran a megfelelő eszközök is hiányoznak

A MOK-elnök nem tartják kivitelezhetőnek az állami és a magánellátás éles szétválasztását, mert nincs elég orvos, ápoló két egészségügyi rendszerre, ezért is nőnek a várólisták. Úgy gondolja, a mostani rendszer nem szolgálja a betegek érdekét, és az egészségügyi dolgozókat regulációkkal, kényszerítő eszközökkel, büntetésekkel nem lehet megnyerni.

Mindennapi probléma, hogy nem tudjuk úgy ellátni a betegeket, ahogy szeretnénk. Sokszor nincsenek megfelelő eszközök, gyógyszerek, idő a vizsgálatokhoz, a gyógyításhoz, és ez az, ami rendkívül demotiváló az orvosok számára

– fogalmazott Álmos Péter. Arról is beszélt, hogy az onkológiai betegek ellátása kifejezetten aggasztó: akinél a magánellátásban diagnosztizálnak rosszindulatú elváltozást, annak az onkológiai ellátás felé kell mozdulnia, ilyen viszont a magánegészségügyben nincs. Magánpraxisból az állami ellátásra nem utalhatják be, újra kell kezdenie a vizsgálatokat és akár hónapok is eltelhetnek, ami komolyan veszélyezteti a beteg életét.

Újra rendezni kell az orvosbéreket

A portál emlékeztet: Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta a Kórházszövetség kongresszusán, hogy nyitott arra, hogy a MOK-kal egyeztessenek az orvosi bértábláról, ha a Kamara kidolgoz egy javaslatcsomagot. Álmos Péter elmondta, már hármat is elküldtek a minisztériumnak:

Közös bennük, hogy körülbelül 1,5 kilométernyi autópálya árával – 13-15 milliárd forinttal – terhelnék meg a jövő évi költségvetést. Ez szinte láthatatlan összeg az állami kassza számára, nem terjeszkedtünk túl, nem akarjuk az állami büdzsét bedönteni.

Részletek az Economx.hu-n.

(Címlapkép: Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke sajtótájékoztatót tart megválasztása után Budapesten 2023. november 25-én. MTI/Máthé Zoltán)