London bármilyen lehetséges eszközzel fenntartja az Egyesült Királyság területi integritását - mondta szombaton az észak-írországi kereskedelem-szabályozási vitákra utalva a brit miniszterelnök. Az ügy meglehetősen komoly súlyú napirendi ponttá vált a hét vezető ipari hatalom (G7) délnyugat-angliai csúcstalálkozójának második munkanapján.
Boris Johnson a G7-csúcs helyszínén tett nyilatkozatában egyenes utalást tett arra is, hogy a nagy-britanniai koronavírus-fertőződések számának emelkedése miatt a tervezettnél későbbre csúszhat a járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozások június 21-én esedékes feloldása.
Johnson a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott:
az Európai Unió (EU) vezetőinek körében "meglehetősen sok a félreértés" az észak-írországi helyzettel kapcsolatban.
A brit kormányfő nyilatkozatának előzményeként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - aki az EU képviseletében jelen van a G7-csúcson - Johnsonnal tartott szombati megbeszélése után leszögezte:
az EU teljesen egységesen vallja, hogy az észak-írországi szabályozási protokollt be kell tartani.
Hozzátette: az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás és az ír sziget békéje alapvető fontosságú, az ennek megvédését célzó protokollt az Egyesült Királyság és az EU is aláírta és ratifikálta, a megállapodást mindkét félnek be kell tartania.
Boris Johnson ugyanakkor a BBC-nek kijelentette: arra számít, hogy az ügyben valamilyen gyakorlatias megoldás születik, de ha mégsem,
a brit kormánynak ebben az esetben elsődleges kötelezettsége az Egyesült Királyság területi integritásának fenntartása.
Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország - amely nem része Nagy-Britanniának - a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből.
Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba - vagyis az uniós egységes piacra - ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.
A nagypénteki rendezési megállapodás egyik legfontosabb vívmányaként ezen a 499 kilométeres határon - amely a Brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára - hosszú évek óta semmiféle fizikai ellenőrzés nincs.
A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalom ellenőrzésére június végéig türelmi időszak érvényes, London azonban ezt egyoldalúan októberig meghosszabbította. Az EU ugyanakkor jogi eljárás kezdeményezését helyezte kilátásba, arra hivatkozva, hogy a protokollal ellentétes egyoldalú brit lépések a nemzetközi jog megsértését jelentik.
Boris Johnson a koronavírus-járvány megfékezését célzó korlátozások feloldásáról a szombati BBC-interjúban azt mondta: a brit kormány által kidolgozott nyitási menetrendnek visszafordíthatatlannak kell lennie, ezért óvatosan kell eljárni, különös tekintettel arra, hogy az először Indiában azonosított, Delta nevű vírusvariáns terjedése miatt növekszik az új fertőződések száma, és valamivel emelkedett a kórházi kezelést igénylő megbetegedések száma is.
Johnson hétfőn jelenti be, hogy a még érvényben lévő utolsó korlátozásokat a kormány feloldja-e az erre feltételesen kitűzött június 21-i időpontban. Egészségügyi szakértők egybehangzóan az időpont halasztását kérik, annak érdekében, hogy a teljes nyitásig minél többen mindkét oltási dózist megkaphassák.
Kormányforrásokból származó nem hivatalos szombati értesülések szerint gyakorlatilag biztosra vehető a halasztás; egyes források az utolsó korlátozások feloldásának négyhetes késleltetését sem zárták ki.
(MTI)