Dr. Bozsolik Róbert, Bátaszék polgármestere Tolna megye 1-es számú választókerületében méretteti meg magát az előválasztáson. A Jobbik által is támogatott civil jelölt szerint Tolna megyében az emberek közel 80 százaléka ingázik a lakóhelye és a munkahelye között, de az úthálózat nem szolgálja ki a polgárok igényeit. Emiatt úgy véli, komoly fejlesztésre szorul mind az úthálózat, mind a tömegközlekedés, különösen a vasút.
Ezzel kapcsolatban fejtette ki lapunknak, hogy meglátása szerint a dél-dunántúli régió és Tolna megye gazdasági felzárkóztatásának egyik legfontosabb eszköze, hogy olyan infrastrukturális fejlesztések történjenek, amelyekkel be tudnak kapcsolódni az ország gazdasági vérkeringésébe.
Bozsolik Róbert: „Újra ki kell érdemelni az emberek bizalmát"
„Az Orbán-kormányt csak a legszélesebb körű összefogással lehet legyőzni. Nem elég az ellenzéki pártok összefogása, többre van szükség: az emberek összefogására!" - Jakab Péter, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje így jelentette be, hogy a Jobbik nemcsak pártpolitikusokban gondolkodik, hanem a kormányváltás érdekében civil jelölteket is támogatnak az ellenzéki előválasztáson.
Bozsolik leszögezte, ennek egyik legfontosabb eleme, hogy a megye úthálózatait elkezdjük szisztematikusan fejleszteni: ilyen például az M9-es gyorsforgalmi útnak a Tolna megyében tartása, hiszen az elmúlt időszakban törekvések voltak arra, hogy ezt a Magyarország közepén vezetett M9-es nyomvonalat egészen a déli határ mellé kívánná elvinni a jelenlegi kormányzat. Ez stratégiai szempontból nagyon nagy hiba lenne, és alapvetően nem szolgálná a térség felzárkóztatását - érvelt a független jelölt.
Emellett fontosnak tartja, hogy ne csak az M jelzésű utak építése történjen meg, hanem a 2-es, a 3-as és a 4-es számjegyű utak műszaki állapotát is igen gyors ütemben, jelentősen javítani kell annak érdekében, hogy a megyén belüli közlekedésnek és a szállításnak egyaránt meglegyenek a megfelelő feltételei.
A gazdasági felzárkóztatás egy másik eleme a közúti közlekedési feltételek javítása, de a tömegközlekedésben is jelentős fejlesztésre lenne szükség, s ezen belül a vasúti közlekedésben is - hangsúlyozta a politikus, aki azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a stratégiai jelentőségű Baja–Szekszárd–Budapest közti vasútvonal pályaszerkezete olyan korszerűsítésen essen át, amivel az ki tudná szolgálni rövid időn belül a normális vasúti közlekedést. Úgy látja:
a 21. században már elvárható, hogy egy ilyen nyomvonal villamosítási korszerűsítése is végbemenjen.
Ez fejlesztés a személy- és a teherszállítást is nagymértékben segítené, valamint sokkal olcsóbb is, mint a közúti közlekedés és szállítás - fűzte hozzá.
Bozsolik Róbert rávilágított, hogy erre a vasúti villamosításra Észak-Magyarországon már léteznek pozitív példák, mint Győr, Budapest és Záhony között, vagy éppen Szerbia irányában.
Az előválasztáson induló jelölt szerint mindennek a megvalósításához az EU-s források jelentős hányada felhasználható. Mint elmondta, a TOP Plusz programnak része többek közt a 3-as és 4-es számjegyű utak felújítására szánt forrás, de ezt tovább lehetne még erősíteni a Magyar Közút Zrt. bevonásával.
Ahhoz, hogy gazdasági értelemben lehessen fejleszteni a térséget, az alapvető kérdés mindig az, hogy logosztikai szempontból milyen gyorsan közelíthető meg az adott logisztikai központ. Megközelíthető-e egyáltalán, s ha igen, akkor mondjuk 3-4 óra vagy 25-30 perc alatt ér az adott célállomásra
- érzékeltette a városvezető, hozzáfűzve:
Ezért is rendkívül lényeges ügy a gyorsforgalmi úthálózat sűrítése, és ezért szükséges az M9-es megépítése, hogy észak–dél és kelet–nyugat irányában is legyen logisztikai lehetőségünk. Másrészt a belső úthálózataink gyalázatos állapotban vannak. Ha az autópályáról lehajtva még több órán keresztül, úttalan utakon kell végigmenni, az nem túl vonzó a gazdasági egységek létesüléséhez.
A megyét érinti az ország egyik gigaberuházása, Paks 2 is, legalábbis, ha meg fog valósulni - folytatta Bozsolik, aki ebből a szempontból is szorgalmazná az infrastrukturális korszerűsítést, hogy legalább Paksra minél gyorsabban el tudjanak jutni azok a kis- és középvállalkozások, akik be tudnak kapcsolódni az építkezésbe.