A több mint tizenötezer ember részvételél tartott latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte Brenner János egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását.
A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéit egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt.
A boldoggá avatási szertartást követő szentmisén a szentbeszédet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondta.
A bíboros szavai szerint hatvan évvel ezelőtt egy sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk "az új, nagy, fényes pártfogó", Boldog Brenner János.
Hozzátette: sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt vagy támadások és üldözések áldozta lett, de aztán egyszerre csak fölragyog a fény, és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége.
A káplánt 1957. december 15-én csalták tőrbe, amikor hivatástudatát kihasználva egy volt ministránsát küldték érte az éjszaka folyamán, aki állítólagos súlyos beteg nagybátyjához hívta Brennert - mint később kiderült, a falu párttitkárának kérésére.
Az út folyamán a papot többször is megtámadták, ám neki sikerült elmenekülnie, ám a beteg házánál végül a merénylők csapdájába sétált.
Brenner Jánost harminckét késszúrással végezték ki, a dulakodás közben a nyakára léptek, amitől a fiatal papnak többszörösen eltört a nyelvcsontja és a gégeporca.
A gyilkosság miatt elrendelt nyomozás színjáték volt, melyben végül mindenkit felmentettek.
(Fotó: MTI)