Szikinger István ügyvéd perbeszédében azt mondta, hogy a nyomozás során számos törvénytelenség történt: kényszerítettek, fenyegettek gyanúsítottakat, a titkos információgyűjtés anyagát jogellenes módon szerezték be, és miközben volt olyan házkutatás, ahol a fel nem használt metrójegyeket is lefoglalták, Budaházy György telefonjának még a híváslistája sem szerepel a terhelő bizonyítékok között.
A védő szerint a terhelő vallomások többségét olyanok tették, akik vagy érdekeltek voltak, vagy megfélemlítettek.
Például az a tanú, aki az egyik vádlottal a vádbeli cselekmények idején órákon át rögzítette beszélgetéseiket, majd a hangfelvételeket átadta a rendőrségnek, valójában inkább rendőrségi provokátor volt, akinek a hatóságokkal való kapcsolata nem tisztázott, ám feltételezhető, hogy anyagi előnyre számított – mondta.
Koncepciós per
Az eljárás koncepciós jellegét mutatja többek között az is, hogy az ártatlanság vélelmének durva megsértésével olyan iratok kerültek a nyomozás során a sajtóhoz, amelyek védence bűnösségét prejudikálták a közvéleményben - vélekedett az ügyvéd.
Hozzátette: akkor figyelt fel az ügyre, amikor a nyomozás során a sajtóban sajátos módon az jelent meg, hogy perdöntő bizonyíték került elő Budaházy György ellen.
A terrorcselekmény vádjával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádbeli esetek nem állami szerv kényszerítését vagy a lakosság megfélemlítését célozták - ami a terrorcselekmény megállapításához szükséges -, hanem csupán vélemény kifejezését. Sok esetben a konkrét sértettek nem is nagyon tudták mire vélni a történteket. Például Szilvásy György - a Gyurcsány-kormány titkosszolgálati minisztere -, akinek a vidéki házánál robbanás történt, az eljárás során azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy csak a kint felejtett hígító miatt volt kisebb detonáció.
A védő nem vitatta, hogy több vádpont valóban bűncselekményről szól, ám szerinte azok többnyire nem túl nagy értékű rongálások és korántsem olyan súlyúak, mint egy terrorcselekmény. Ráadásul, az sem bizonyított, hogy egyáltalán a vádlottak követték el, az pedig végképp nem, hogy - amint azt a vád állítja -, minderre Budaházy György adott utasítást.
Budaházy mindent tagad
Szikinger István felidézte: védence többször kinyilvánította, hogy nem híve a személy elleni erőszaknak, bízik az igazságszolgáltatásban, konfliktusait ott akarja rendezni.
A pénteken kezdődött másfél napos védőbeszéd idejére csaknem megtelt a Fővárosi Törvényszék esküdtszéki nagyterme. A hallgatóságban ott volt mások mellett Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke, illetve az Országgyűlés alelnöke, Novák Előd, a Jobbik alelnöke, országgyűlési képviselő, Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere, Morvai Krisztina EP-képviselő, Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselő és ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész, egykori MIÉP-es országgyűlési képviselő.
Sneider Tamás a Magyarok Nyilai-ügy nyomozati anyagában
A Jobbik alelnöke a Facebook oldalán írt arról, hogy a Kuruc.infón közzétett nyomozati anyagokban az ő neve is megtalálható, mint „szélsőséges elem”.Egy életre lecsuknák őket
Az ügyész néhány napja perbeszédében egyes vádlottaknak 20 évet megközelítő szabadságvesztést indítványozott.
A büntetőper védőbeszédekkel folytatódik, utána a vádlottak szólalhatnak fel, és a tervek szerint még a nyári ítélkezési szünet előtt kihirdeti az elsőfokú ítéletet a törvényszék Budaházy György és társai ügyében.
A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos eszközökkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.