Ugyan az eredeti tervekben még szó volt a vonal északi, Káposztásmegyerig való meghosszabbításáról, ám ezt az ötletet mára elvetették. A formálódó uniós döntésben az is nagy szerepet játszhatott, hogy az eredeti tervekkel ellentétben csak részleges akadálymentesítésre kerül majd sor.
Ettől függetlenül a kormány várhatóan benyújtja a támogatási kérelmet és megvárja a hivatalos elutasítást, ami bizonyára remek alkalom lesz a Brüsszellel szembeni szabadságharcos frázisok újabb elsütögetésére.
Jövő tavaszig azonban aligha zárul le a hivatalos procedúra, holott már novemberben neki akartak feküdni a felújításnak. A tenderek egy része meg is jelent, de szerződéseket aligha köthet a főváros fedezet nélkül. Pénz viszont egyáltalán nincs.
A kormány csupán feltételesen vállalt garanciát, amit most a főváros hitelfelvételbe kényszerítésével tudna le.
Az uniós támogatáskérelem kódolt sikertelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kormány máris tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Beruházási Bankkal (EIB) az újabb hitelről, amelyről a legutóbbi kormányülésen Tarlós István főpolgármestert is tájékoztatták.
A főpolgármester - mivel nem nagyon tehet mást - reméli, hogy a kormány által korábban a fővárosnak ígért 139 milliárdos uniós támogatást más projektre megkaphatja a város, ám erre igencsak kevés esély mutatkozik.
A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint az M3-as metróvonal infrastruktúrájának EIB-hitelkeret megemelésével történő finanszírozásáról szóló tárgyalások most kezdődnek el Tarlós István, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter között. Ismerve a kormány és a főpolgármester közötti nem túl rózsás viszonyt, az eredmény szinte borítékolhatóan bukó lesz.
[fb_pages_codes:budapest]
Az EIB-hitelt a fővárosi önkormányzat venné fel állami garanciavállalás mellett, ami így nem járna államadósság-növekedéssel. Budapest viszont újfent masszívan eladósodna, ráadásul a főváros egyre szűkülő forrásaiból ekkora összeget képtelen lenne önállóan visszafizetni (ha hozzávesszük, hogy a régi metrókocsik felújítása is kölcsönből történik, még reménytelenebbnek tűnik a helyzet).
Ráadásul a kormány minden bizonnyal megkéri majd a garanciavállalás árát, miközben az eddigieknél is szorosabb függési viszonyba kényszeríti a városvezetést.
Jól jelzi ezt a buszpótlás ügye. A főváros 150 lengyel buszt vásárolt volna a felújítás idejére, hogy hatékonyan kiválthassa a metróközlekedést, ami egyúttal javította volna a BKV versenyképességét is.
A tendert le is bonyolították, a szerződést megkötötték, mire a kormány megvétózta a projektet:
májusban módosította a garanciavállalás feltételeit, így a főváros nem vehette meg a buszokat.
A kormány kérésére inkább szolgáltatást vásárol tíz évre. Ez a BKV számításai szerint évente nagyjából 2 milliárd forinttal, tíz év alatt 23 milliárddal kerül többe. A többletköltséget állítólag az állam állja, de ha úgy, ahogy az a HÉV-ek átadásánál zajlott, akkor Budapest továbbra sem számíthat semmi jóra.
Jobbik: adósságcsapdába kergeti Budapestet a kormány?
A metrókocsik folyamatban lévő felújítása is a főváros által felvett hitelből valósul meg, és most úgy tűnik, hogy a kormányzati ígéretekkel ellentétben az M3 metróvonal infrastruktúrájának felújítását szintén a budapesti adófizetőkre fogják terhelni - írja közleményében Tokody Marcell Gergely, a Jobbik fővárosi képviselője.
Nem ez lenne az első eset, amikor a kormány a fővárosnak kárt okoz. A szolgáltatás megrendelésével történő buszpótlás Budapestre oktrojálásával ugyanis a BKV számításai szerint évente mintegy 2 milliárd forint többletkiadása keletkezik a fővárosnak, a tízéves szerződésre összesítve ez mintegy 23 milliárd forint teljes többletköltséget jelent, ami a vásárláshoz képest jelentkezik - emlékeztet a képviselő.
A kormány ugyan garanciát vállalt a többletköltség megtérítésére, azonban ez aligha vehető komolyan azok után, hogy az agglomerációs közlekedést ma is Budapest finanszírozza, mert a kormány csak egy költségek fedezésére elégtelen mértékű előleget biztosított ehhez.
Nem mellesleg, a kormány is közpénzt kezel, így tehát a Budapest számára drágább megoldás erőltetésével mindenképpen elherdálja az adóforintokat. Csupán annyi történik, hogy a többletköltség megtérítése esetén nemcsak a budapesti adófizetők pénze bánja a drága műveletet, hanem az ország valamennyi polgára finanszírozza a kormányzati dilettantizmust.
Felszóltjuk a kormányt, hogy fejezze be azt a gyakorlatot, hogy a maga érdekeinek előtérbe helyezésével károkat okoz, hol Budapestnek, hol pedig az egész országnak - zárul Tokody közleménye.