Orosz csapatok ellenőrzésük alá vontak három falut az ukrán front három különböző szakaszán – állította csütörtökön a védelmi minisztérium. Az 1000 kilométeres front mentén zajló tevékenységről szóló hivatalos ukrán jelentések vitatták az orosz beszámoló egy részét, különösen egy kulcsfontosságú délkeleti falut illetően. Az orosz védelmi minisztérium jelentése a három elfoglalt települést a délkeleti Zaporizzsjai területen fekvő Kamjanszke, az északkeleti Harkivi területen fekvő Dehtiarne és a Donyecki területen fekvő Popiv Jar néven nevezte meg. A harctéri jelentéseket egyik oldalról sem lehetett függetlenül ellenőrizni. Vlagyiszlav Voloscsin ukrán katonai szóvivő azt mondta, a régió fő városától, Zaporizzsjától délkeletre fekvő Kamjanszke megtartása azért fontos, hogy a várost megvédjék a támadástól.
Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy Donald Trump elnök Európának szánt fegyvervásárlási terve keretében gyorsan fegyvereket juttasson Ukrajnának, és fontolóra veszi, hogy saját készleteiből Patriot légvédelmi rendszereket adjon el – közölte Washington NATO-nagykövete. „Mindannyian sietünk, hogy ezt megkönnyítsük és megvalósítsuk, és úgy gondolom, hogy a dolgok valóban nagyon gyorsan haladnak” – mondta Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete csütörtökön újságíróknak. „De nem tudom megmondani azt a dátumot, amikor mindez befejeződik” – tette hozzá. Trump hétfőn jelentette be Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen, hogy a szövetséghez tartozó európai államok amerikai fegyvereket – különösen fejlett Patriot-rendszereket – vásárolnak és adnak Kijevnek, de kérdéseket vetett fel, hogy honnan származnak majd a rendszerek, és milyen hamar juthatnak el Ukrajnába az orosz bombázások közepette.
A NATO európai főparancsnoka külön közölte, hogy folyamatban vannak az előkészületek az első Patriot-rendszerek Ukrajnába szállítására a program keretében. Alexus Grynkewich amerikai tábornok elmondta, hogy „folyamatban van egy beszélgetés” arról, hogy az USA eladná-e a saját katonai készleteiben már rendelkezésre álló Patriotokat. A svájci kormány eközben közölte, hogy az amerikai Patriot-rendszerek Svájcba szállítása késik, mivel Washington átrendezi a prioritásokat, hogy több támogatást nyújtson Ukrajnának. Trump azon törekvése, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek Európa rovására jussanak el, enyhe súrlódásokat okozott az EU és az Egyesült Államok közti kapcsolatokban. Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta: „Ha mi fizetjük ezeket a fegyvereket, az a mi támogatásunk.”
Az oroszok szerint Donald Trump azon döntése, hogy fokozza az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, jelzés Kijevnek, hogy hagyjon fel a békére irányuló törekvéseivel. A Kreml azt mondta, hogy nem fogadja el Washington új szankciós ultimátumának „zsarolását”. Trump hétfőn 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére, különben szankciókkal kell szembenéznie, egyúttal további fegyvereket ígért Kijevnek. Az orosz külügyminisztérium elítélte a lépést, Marija Zakharova szóvivő azt mondta: „Nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim következetesen a kollektív nyugat ilyen döntéseit jelzésnek tekinti a mészárlás folytatására és a békefolyamat feladására”.
Az orosz parlamenti képviselők olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely betiltaná a „szélsőségesnek” minősített tartalmak, például az Ukrajnát dicsőítő dalok és a Pussy Riot feminista rockegyüttes tartalmainak megnyitását vagy keresését az interneten. A kritikusok szerint a törvény, amely az orosz politikai spektrum minden részében visszatetszést váltott ki, elfojtaná az internet szabadságát. A jogszabály 5000 rubelig (22 ezer forintig) terjedő pénzbírsággal fenyeget mindenkit, aki szándékosan keresett vagy jutott hozzá az igazságügyi minisztérium által szélsőségesnek minősített anyagokhoz. A listán több mint 5000 bejegyzés szerepel, köztük weboldalak, politikai szlogenek, könyvek, műalkotások és zenei albumok.
(via The Guardian)