A Civitas Intézet egy hétrészes konferenciasorozatba kezdett, melynek első szekciója az egészségüggyel foglalkozott. Nemcsak a téma legkiválóbb szakértőit hívták meg, hanem a magyar pártok képviselőit is felkérték arra, hogy ütköztessék érveiket, illetve a belpolitikai csatározásokon felülemelkedve, együtt keressenek megoldást a 27 éves adósságra. Jelen cikkünkben a politikusi vitával foglalkozunk.
A kerekasztalnál azonban most is akadtak üres székek: az már megszokott, hogy a Fidesz semmilyen szakmai vitábann, egyeztetésen nem képviselteti magát (legendás sztori, hogy anno Rogán Antal döntött például a budapesti szuperkórházról, meglepve ezzel az Orbán-kormány szakállamtitkárságát is), az viszont eddig nem volt jellemző, hogy az MSZP is elhatárolódik a közös gondolkodástól, de úgy néz ki, most már ehhez is hozzá kell szokni.
Abban minden párt egyetértett, hogy többletforráshoz kell juttatni az ágazatot, és erre lehetőséget is biztosít a magyar költségvetés. Az is biztos, hogy a hálapénzt ki kell vezetni a rendszerből, és vissza kell adni a betegjogok képviseletének önállóságát is. A felszólalásokban elhangzott az is, hogy gátat kel szabni az egészségügy szétszakadásának, és meg kell erősíteni az alapellátást. Emellett közös pont, hogy emelni kell az ágazatban dolgozók bérén is.
Senki nem merte
Cseh Katalin, a Momentum szakpolitikusa szerint például a megoldáshoz való közeledés egyértelműen politikai akarat kérdése, az elmúlt 27 év kormányai ugyanis nem voltak hajlandóak felvállalni egy társadalmi konszenzuson alapuló reform végrehajtását. Az eddigi egészségügyi politikát rövid távú célok vezérelték.
Ugyanakkor nem lehet a jelenlegi helyzetet csak a rendszer hibáira hárítani, ugyanis a betegfelelősségen is sok múlik. A Momentum egy pozitív ösztönző struktúrán alapuló betegközpontú egészségügy kialakítását szorgalmazza.
"A politikai kézivezérlés nem járható út"
Az LMP-s Ábrahám Júlia arra figyelmeztetett, hogy "az egészségügyből kevesebb pénz hiányzik, mint amennyi eltűnik a korrupciós csatornákon". Véleménye szerint évi 600 milliárd forint többletforrás elegendő lenne a kapacitásbővítésre, a béremelésre, illetőleg az infrastruktúra javítására is. A hálapénzre kitérve aláhúzta, évente 100 milliárd forint feketepénz tűnik el az egészségügyben.
Ábrahám Júlia visszaadná az egészségügyet a szakmának, "a politikai kézivezérlés nem járható út".
Vérzett, hányt, görcsölt a fiatal lány - mentő nem jött, majd megalázó kórházi ellátást kapott
Sajnos ismét egy olyat történetbe botlottunk, ami a magyar egészségügy egyre nagyobb hiányosságaira mutat rá. Ez esetben nem csak az adja a történet szörnyűségét, hogy a fájdalmaktól szenvedő nőnek az ellátásért már könyörögnie kellett, hanem az, hogy mint pácienst teljesen dehumanizálták és méltóságától megfosztva végezték el rajta fél nap után a vizsgálatot.
"Nem lopunk. Pont."
Szigetvári Viktor (Együtt) sajnálkozását fejezte ki, hogy nincsen jelen fideszes politikus, "pedig milyen jó lenne, ha itt megpróbálná megvédeni az elmúlt 8 évet".
Üde színfolt volt, hogy a liberális politikus ma már arról beszélt, hogy a költségvetési forrásokat a társadalombiztosításba kell tenni, és most már úgy látja, fenntarthatatlan a pusztán piaci alapokon működő magánbiztosítókkal az egészségügy. A hálapénz kapcsán viszont keményen fogalmazott, egyrészt nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte azt, hogy ilyen mennyiségű közpénz tűnik el az intézményekben, másrészt kijelentette azt is, hogy vagyonvizsgálatot kérne a paraszolvenciát elfogadó orvosokra. . "Nem lopunk. Pont." - szögezte le Szigetvári.
A balliberális törpepárt miniszterelnök-jelöltje egyébként szintén forrásbővítést tervezi.
Ráfordítás-elemzés
László Imre 16 évig volt kórházigazgató, jelenleg a DK egészségügyi kabinetét vezeti; most arról beszélt, hogy a magyar egészségügy rendbetétele nem egy kormányzati ciklus feladata lesz, és ezt meg kell értenie a pártoknak is. Rávilágított, jelenleg arról sincs tudomásunk, hogy egy-egy beavatkozás pontosan mennyibe kerül, nincsen ráfordítás-elemzés. A rendszer torzulására jó példa, hogy másképp számolják a kórházi beavatkozások költségeit (amibe beletartoznak egyébként az energiaárak is) az intézmények és másképp a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Az egészségügyi szerkezetváltás mellett kiemelt fontosságúnak nevezte a mentőszolgálat anyagi rendbetételét is.
Amit a magyar emberek elvárnak
Lukács László György, egyedüli országgyűlési képviselőként, szintén több témát érintett. Egyrészt kijelentette, a Jobbik is egyetért azzal, hogy számottevő költségvetési forrást kell a közellátás finanszírozására átcsoportosítani, ennek mértékében viszont bizonytalan, mert az is látni kell, mekkora terhet ró az állami költségvetésre egy 2 százalékos, 2 év alatti kiigazítás. Ugyanakkor a közellátás felzárkóztatását a lehető legrövidebb időn belül el kell kezdeni, de figyelembe véve a gazdaság teljesítményét.
Leszögezte: a Jobbik elkötelezett a szolidaritás-elvű, egységes, nemzeti kockázatközösségen alapuló biztosítási rendszer mellett, "mi egy erős, állami egészségügyi ellátásban vagyunk érdekeltek", amely mellett jól szabályozott keretek mellett a magánegészségügy is jelen lehet. Amit a magyar emberek elvárnak az ágazattól, azt csak egy ilyen rendszerben lehet biztosítani.
Az alapellátás átszervezése, a humán erőforrás oldalán előálló krízis kezelése a legelső feladatok között szerepel. "És bár tudjuk, hogy az orvosoknál nagyon kemény az elszívó hatás, de a szakdolgozók esetében egy morális összeomlás előtt áll a rendszer, ám ennek visszafordítása sem fog egyik napról a másikra történni” - fogalmazott a Jobbik egészségügyi szakpolitikusa, hozzátéve, ennek érdekében változtatni kell az oktatási rendszeren, sőt a Jobbik programjában szerepel az önálló szakminisztérium is,
Mint mondta, ezeket a kérdéseket nem lehet a politikai erőknek megkerülnie.
Lukács László György közölte azt is, hogy a hálapénz rendszerét meg kell szüntetni. Ennek egyik feltétele – csak úgy, mint a pályaelhagyás és az elvándorlás esetében is - az ágazati bérek rendezése, a másik pedig a munkakörülmények javítása, de a jobbikos politikus itt nemcsak a technikai eszközökre, hanem az egyes kórházakban uralkodó "feudális viszonyok" felszámolására is gondolt. A hálapénz kivezetését adminisztrációs szabályozás is segítheti, de az EU-s átlaghoz való bérfelzárkóztatás eszköze a Jobbik által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés, a bérunió.
Kitért arra is, hogy maximális transzparenciára van szükség az ágazatban, de nemcsak pénzügyi tekintetben: csinálni kellene végre egy személyi leltárt arról, hogy valójában hány orvos és hány szakdolgozó dolgozik a magyar egészségügyben. Egy működő személyi monitoring mellett látnánk a napi rendelkezésre álló humánerőforrást, így könnyebben tervezhetnénk.
A nemzet érdeke ezt kívánja - bemutatták az egészségügyi nemzeti minimumot
Ez nem egy ellenzéki összefogás, hanem egy széles alapokon nyugvó konszenzus. Nem egy jövőre vonatkozó koalíciós programtervezet, csak azoknak az alapvetéseknek az összegzése, amelyek kiemelik az egészségügyet a nagy politika romboló hatása alól. A megfogalmazó és aláíró pártok közösen mutatták be az egészségügyi minimumot.
A legerősebb ellenzéki párt szakpolitikusa szerint a jelenlegi nemzetközi gazdasági folyamatoknak köszönhetően a következő évek költségvetéseiben lesz mozgástér, amelynek az egészségügy lehetne a kedvezményezettje. Ehhez kapcsolódva hangsúlyozta, a rendszeren belül is vannak tartalékok, amelyek észszerű átcsoportosítása alkalmas lenne visszapótolni a hiányt.
Lukács László György úgy látja, itt lenne az ideje egy társadalmi vitát folytatni a kiegészítő biztosítás szerepéről is. Ez is lehetne egy, az állami költségvetésbe becsatornázható forrás, de szigorúan csakis a kiegészítőként, és nem vonatkozna az alapellátásra.
A jelentős méretű népbetegségek miatt is változtatni kell gyógyszer-támogatási rendszeren
Varga-Damm Andrea, a legerősebb ellenzéki párt országgyűlésiképviselő-jelöltje hétfői budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt: míg 1989 előtt jelképes összegbe kerültek a gyógyszerek és nagyjából 1100 féle létezett, addig 1992 óta jelentősen megnőtt a készítmények száma és ára. A lakosság 2012 óta többet költ gyógyszerre, mint az állam - mondta a politikus, aki szerint ez nem helyénvaló, mert az egészségügyi járulékokból telne nagyobb állami szerepvállalásra.
A Jobbik terveiben szerepel a Szent-Györgyi-öszöndíj bevezetése is. A párt a közeljövőben hozza nyilvánosságra ennek részleteit, a cél az, hogy ezen keresztül motiválnák a külföldön dolgozó orvosokat a hazajövetelre, ugyanakkor azokat, akik eddig is "vállukon vitték tovább az egészségügyet" egyfajta anyagi jutalmazásban, pótlásban részesítenék.
A betegjog képviselete kapcsán hangsúlyozta, bár az Orbán-kormány alatt elvesztette a terület az önállóságát, annak visszaállítása nem pusztán a politikusok feladata, mindenféleképpen szükség van a társadalmi szervezetekkel, a szakmával való egyeztetésre.