Felháborodott a „Felvidék” kifejezésen Peter Pellegrini szlovák államfő – írja a Parameter. Mindezt azt követően történt, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője „trollkodásképp” levelet írt Robert Fico szlovák miniszterelnöknek saját maga és Orbán Viktor nevében azzal, hogy a magyar kormányfő aláírásának helyét üresen hagyta. Az ellenzéki politikus felidézi, a Szlovák Földalap a Beneš-dekrétumokra hivatkozva kobozza el magyar és német felmenőkkel rendelkezők földjét, a Szlovák Nemzeti Tanács pedig olyan törvényt fogadott el, mely börtönnel fenyegeti a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezőit.
„Nem születhetnek provokatív, a jogállam és a demokrácia alapjait kikezdő törvények, amelyeket a felvidéki magyarok nyílt fenyegetésként élnek meg”
– fogalmazott a levélben az ellenzéki vezető.
A szlovák államfő a közösségi médiában így reagált:
„Először azt hittem, hogy egy téma szerencsétlen megnyitásáról van szó, hogy csak úgy bedobták az éterbe, hogy csináljunk vele valamit. De most úgy tűnik, mintha a magyar választásokba dobták volna be a témát, hogy az ellenzéki vezető csináljon vele valamit, hogy levelet írjon nekünk. Szlovákia köztársasági elnökeként megmondom nyíltan: sértés számomra, hogy a leendő, lehetséges magyar miniszterelnök levelet ír – nem nekem, hanem a kormányfőnek –, Szlovákiát pedig Felvidéknek nevezi. Nem hiszem, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy lenyugtassuk a kedélyeket, mert mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék. Abban a levélben is megmutatják, hogy mennyire tisztelnek bennünket”
– jelentette ki Pellegrini.
A magyar választásokba nem is titkoltan beavatkozni kívánó államfőt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke tette helyre, aki közölte, egyáltalán nem sértő Szlovákia mai területére a Felvidék kifejezést használni.
„A Felföld egy nagy közös közép-európai állam északi vármegyéit és azok népességét (ideértve Peter Pellegrini felmenőit is) védő végvárrendszert jelölő terület”
– ismerteti a pártelnök. Úgy véli, erről a kérdésről is érdemes lenne vitát folytatni.
„Jó lenne ezt is higgadtan kibeszélni, még mielőtt valamelyik okosnak eszébe jut, hogy fél év börtön járjon ezért is. Ha mégis, remélem ezúttal lesz bátorsága a vétóhoz, Elnök Úr!”
– írta Gubík.
És valóban, ha visszatekintünk a történelemre, a most közigazgatásilag Szlovákiának, Szlovák Köztársaságnak nevezett terület elnevezése eltörpül a történelem évszázadai mellett. Az 1918-ben megszületett Csehszlovákia egyik tartománya viselte a Szlovákia nevet, ezt követően az 1939-ben felbomlott állam Jozef Tiso vezette utódja is ezen a néven létezett, majd 33 évvel ezelőtt jött létre a mai napig is létező önálló Szlovákia.
Ezzel szemben a Felvidék, Felföld vagy Felső-Magyarország kifejezés évszázados múltra tekint vissza annak ellenére, hogy ez a terület sosem képezett önálló közigazgatási egységet a történelmi Magyarországon belül.
A Felvidék kifejezés használata nem jelent revizionizmust, hiszen a történelmi Magyarország területi egyesítésének nemcsak jelenleg, de hosszú távon sincs politikai realitása. Nem jelent sovinizmust, nemzeti felsőbbrendűséget sem. Szlovákok, ha úgy tetszik, „tót atyafiak” évszázadokon keresztül éltek békésen magyarok mellett, és az lenne az üdvös, ha ez most is így lenne.
Ami ezt akadályozza, az nem a magyar félen múlik. A január eleji, fiatal civil értelmiségiek által szervezett tüntetésen meg is határozták azokat marginális pontokat, amelyek egyenrangúvá tehetik a felvidéki őshonos magyarokat. Ezek közül is kiemelkedik a Beneš-dekrétumok kollektív bűnösséget kimondó passzusainak, illetve a némaságtörvénynek a visszavonása.
Na, meg az sem segíti a két nemzet együttélését, ha a vezető egy olyan piszlicsáré ügyön háborodik fel, mint a Felvidék megnevezés.