Nem mondhatjuk, hogy úgy indult a 2026-os év, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság felé haladunk – mondta az Inforádió Aréna című műsorában Nagy Márton, a beszélgetést a Portfolio szemlézte. A nemzetgazdasági miniszter szerint most úgy tűnik, hogy az idei év még viharosabb lesz, komoly tabuk dőlnek le a geopolitikában – utalt a venezuelai helyzetre a tárcavezető.
Senki nem mondta, hogy a végtelenségig lehet a fogyasztásra épülő gazdaságpolitikát csinálni, viszont akkor, amikor a német gazdaság szenved és háború van a szomszédunkban, akkor prociklikus gazdaságpolitikával fel kell pörgetni a fogyasztást, hogy elkerüljük a recessziót – emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.
„A gazdaságot a víz felett kell tartani, hogy a vállalkozók legalább a belső kereslettel legyenek kompenzálva” – szögezte le Nagy Márton.
A miniszter szerint az idei év első felében még a fogyasztás fogja pörgetni a gazdaságot, azonban 2026 második felében vissza fogunk térni a beruházásvezérelt növekedésre. Ez egyrészt az elkészülő nagyberuházásoknak, például a CATL, a BMW és a BYD gyárépítéseinek köszönhető, másrészt a német kormány elkezd költekezni, ami hatással lesz ránk is.
„Most azt gondolom, hogy van esélyünk egy 3 százalék körüli növekedésre 2026-ban, a kormány 3,1 százalékot vár, ami hasonló a 2-3 százalékos piaci prognózishoz”
– hangsúlyozta a miniszter. (A költségvetést még 4,1 százalékos bővüléssel tervezte meg a kabinet. – A szerk.)
Felidézte, 2025 elején vezették be az árrésstopot, amikor meglepetésre a vártnál magasabb infláció alakult ki, néhány termék esetében irtózatos árrések voltak. Ugyanakkor ez az intézkedés nagyon sok országban jelen van, egyes helyeken nem csak átmenetileg, hanem tartósan is, példa erre Románia, ahol előírják, mekkora lehet a kereskedők árrése – közölte.
Hozzátette, az árrésstopok jövője nagy kérdés, ezen gondolkodni kell, de fundamentálisan is gondolkodni kell azon, hogy ezek az intézkedések tartósan velünk maradhatnak-e, vagy csak átmeneti eszközként lehet őket használni – mondta Nagy Márton. Szerinte ehhez meg kell vizsgálni más országok tapasztalatait, akik régebb óta alkalmazzák ezt az eszközt.
Mint mondta, azért nem vezették ki a szektorális különadókat, mert nem lett béke és nem tért vissza a 3 százalékos gazdasági növekedés, így
a költségvetésből kiesett az a pénz, amire számítottak.
Át kell tekinteni a költségvetést a következő két-három évben – hangsúlyozta a gazdasági miniszter.
„Ha vissza tudjuk terelni a növekedést 3 százalék fölé, akkor eltörölhetjük ezeket a különadókat, szerintem erre van esély”
– emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton szerint a kormány annak örülne, ha nulla lenne az energiaimportunk, ennek egyik eszköze a Paks-2 megépítése. Hozzátette: nem tart attól, hogy az atomerőmű bővítése ne valósulna meg a tervezett ütemben.