Az Európai Unió Bírósága (EUB) döntése fél éve megérkezett, és az kimondja, hogy a devizakárosultaknak a tőkeösszegen felüli befizetései visszajárnak, de a magyar illetékesek ezt csak azoknak tették lehetővé, akiknek van még pénzük és idegrendszerük, hogy pereskedjenek – mondta az M1 Ma reggel című műsorában Z. Kárpát Dániel. A Jobbiknak a devizakárosultak ügyét konzekvensen képviselő politikusa viszont aláhúzta, az érintettek zömének nincs erre anyagi erőforrása, nem olyan az egészségi állapota, szociális helyzete, hogy „egy hosszú, többéves hadjáratot folytasson bíróságokon”.
„Ezért azt tartjuk kézenfekvőnek, igazságosnak, etikusnak és méltányosnak, hogyha a parlament hoz egy kötelező döntést, ahol megerősítjük ezeknek a szerződéseknek az érvénytelenségét, és egy tisztességes elszámolásra kötelezzük a bankrendszert”
– emelte ki az ellenzéki honatya. Hozzátette, lehet tárgyalni, konzultálni a bankokkal, de a mostani helyzetben diktálni kell, és nem afelől érdeklődni, az elkövető számára hogyan lenne jó a megoldás.
Z. Kárpát közölte, addig, amíg a Lex Marczingós fantázianevű megoldási csomag át nem megy a parlamenten, a Jobbik egy ötpontos akciótervet dolgozott ki „gyorssegély gyanánt”. Kifejtette, ez olyan élethelyzetekre reagál, mely nem tűri a várakozást. Ismertette, a Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége (BKFSZ) azért olyan sikeres, mert ekkora a baj, az embereknek égető problémáik vannak.
A jobbikos honatya
reményét fejezte ki, hogy a választások előtt, február-márciusban a politikai kényszer úgy hozza, hogy tárgyalni fognak a Lex Marczingósról,
és felidézte, az elsétálási jogot jelentő „devizás szabadság jogát” felvetésére még Orbán Viktor miniszterelnök is megfontolandónak tartotta.
Az ötpontos akciócsomagot ismertetve Z. Kárpát Dániel azt mondta, szükség van ingyenes online jogsegélyre, de azt ki kell egészíteni fizikai jogsegélypontokkal, ahol bárki alapvető iránymutatást kaphat ügyében.
Az ellenzéki politikus azt is közölte, egy tanácsadó testületet állítanak fel, amely szakmai garancia lesz arra, hogy a javaslatok megvalósíthatók. Emellett a kilakoltatásokat megállító jogsegélycsapatot is megerősítik egy olyan mobilis egységgel, mely a kilakoltatási moratórium lejárta után országosan minden „rázós helyszínen” jelen tud lenni, és biztosítani tudja a jog szerinti eljárást.
Emellett – folytatta – sokan formanyomtatványokat, dokumentumokat kérnek, melyek segítségével az illetékesekhez, például követeléskezelőkhöz tudnak fordulni, ezt az alapvető jogérvényesítéshez nyújtott tanácsadó munkát is el fogják látni.
Arra a felvetésre, hogy a bankrendszernek a Lex Marczingós jelentős kiadási tételt fog jelenteni, Z. Kárpát úgy felelt, neki nincsenek álmatlan éjszakái miattuk. Rámutatott, a 2010 előtti kormányoknak és a felügyeletnek is óriási felelőssége van, de a pénzintézeteknek, amikor „agresszív marketingkampánnyal belelökdösték a devizahitelezésbe az embereket”, gondolniuk kellett volna arra, hogy egyszer ezzel el kell számolniuk. Azt is megjegyezte, ahol a leánybank mögött áll egy tőkeerős anyabank, ott fel sem merül a bedőlés veszélye.
„De itt van egy pecsétes papír az unió bíróságától arra nézve, hogy rendet kell tenni”
– hangsúlyozta. Hozzátette, a rendezés kereteit a kormány tudja meghatározni, tehát a kabinet tárgyalhat arról a bankokkal. „Én nem tudnám relativizálni a bajt, nem is akarnám: vissza kell adni az emberek pénzét!” – húzta alá Z. Kárpát, aki szerint az emberek a visszakapott pénzből újrarendeznék az életüket, ami a gazdaság élénkítését is szolgálná.