Barack Obama munkásságát lehet dicsérni és kritizálni, ezt mindenki döntse el maga. Az viszont elvitathatlan eredménye az előző elnöknek, hogy meghozta a nyílt és egyenlő internetelérést biztosító törvényt, és ezt sikerült elfogadtatnia is, komoly gyomrost adva a netszolgáltatóknak. A Trump-adminisztráció szerint nincs szükség rá, ráadásul a versenynek sem tesz jót. Ha viszont eltörlik, sokkal drágább lesz a net, ráadásul visszafogja az innovációt. Az Index körbejárta a témát, nézzük miről szól a legújabb vita Amerikában.
Mi az a netsemlegesség?
Ez egy összefoglaló név. Azokat a szabályozásokat tömöríti, amelyek biztosítják a szabad és nyitott internetet, ahol mindenki elérhet mindent. 2015 februárjában fogadták el a Nyílt Internet Rendeletet. Ha Trump ezt megszünteti, akkor egyedül a netszolgáltató óriáscégek járnak jól, a texasi Vágási Feri meg otthon búslakodna, hogy most már többe kerül beszállni az internetbe. Ezért az egész buliért Amerikában a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) felel, melynek élére Trump természetesen új elnököt ültetett, méghozzá Ajit Pait. Ő meg utálja ezt a szabad internet rendeletet. Pont ma szavaznak egy olyan tervezetről, ami elindíthatja az USA nethálózatát a néhány évvel ezelőtti állapot felé. Persze valakik szerint inkább jót tenne a piacnak a megszüntetés.
Kik állnak szemben egymással?
A techóriások (Google, Facebook, Microsoft, stb) gyűjtőszervezete, az Internet Association azt akarja, hogy maradjon a rendelet. Velük van 800 startup is. Az ő táborukat erősíti 170 jogvédő szervezet. A másik oldal viszont még így is erősebb lehet, mert ott maga az amerikai kormány van.
Netsemlegesség?
A lényeg, hogy a szolgáltatók elfogulatlan és egyenlő hozzáférést biztosítsanak mindenkinek. Oldalaknak és felhasználóknak egyaránt. Így sikerül megakadályozni azt, hogy néhány mamutcég monopolizálja a piacot. Amerikában erre reális esélye volt a Verizonnak, az AT&T-nek és még néhány hasonló társuknak. A szolgáltatók túl nagy hatalmat kaptak volna, mert minden információ rajtuk keresztül jutott volna el az emberekhez. Így a saját érdekük szerint el is hallgathattak, vagy fel is erősíthettek oldalakat és az ő témáikat.Mi a bajuk Trumpéknak?
Az egyszeri felhasználó azt gondolhatná, hogy az internetszolgáltató cégeken kívül mindenkinek tetszik ez a rendelet, mert amúgy tényleg tök jó dolog. A szabályozás ereje viszont közel sem mindegy. Ajit Pai javaslata arról szól, hogy állítsák vissza a szolgáltatók besorolását, hogy gyengébb legyen a szabályozás. A személyes adatok védelmét és a versenyellenes magatartás büntetését a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) kapná, ahogy korábban volt. Megszüntetnék azt a kódexet, ami alapján az FCC eddig fellépett a versenyellenes tevékenység, vagy a felhasználókat bármilyen szinten negatívan érintő magatartás ellen. Pai egyértelműen a netóriások kedvére akar tenni, szerinte túlságosan korlátozza a cégeket a rendelet. Amint elnökké tették megszüntette az AT&T és a Verizon elleni vizsgálatokat.
Miért csinálják?
Pai szerint a netsemlegesség megfojtja az iparágat. 5,1 milliárdos beruházáscsökkenés és 100 ezer munkahely szűnt meg miatta. 2 év alatt 5,6%-ot zuhantak a legnagyobb netszolgáltatók beruházásai. Ahogy az lenni szokott, más felmérések más eredményt hoztak, miszerint semmilyen negatív hatása nem volt az új szabályozásnak, ezek pedig légből kapott számok. Sőt! A Free Press szerint még nőttek is 5%-al a beruházások.
A helyzet másik érdekes vetülete, hogy a netszolgáltatók azt mondják, hogy ők nem is akarják gyengíteni a netsemlegességet. Akkor most mi van? A hivatalos álláspontjuk úgy szól, hogy szeretik a rendeletet. A problémájuk a közszolgáltatói besorolással van. Itt viszont körbeér a dolog: ha ez a besorolás megváltozik, nem lesz értelme a rendeletnek. Ez ellen szól az is, hogy a Verizon 2014-ben még azt mondta, hogy az FCC-nek nincs jogi alapja arra, hogy meghozza ezt a rendeletet, pedig akkor még nem is volt benne az átsorolás. A közszolgáltatói státusz pont a Verizon tiltakozása miatt került bele, hogy meglegyen a jogi alap is a rendelethez. Ez is azt bizonyítja, hogy az átsorolás nélkül totálisan életképtelen a szabályozás, szóval semmi értelme nincs annak, amit a netszolgáltatók mondanak. Vagyis van értelme, csak az ő érdekeik szerint.
Mi lesz a megoldás?
Két forgatókönyvet vázoltak fel az érintettek. Az egyik szerint több lesz a választási lehetőség, így olcsóbb lesz az internet, a másik szerint kevesebb opció lesz, így drágul a szolgáltatás. A cégek szerint ha változtatnak a rendeleten kolbászból lesznek a megabitek ezután, annyi pénz jut a piacra. Nagyobb verseny, olcsóbb net, több lehetőség – szerintük.
A netsemlegesség támogatói szerint nem igaz, amit a cégek mondanak. Ők úgy látják, hogy a felhasználóknak nőnének a költségeik, a nagy cégek versenyelőnybe kerülnének, a kicsiknek annyi lenne, kevesebb választási lehetőség, nulla innováció, drágulás.
Pai azt az utópisztikus állapotot képzeli el, hogy a mamutcégek törvényi regulák nélkül majd önszabályozásba kezdenek, hogy ne sérüljön a semlegesség elve. Ezt azért elég nehéz elképzelni, ismerve a pénzhajhász multik viselkedését.