Ahogy arról 2014-ben(!) lapunk is beszámolt, több ezer tonna veszélyes hulladékot „találtak” egy láthatóan teljesen magára hagyott, gondozatlan telepen a HNP tőszomszédságában, amely fokozott veszélyt jelentett a környezetére.
Hortobágy, egy kicsit másképp...
Ezt sikerült most elszállítani, de gyorsan tegyük hozzá, az adófizetők pénzéből. Ugyanis a nagy mennyiségben felhalmozódott - három évnél sokkal hosszabb ideje tárolt - veszélyes hulladék elszállítására és megsemmisítésére a magánvállalkozásnak nem volt pénze, elindult a felszámolás, a probléma megoldása pedig az államra maradt - idézte az MTI Rácz Róbertet. Hozzátette: a kormánydöntés után megindult előbb a gyors kárenyhítés, majd a telepek teljes kiürítése.
Elmondta azt is, hogy a hulladékok nagy részét veszélyeshulladék-lerakókba szállították, egyharmadát égetőműben elégették, kisebb részét egyéb átalakítással kezelték.
Rácz Róbert az MTI érdeklődésére hozzátette: a kormányhivatal felvette a kapcsolatot a telepeket korábban működtető cég felszámolójával aki jelezte: az állam által biztosított 400 millió forintot az "A" besorolású igények között tartják számot. Reményét fejezte ki, hogy az eljárás során az összegnek legalább egy részét vissza tudják szerezni a költségvetésnek.
Hortobágy, egy kicsit másképp...
Nincs magyar környezetvédelem
Az 1990-es években megkezdett, de aztán források miatt megszakadt kármentesítési program következménye, hogy ilyen és ehhez hasonló telephelyek fellelhetőek az országban, amelyek többnyire már felszámolt, megszűnt vállalkozások mementói – sóhajtott fel lapunk kérdését hallva Kepli Lajos, a Jobbik környezetvédelmi szakpolitikusa. Így a károk felszámolása most már a magyar államra vár, tette hozzá.
Az ellenzéki politikus emlékeztetett, amíg működtek ezek a cégek, tehát amíg be lehetett volna vasalni a kárrendezésre elköltött összeget, addig nem lépett a kormány, ám az is igaz, hogy megelőzésre most sem áll rendelkezésre költségvetési forrás.
„Csak akkor lépnek az illetékes szervek, ha a szó minden értelmében felszínre kerülnek a veszélyes anyagok, s ha már a civilszervezetek értesítik a sajtót”
- utalt arra Kepli Lajos, hogy az Illatos út esetében is akkor indult be az állami gépezet, miután a Greenpeace kiverte a balhét.
Mindkét esetben azonban van egy nagy probléma, magyarázta a politikus; a veszélyes anyagoknak csak a látható részét szállítják el, ám a sokszor évtizedek óta történő szennyezés már kijuthatott a környezetbe, a talajba, a talajvízbe.
„Így hiába szüntetik meg az elsődleges forrást, a veszélyt ezzel még nem hárítják el.”
A csapadékkal tovább terjedhet ugyanis a veszélyes anyag, a kiterjedése nagyságrendileg nagyobb lehet, mint a felszínen, de persze nagyságrendileg nagyobb összeget is emésztene fel akár a talajréteg kicserélése is. Azonban, ha eléri az ivóvízbázist a szennyeződés, visszafordíthatatlan a pusztítás, amely során elvesztenénk a természeti erőforrásunkat – figyelmeztetett.
Kepli Lajos szerint az 1990-es években készült adatbázisokat kellene aktualizálni és tervszerűen semlegesíteni a szennyezőforrásokat. Ám amíg az Orbán-kormánynál nem élvez prioritást a magyar környezet védelme, és amíg az ágazat egyre súlytalanabbá válik, erre kevés esélyt lát a honatya.
Garanciák nélkül
A Greenpeace az Alfahírnek elküldött válaszában üdvözli, hogy felszámolták a Hortobágy határában Balmazújvároshoz tartozó szabálytalan veszélyes hulladéktárolót, valamint ugyanezen cég debreceni hasonló telephelyét. A környezetvédelmi szervezet még 2014 januárjában a TerepSzemle Stúdióval közösen hívta fel a figyelmet a hulladéktároló katasztrofális állapotára. A Greenpeace mérésekkel bizonyította, hogy a szennyezők kijutottak a tárolóból, melyet követően a kormányzat bejelentette a terület megtisztítását.
A környezetvédők számára azonban nem világos, hogy miért kellett hosszú éveket várni a terület megtisztítására. Az évek során folyamatosan jutottak ki szennyezők az érzékeny területekre.
A Greenpeace újra felhívja a figyelmet arra, hogy olyan környezeti felelősséget biztosító jogszabályra lenne szükség,
"ami mindig garantálja, hogy a szennyező fizessen hasonló esetekben és ne közpénzből kelljen helyt állni, ahogy jelen esetben és az Illatos úton is."
Mindmáig nincs ilyen jogszabály, amely valós pénzügyi garanciákat követelne. Továbbra is a kormányzathoz kell fordulnunk ilyen esetekben, gyors kármentesítést kérve – fogalmaztak.
Amire a hírek azonban nem adnak választ, és ami ezáltal szemet szúrt a Greenpeacenek is:
„vajon készült-e felmérés arról, hogy a telephely környéke, a talaj, a talajvíz milyen mértékben szennyeződött el, készült-e részletes felmérés, terveznek-e intézkedéseket”.