És akkor 102 kormánypárti politikus felajánlotta a nemzeti szuverenitásunkat Brüsszelnek

Ahogy arról beszámoltunk 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés azt az országgyűlési határozatot, amely egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza. Eszerint a kormány aláírhatja az egyezményt (nem megakasztva ezzel az uniós gazdasági folyamatot), mert a parlament nem hagyja jóvá, hogy a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezései ideiglenesen is hatályba léphessenek.

Elfogadták a CETA-val kapcsolatos álláspontot

Az Országgyűlés 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement - CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza.

Ez a kitétel elsősorban a befektető-állam közti beruházásvédelmi mechanizmusra vonatkozik, de az az Európai Bizottság álláspontja szerint csak a szöveg végleges elfogadása után léphetne hatályba - ugyanakkor a kereskedelmi jog Brüsszel kizárólagos hatáskörébe tartozik, így a CETA ideiglenes alkalmazása is már veszélybe sodorhatja hazánk GMO-mentességét.

Azt is fontos tudni, hogy a CETA szövege már lezárt. Sem az Európai Bizottságnak, sem pedig a kanadai kormánynak esze ágában sincs azon változtatni, főleg nem Magyarország érdekeit figyelembe véve (eleve nehéz elképzelni, hogy egy ilyen nagyságrendű egyezményben megjelenhet a magyar érdek, hacsak akkor nem, ha Orbán Viktor megkötötte üzletét Berlinnel: a hazánkban összeszerelő-üzemeket működtető németországi központú óriás autógyárak profitérdeke oltárán feláldozza a magyar gazdákat, és így legalább a migránspolitikája miatt sem szórakozik vele Angela Merkel).

Nincs átverés - nem engedtek semmiből a gyarmatosítóink

Miután az Európai Bizottság már nem kívánta újra megnyitni a 2009 májusa és 2014 augusztusa között tárgyalt egyezménytervezet szövegét, az Európai Tanács és az Európai Parlament tagjai lényegében a Bizottság és Kanada által véglegesnek gondolt szövegre tudnak igent vagy nemet mondani.

A szabadkereskedelmi egyezmény nemcsak az európai mezőgazdaságra jelent veszélyt, erről az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) nyílt levélben figyelmeztette Mikola István, biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárt.

1. A CETA le fogja bontani az egészségtelen, feldolgozott élelmiszerekre és italokra fennálló tarifális akadályokat, amely további árcsökkenéshez vezethet, súlyosbítva a nem fertőző-betegségek és az elhízás járványszerű elterjedését mind Európában, mind Magyarországon.
2. A CETA nincs tekintettel az egészségtelen étrend jelentette egészségügyi veszélyekre és nem tartalmaz a fogyasztók és betegek védelmére vonatkozó rendelkezéseket az antimikrobiális rezisztencia (AMR) vonatkozásában.
3. A CETA nem garantálja, hogy a közszolgáltatások – ideértve az egészségügyi szolgáltatásokat – privatizációjára nem kerülhet sor a jövőben.
4. A megreformált befektetővédelmi rendelkezések sem fogják megakadályozni a dohány-, alkohol- és egészségtelen élelmiszer-befektetőket, hogy peres eljárást indítsanak olyan népegészségügyi vonatkozású szabályok ellen, mint a dohánytermékek egységes, márkajelzés nélküli csomagolására vagy a transzzsír élelmiszerekben való korlátozására vonatkozó magyar szabályozás.
5. A CETA nem biztosítja a kereskedelem és egészségpolitika összhangját. A fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek nem ismerik el a népegészségügyi fenntarthatósági szempontokat és nem hivatkoznak a népegészségügy területén létező, globális egyezményekre, politikai kötelezettségvállalásokra és célkitűzésekre.

Ugyanakkor közös célkitűzésként jelöli meg a nemzetközi együttműködést olyan a biotechnológiával összefüggő kérdésekben, mint például a géntechnológiával módosított szervezetek alacsony szintű jelenléte(!!!),  illetőleg előírja a szabályozási együttműködés kialakítását a biotechnológiai termékekkel kapcsolatos szabályozási gyakorlatok káros kereskedelmi hatásainak mérséklése érdekében. Erre is igent mondtak Kövér László vezetésével a kormánypárti képviselők.

Bírósághoz kellene fordulni a CETA miatt

Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: ha az egyezmény jogilag nem felel meg az uniós jognak, akkor a politikai vita is meddő.Megjegyezte: az EU gyakorlata nem engedi, hogy párhuzamos bíróságok alakuljanak ki, emellett aggályos, hogy félre lehetne tenni a környezetvédelmi szabályokat.

"A CETA életveszélyes"

- szögezte le lapunknak Magyar Zoltán, a Jobbik agrárpolitikusa. Az országgyűlési képviselő nyomatékosította, nem mehet bele hazánk a multik által ránk erőszakolt versenybe, amely arról szól, hogy

• miképp tudjuk a leggyorsabban leépíteni hazánk élelmiszer-biztonságát,
• hogyan tudunk minél olcsóbban GMO-kat termeszteni,
• vagy hogy minél hamarabb az indiai fizetések alá kerüljön a magyar bérszínvonal.

Magyarország ellenben a minőségi, minél jobban feldolgozott termékek piacra juttatásában lenne érdekelt - rögzítette a politikus.

Magyar Zoltán szerint a keddi CETA-val kapcsolatos szavazás azt is megmutatta, hogy a Brüsszellel szembeni valódi szabadságharc ismét elmaradt.

Az MSZP még ahhoz sem elég tökös, hogy nemet mondjon az egyezményre - utalt a jobbikos politikus arra, hogy a szocialista frakció erejéből csak egy gyenge tartózkodásra futotta.

"Az MSZP-től nemzetközi szinten érdekérvényesítést ne várjon el senki, náluk még szavak szintjén sem fordul elő ez a téma"

- bírálta Magyar Zoltán a baloldali pártot (egyébként volt valami komoly zavar kedden a szocialista fejekben, az biztos).