A jelentés tartalma meglehetősen ellentmondásos. A pozitív célok között említendő: segítenék a tagországok állampolgárait abban, hogy élni tudjanak az EU biztosította jogaikkal.
A dokumentum szerint az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes uniós polgárok nehézségekbe ütköztek szakmai képesítéseik Európán belüli elismertetése tekintetében. Azt is hangsúlyozza, hogy az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés akadályozhatja az uniós polgárok szabad mozgását.
Az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet jelenleg felülvizsgálat alatt áll azzal a közös céllal, hogy megerősítse az uniós polgárok aktív részvételét az EU politikai életében.
A jelentés elítéli, hogy egyes uniós polgárokat megfosztják joguktól az állampolgárságuk szerinti tagállamban, és nem vehetnek részt a lakóhelyük szerinti tagállam nemzeti parlamenti választásain. Azt is hozzáteszi: a választási jogok más tagállamban való tartózkodás miatti elvesztése eltántoríthatja a polgárokat attól, hogy egy másik tagállamba költözzenek.
Az ajánlások között található, hogy a tagállamok helyi és nemzeti szinten vezessék be az e-demokrácia eszközeit, és megfelelően integrálják őket a politikai folyamatba, elősegítve a demokratikus részvételt mind az állampolgárok, mind a lakosok számára.
A végszavazásnál tartózkodó Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti képviselője az Alfahír megkeresésére elmondta: a pozitívumok ellenére azért nem támogatta a jelentést, mert
„egyértelműen megjelent benne az a szándék, hogy az önmagában nem létező uniós állampolgárságot a tagországi állampolgárság fölébe kívánja helyezni, egy nemzetek felett álló szuperállam létrehozását megcélozva.”
A Zöldek szigorúbb feltételekhez kötötték volna a vásárolt uniós állampolgárságot
Az Európai Parlament zöld frakciója módosító indítványt nyújtott be a jelentéshez az „aranyvízum-programokat” ért kritikákkal összhangban.
A Parlament 2014 óta több alkalommal is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy minden olyan nemzeti hatáskörben indított program, amely közvetlen vagy közvetett módon áruba bocsátja a tagországi állampolgárságot, egyben az uniós állampolgárságot devalválja.
A jelentés hangsúlyozza is, hogy az európai uniós polgárság nem alacsonyítható árucikké, ezért sürgetnék a tagállamokat:
"tiltsák be a tartózkodási engedélyek és az állampolgárság aranyvízum- és befektetői programok útján történő értékesítését, mivel magas a korrupciónak, a visszaélésnek, illetve a schengeni térséggel bűnügyi célokból történő visszaélésnek a kockázata."
Az ajánlások azt is tartalmazzák, hogy az Európai Bizottságot vizsgálja meg „a beruházóknak adományozott uniós polgárságára vonatkozó nemzeti programokat”, és hívja fel a figyelmet azokra az eljárásokra, amelyeket a tagállamoknak az uniós joggal teljes mértékben összhangban álló módon követniük kell az uniós polgárság megadására vonatkozó hatáskörük gyakorlása során.
Az Alfahíren is megírtuk, januárban az Európai Bizottság arra figyelmeztetett, hogy komoly biztonsági kockázatot rejtenek magukban a több uniós tagállamban is működő befektetői állampolgársági és befektetői letelepedési programok.
Jelenleg 20 uniós tagállam működtet letelepedési programokat: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság. Bulgária, Ciprus és Málta programja némileg eltért a többi 17 országétól, mert a rendes honosítási eljáráshoz képest kevésbé szigorú feltételekkel biztosítják a befektetők számára az állampolgárságot is. Az említett három tagállamban az állampolgárság megszerzését nem kötik az országban való tényleges tartózkodáshoz, sem az országhoz fűződő egyéb valódi kapcsolat meglétéhez. Bulgária már korábban jelezte, hogy februártól megszüntetik ezt a lehetőséget. Magyarországon 2013 júniusa és 2017 márciusa között működött a Rogán Antal nevével fémjelzett, kétes hírű letelepedési kötvényprogram (kis híján 20 ezer külföldi kapott engedélyt arra, hogy Magyarországon tartózkodjon, vagy akár le is telepedjen).
A Zöldek módosítójukban azt javasolták, hogy az uniós szerződések következő felülvizsgálata során kössék az uniós polgárságot egy uniós tagállamban való letelepedéshez. A többség leszavazta az indítványt. A név szerinti szavazáson Balczó Zoltán (Jobbik), Kovács Béla (független) és Szanyi Tibor (MSZP) elfogadta, de Ujhelyi István (MSZP) és a kormánypárti EP-képviselők ellene voksoltak.
A Zöldek módosító indítványánál megemlítendő, hogy a magyar letelepedési kötvényprogramnak sem volt előfeltétele a Magyarországon való letelepedés, csak a lehetőségét teremtette meg. Kérdés, hogy a képviselőcsoport állásfoglalásának a szavazáson van-e konkrét üzenete a magyar letelepedési kötvényprogrammal összefüggésben.