Litvánia csupán pénzt folyósított egy európai uniós projekt keretében Fehéroroszországnak drónok rendvédelmi célú beszerzéséhez - közölte újságírókkal kedden Renatas Pozela, a balti ország rendőrfőkapitánya, az EUObservernek arra a hírére reagálva, miszerint drónokat adtak át Minszknek, s ez aggodalmakat vetett fel a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban.
"A litván rendőrség nem vett részt semmiféle beszerzésben Fehéroroszország számára. Mindössze teljesítettük a megállapodás szerinti pénzügyi kötelezettségünket..."
- mondta Pozela. Hangsúlyozta: mindez még májusban történt a vitatott augusztus 9-i elnökválasztás előtt, amelyen a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megszerezte hatodik mandátumát.
A rendőrfőkapitány szerint 850 ezer eurós (306 millió forint) projektről van szó, amely az Európai Bizottság határmenti együttműködés fejlesztéséről szóló programjainak keretében valósul meg Lettország és Litvánia bevonásával. Mint mondta, a források 52 százalékát Fehéroroszország kapja, 48 százalékát pedig Litvánia.
Kiemelte: a drónokat a minszki vezetés szerzi be. "A litván rendőrség ebben semmilyen módon nem vesz részt..."
A litván hatóságok szerint az Európai Bizottság október 8-án készül megvitatni a fehérorosz vezetéssel a projekt további sorsát.
Ezzel szemben az EUObserver kedden azt jelentette, hogy Vilnius szeptember 16-án tizenöt, az EU által vásárolt drónt adott át Minszknek. Ez a brüsszeli hírportál szerint olyan aggodalmakat vetett fel, hogy a szerkezeteket a két hónapja zajló kormányellenes tüntetések résztvevőinek megfigyelésére használhatják fel. A litván rendőrség - az EUObserver szerint - leszögezte, hogy olyan közönséges drónokról van szó, amelyek kereskedelmi forgalomban kaphatóak, és nem alkalmasak személyek beazonosítására.
A vitatott tisztaságú fehérorosz elnökválasztást követően, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékával nyert Lukasenka elnök, tüntetések kezdődtek Minszkben és az ország több más városában. Az ellenzék és a nyugati országok szerint a hatalom elcsalta a választást, ezért a tiltakozók Lukasenka távozását és új választások megtartását követelték. A hatóságok brutálisan léptek fel a voksolás nyomán kibontakozott megmozdulások résztvevőivel és szervezőivel szemben. A második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja, a fő ellenzéki elnökjelölt, jelenlegi ellenzéki vezető pedig Litvániába menekült.
(MTI)