Néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) a földárverések második hullámának teljes eredménysorát. Azt már korábban is tudtuk, hogy az összesen meghirdetett 380 ezer hektárból mindössze a 180 ezer kelt el, és csupán minden tizedik jogosult vásárló tudott eredményesen licitálni.
Az aranykalászos "földművesként" vásárlók körét azonban olyan személyek gyarapították, mint például a Mészáros család, vagy éppenséggel a Flier család tagjai. Az Eppel testvérekről nem is szólva (ők az első körben jutottak földhöz Fejér megyében, amely területek most már Garancsi Istvánhoz kerültek, ahogy azt kiderítette a vs.hu).
Mindezek pedig cáfolják az Orbán-kormány korábbi indoklását, miszerint a magyar gazdatársadalom igényinek megfelelően kezdtek bele a privatizációba, ahogy azt a kezdetekben a fideszes Jakab István ismételgette. A Magosz elnökével szemben a földügyekért felelős államtitkár, Bitay Márton Örs már az agrár középosztály megerősítését jelölte ki célul. Azért annyira ez sem sikerült, mint azt láthattuk például Ángyán József jelentéséből is.
Második hullám
A második hullám eredményeit tanulmányozva most is azt kellett megállapítani, hogy csak ott volt nagy üzlet, ahol egy tőkeerős befektetőnek, strómannak az érdekében állt. Lapunk a 3 hektár feletti területeket vizsgálta, hiszen az apróbb, üzleti szempontból nem lényeges parcellatöredékek csak a kormány kommunikációs stratégiájának megfelelő módon torzítják a valóságot.Fejér megyében:
413 darab 3 hektár feletti birtoktestet hirdettek meg, amelyből 221-et adtak el, tehát valamivel több mint a felét. Összesen 16.204 hektárra licitálhattak, ebből 8.965 hektár talált gazdára, amely nagyjából ugyanakkora arányt mutat, mint a földdarabok esetében. Egy eladott birtoktest ez alapján átlagosan 40,5 hektár méretű.
Harmincnégy 100 hektárnál nagyobb földet hirdettek meg, ebből 17 darab kelt el. A 17 földvásárló együttesen 2730 hektárhoz jutott hozzá, az eladott földek egyharmadához. (Ebbe most nem számoltuk bele a további vásárlásaikat, illetve azokat sem, akiknek több részletből jött össze a 300 hektár körüli birtoka, mert az utóbbira is több példát találni).
Hogy milyen könnyű volt földhöz jutni Fejér megyében, az azt is bizonyítja, hogy 43 darab olyan birtoktest volt, amire a nyertes licitáló százmillió forintnál is többet költött, tehát minden ötödik megkötött szerződés esetében lépték át a felek ezt a szimbolikus határt!
Egy birtoktestért
Egyetlen birtoktestért a legtöbbet a dégi Gárdonyi család egyik tagja fizetett (224 hektár, 520,7 millió forint). A Gárdonyi család több mint ezer hektáron gazdálkodik, ezt viszont nem lehet elmondani az országos győztesről. A bajai Kenyeres Edina egy 291 hektáros Mátételek melletti szántóért több mint egymilliárd forintot fizetett (több mint a dupláját fizette a kikiáltási árnak: 408,9 millió/ 1.039,9 millió forint). A kérges tenyerű hölggyel kapcsolatban nem találtunk a világhálón semmilyen utalást arra, hogy valaha is dolgozott volna a mezőgazdaságban.Jellemző, hogy Bács-Kiskun megyében alig adtak el több földet összesen (2811 ha), mint amennyi összejött a 17 fejér megyei szerződésből.
De Fejér megyében sem vettek meg minden földet, a birtokkoncentrációk különböző érdekek mentén valósultak meg (vö.: Felcsút).
Parlagon
A több évtizedes múlttal rendelkező SINA Kft. által bérelt több ezer hektár földet is privatizálni szándékozta a magyar állam (ezek Ercsi, Iváncsa környékén találhatóak). Harminckét birtokra osztotta a területet az NFA, ebből 14 darab kelt el. Ez akár még jó arány is lehet, azonban ebből hatot a SINA Kft. tulajdonosa, Hegelsberger Ferenc vásárolt meg (288 hektár/346,17 millió forint), a maradék nyolc birtoktesten négy iváncsai licitáló (amiből kettő egy családból származik), illetve egy budapesti lakos osztozott.Másnak se lehetősége, se szándéka nem volt vásárolni.