Egy óriással kell szembeszállniuk - elveszítheti a Fertő tó a világörökségi státuszát

Sopronban kiderült, akad olyan ügy, ami összeköti az osztrák és a magyar civileket, és ugyanolyan fájdalmas a határ mindkét oldalán: különböző gazdasági érdekkörök belekezdtek (belekezdenének?) a Fertő tó beépítésébe. 

A Fertő tó ugyanakkor nem a Balaton: az egész terület az UNESCO Világörökség része, így szigorú kritériumok vonatkoznak minden egyes építkezésre, és mivel a védettségi státusz határokon átnyúlik, ezért (a hazai törvényalkotó szerint is)

Ez nem történt meg sem Budapest, sem Bécs részéről, igaz, a térség lakosságát sem tájékoztatták a különböző turisztikai célú beruházásokról.

Ahogy az ismert, a magyar állam körülbelül 23-30 milliárd forint közötti értékben álmodott meg egy beruházást Fertőrákoson, lenne itt egy szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is.

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/NdaKL0Ph_w0.jpg?itok=bVhWPeZr","video_url":"https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=NdaKL0Ph_w0","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

Propagandavideó a projektről

A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) menedzseli, amelynek az a Kárpáti Béla a vezetője, aki amúgy a soproni KDNP alelnöke is. Helyiek egyébként úgy tartják - erről az Átlátszó írt -, hogy Orbán Viktor lánya, Tiborcz István felesége, Orbán Ráhel  többször is megfordult a tó környékén, és szerintük Ráhel egy-egy vitorlás és vendéglátós barátja is komoly szerepet kapott a projektben.

Akárhogy is, májusban már el kellett volna kezdeni a meder kotrását, valamint a mélyépítéseket, azonban nyár végéig csak annyit sikerült megvalósítani  - a part lezárásán kívül -, hogy kivágtak több mint 200 darab fát. 

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/6yJrPSF7a44.jpg?itok=cC6R6cvv","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=6yJrPSF7a44&feature=youtu.be","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}

Megpróbáltunk lejutni a partra Fertőrákoson, de a Kárpáti úrra (Kárpáti Béla) hivatkozva, a biztonsági őr  ezt nem engedte meg

A csúszást - a projekt körüli káosz mellett - azzal is magyarázták az Alfahírnek, hogy a határ mindkét oldalán egyre komolyabb a civil ellenállás a tájidegen gigaprojekttel szemben. Fertő tó pont a természetközelisége miatt volt vonzó a turisták, kikapcsolódni vágyók számára, ennek viszont búcsút inthetnek, ha megvalósulnak a tervek. 

Két lokálpatrióta civilszervezet, a Fertő tó Barátai, illetve annak osztrák megfelelője (Freunde des Neusiedlersees) a héten egy soproni nyilvános fórumon egyeztettek a lehetséges megoldásokról (ez már a harmadik ilyen alkalom volt), és már eredményekről is betudtak számolni - igaz, egyelőre csak az osztrák oldalon.

Az Ausztriához tartozó partszakaszon 15 darab beruházás tervpályázata készült el, amik önmagukban ugyan elmaradnak a magyar projekt méreteitől, ugyanakkor a kumulatív hatásuk valószínűleg számottevőbb. Rudolf Golubich például készségesen elismerte, az osztrák embereket a beruházásokkal kész tények elé állították, és most már mindennaposak a panaszok. Az egyesületük annyit viszont már elért, hogy a burgenlandi tartományi kormányzatnak meg kell indokolnia minden egyes beruházás fontosságát, tekintettel a környezetvédelmi szempontokra is. Érdeklődésünkre közölte, sikerült a beruházóktól is részletes információkat kicsikarniuk.

Golubich nagyon fontosnak nevezte a sajtónyilvánosságot, illetve a lakosság tájékoztatását. A Freunde des Neusiedlersees képviselője felidézte, a magyarországi projektről például úgy szereztek tudomást, hogy a Facebook-csoportjukban egyre több lett a magyar tagjelentkező. A hazai információéhségre jellemző, hogy

Egyébként, ahogy az osztrák, úgy a magyar kormány sem tájékoztatta az UNESCO-t a terveiről, hiába a vonatkozó Espoo és Helsinki egyezmények. De lehet, hogy nem is volt miről? Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő, a soproni egyeztetés egyik szervezője ugyanis kikérte a projekttel kapcsolatos hatástanulmányokat, de például a környezeti terhelésre csak egy mondat vonatkozott. A politikus szerint ezek a határozatok bemondásra készülhettek.

A Fertő tó Barátai négy szempontot emeltek ki, amelyek aggályossá teszik a beruházást; -

• nem nyilvánosak a beruházás tervei; 
• nem kérték ki a lakosság véleményét;
• nem dolgoztak ki tájba illő, természetbarát alternatívát;
• nem ismerhető meg a projekt gazdasági háttere.

Kun Zoltán természetvédelmi szakember, a WCPA európai irányítótestületének tagja egyrészt hangsúlyozta, a Fertő tó egy természetvédelmi (Natura2000-es) terület, és

Mint mondta, ha a komplexumra szánt 30 milliárdnak akár csak egy részét a part rekonstrukciójára, és nem pedig a leburkolására fordítanák, növekedne a terület megújuló, valamint a talaj széndioxid-megkötő képessége.

A szakember érdeklődésünkre hangsúlyozta, a Fertő tó esetében valóban nem működik az UNESCO-féle közös kezelési bizottság, ami egyáltalán nemcsak a magyar, hanem az osztrák fél sara is. A titkolózás oka visszavezethető akár a kompetenciahiányra, akár gyárthatunk más összeesküvés elméletet is,

- fogalmazott Kun Zoltán.

Major Gyula, a Fertő tó Barátai szervezője arról beszélt az Alfahírnek, hogy nehéz áttörni a központi propaganda falát, és elmondani például a fertőrákosiaknak, hogy a projekt után turisták ezrei fognak keresztül utazni az amúgy csendes településükön, vagy például a soproniaknak azt, hogy így vége lesz a cölöpházas üdüléseknek is. Mint mondta, volt olyan alternatíva, amely bevonta volna a környék falvait, erősítve ezzel az öko- és a faluturizmust, azonban

Azt is elmondta Major Gyula, hogy az osztrák kollégái szerencsésebb helyzetben vannak. Ott legalább három fél áll egymással szemben, a beruházó, az állam, és a civilek (zöldek); a legnagyobb ellentét a civilek és a beruházók között feszül, az állam pedig próbál igazságot tenni.

- fogalmazott Major Gyula. 

Az osztrák és a magyar civilek legközelebb szeptember 25-én találkoznak, akkor egy nagyobb szabású figyelemfelhívó akcióval készülnek a Fertő tavon.