A GKI kétségbe vonja azt a kormányzati állítást, hogy az extraprofit-különadókat az érintett ágazatok szereplői nem terhelik tovább a fogyasztókra, a gazdaságkutató annak mértékét is igyekezett megbecsülni, mekkora lehet a közvetlenül továbbhárított összeg, illetve ez milyen mértékben növeli meg az amúgy is több évtizedes csúcsokat döntögető, májusban már a 10 százalékot is meghaladó inflációt - írja a hvg.hu.
GKI: a legnagyobb nyereséget termelő ágazatokat nem érinti az extraprofitadó
A GKI Gazdaságkutató Zrt-nél úgy látják, nem lehet extraprofitadóról beszélni, mivel nem a nyereségre vetették ki azt, hanem az adott cégek és ágazatok árbevételére - írta meg a Népszava. 2020-ban a szakágazatok 8,5 százalékos eredményt értek el, azonban a legnyereségesebb ágazatok harminc százalék felettit (pl.
Az érintett ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége a bankszektornak (555 milliárd Ft), az energiacégeknek (MOL (550 milliárd Ft) és bioüzemanyag gyártók (60 milliárd Ft) és a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd Ft) volt.
Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd Ft extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb.
Vagyis a három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalék lesz.
Más ágazatokon belül szintén magas lesz ezen adók súlya, a biztosítási ágazaton belül 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioenergia ágazaton belül pedig 71 százalék lesz az (egyébként nem a nyereségre, hanem a bevételre kivetett) extraprofit adó aránya az adózott eredményhez képest.
A helyzet azonban ennél is rosszabb, mivel az egyes ágazatok szereplőire több olyan költség is vár a következő időben, amelyet a profitból tudnak kigazdálkodni. A bankoknál a gazdasági nehézségek miatt jelentős céltartalékolás várható, a biztosítók esetében a kiadások a bevételeknél nagyobb mértékű emelkedése befolyásolja a profitabilitást, a telekom szektorban a gyenge forint és az építés drágulása miatt a beruházási költségek emelkednek drasztikusan, a bioenergetikában az alapanyagok és az energia árai, míg az energiaszektorban az üzemanyagár befagyasztása határozza meg az eredményességet.
Z. Kárpát Dániel: „A brutálisan gyengülő forint a Fidesz családokra kivetett különadója!"
A forint történelmi mélypontján áll, 400 forintba kerül egy euró. Annak érdekében, hogy a kabinet a nyugat-európai multicégeknek kedveskedjen, folyamatosan és tudatosan gyengítette a fizetőeszközünket az utóbbi években - hívta fel a figyelmet Z. Kárpát Dániel. 400 forint fölé emelkedett hétfőn az euró árfolyama, a háború kitörése óta ezzel a magyar deviza már 10 százalékkal gyengült az euróval szemben.
A GKI emiatt úgy látja: aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra.
A 2022-re 29 ezer milliárd forintra becsült vásárolt fogyasztás alapján a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható (idén és/vagy jövőre), csupán az extraprofit adó miatt – írja elemzésében a gazdaságkutató, amely szerint a kormány ezzel megint csak tovább gerjeszti az inflációt.